Vese 5 éves koraszülött gyermekeknél: a vesefunkció longitudinális kohorszfigyelése

Tárgyak

Absztrakt

Háttér

Az alacsony születési súly későn megjelenő magas vérnyomásra gyakorolt hatásának tudatában célunk a szisztolés vérnyomás (sBP) és a vesefunkció leírása volt 3–5 éves koraszülött gyermekeknél, valamint annak meghatározása, hogy mely perinatális tényezők vagy gyermekkori tényezők 5 éves korban megváltozott vesefunkcióval jártak ezeknél a gyermekeknél.

Mód

Ez egy prospektív longitudinális kohortvizsgálat volt a 27–31. Terhességi héten született, születéskor bekerült és 3, 4 és 5 éves korban megvizsgált gyermekekről. Az elsődleges eredmény 5 éves veseműködés volt: BP, becsült glomeruláris szűrési sebesség és albuminuria.

Eredmények

Százhatvanöt gyereket vizsgáltak meg, akik közül 93 (56,4%) férfi volt. A terhességi életkor 29,2 ± 1,4 hét volt, a születési súly pedig 1217 ± 331 g volt. Összességében a gyermekek 25% -ának volt sBP-je ≥90. percentilis 3 és 4 évesen, 11% -uk 5 évesen. A többváltozós elemzésben az sBP ≥90. percentilis 5 éven belül társult antenatalis szteroidok alkalmazásával (OR = 0,19 (0,05; 0,65)). Jelentős összefüggés volt a 28. napon a fehérjebevitel és az 5 éves sBP között (β= 2,1 ± 1,0, P= 0,03). A glomeruláris szűrési sebesség 5 év alatt jelentősen csökkent hyalin membránbetegség vagy nekrotizáló enterocolitis esetén. A magas vizeletszintű albumin nem volt kiszámítható egyik évről a másikra.

Következtetés

Koraszülött gyermekeknél az sBP gyakran magas volt, és az újszülött fehérje bevitele gyermekkorban megnövekedett vérnyomással társult.

Az alacsony születési súlyú (LBW) vagy koraszülött felnőttek szervi működését a perinatális lenyomatok (1, 2) jelzik a perinatális környezet, valamint a perinatális morbiditás és terápiák hatása miatt. Ma már jól ismert, hogy az LBW felnőtteknél fokozott szív- és érrendszeri betegségekkel és magas vérnyomással (3, 4, 5), cukorbetegséggel (6), megnövekedett vérnyomással (BP) és krónikus vesebetegséggel (CKD) (7) jár. Ez a jól dokumentált összefüggés az LBW és a megnövekedett BP vagy CKD között 20 (7) éves felnőtteknél és 5–8 éves (8, 9, 10, 11) vagy még fiatalabb gyermekeknél (12) is kimutatható. Bár ezek a gyermekek még nem tünetei a CKD-nek vagy a súlyos hipertóniának (HTA), a perinatalis imprinting hatását a vesefunkcióra már gyermekkorban, szoros monitorozással meg lehetett mérni a szervi szerkezeti változások és a funkcióvesztés elhalasztása érdekében.

A koraszülés következtében a vesefunkció változására vonatkozó adatok bőségesek az irodalomban. A vese hosszú távú nyomon követése azonban még nincs szabványosítva, és más fontos kérdéseknél, például a neurodevelopmentnál és a tüdőfunkciónál a második helyre kerülhet.

A születések 7% -a azonban évente koraszülött. Ezért körültekintő meghatározni más tényezőket, mint a terhességi életkor (GA) és a születési súly, amelyek befolyásolhatják a vesefunkciót, hogy segítsenek meghatározni a gyermekek részmintáját, amelyeket szorosabban és/vagy hosszabb ideig kell nyomon követni.

Egyes tényezőket, például a növekedési mintát vagy az étrendet, befolyásolhatja az orvosi ellátás. Ez különösen igaz az újszülöttek táplálkozására. A perinatális táplálkozás elengedhetetlen a test és az agy növekedéséhez (13, 14, 15, 16). Minősége és mennyisége azonban bizonyos mértékig károsíthatja a vesefunkciót az élet későbbi szakaszaiban. Valójában a későbbi veseműködésre gyakorolt hatását állatmodellek bizonyították (17, 18, 19), és most felnőtt embereknél is közzétették (20). Nincs azonban egyetértés abban, hogy mi legyen az újszülöttek optimális táplálkozása. Különösen a fehérjebevitel optimális mennyiségéről esik szó (21, 22).

Összefoglalva: a vesefunkciót bizonyára befolyásolja a koraszülés és az LBW. Feltétlenül meg kell határozni azokat a tényezőket, amelyek alapján az orvosok felléphetnek a HTA és a CKD megjelenésének elhalasztása érdekében.

Ennek a vizsgálatnak a céljai a következők voltak: (i) a szisztolés BP (sBP) és a vesefunkció hosszirányú leírása koraszülött kisgyermekeknél annak meghatározása érdekében, hogy mikor lehet diagnosztizálni egy változást; és (ii) annak meghatározása, hogy a perinatális periódusban vagy a gyermekkorban mely tényezők társultak a veseműködés megváltozásához 5 éves korban koraszülött gyermekeknél, az ilyen gyermekek monitorozásának javítása érdekében.

Mód

Tanulmány típusa

Prospektív longitudinális SUIVIREIN kohort vizsgálatot végeztünk a franciaországi Nancy Egyetemi Kórházban azzal a céllal, hogy a koraszülött gyermekek vesefunkcióját nyomon kövessük.

A tanulmányt az etikai bizottság jóváhagyta, és bejegyezte a ClinicalTrials.gov nyilvántartásba, NCT00817921.

Tanulmány a népességről

Minden olyan gyermeket, aki koraszülötten született a terhesség 27. és 31. hete között, és születésekor bekerült az IBUREIN vizsgálatba (23) Nancy nyomozóközpontjában, életben maradt a túléléskor, meghívást kapott a SUIVIREIN programba. Ezeket a gyermekeket 3, 4 (24) és 5 évesen értékelték. 3–5 éves kortól számolunk be a vesekövetési adatokról.

Újszülött jellemzői

Perinatális orvosi jellemzők

Az adatokat prospektív módon regisztrálták. Az antenatalis szteroidterápiát a bethametasone-kezelés két vagy több dózisaként határozták meg a szülés előtt 1–15 nappal. Az intrauterin növekedési korlátozást (IUGR) Yudkin-görbék (25), születési aszfixia alkalmazásával határozták meg, mivel Apgar 99. percentilis plusz 5 Hgmm pontszámot kapott. Az e besoroláshoz felhasznált hosszúsági százalékokat a Center for Disease Control and Prevention diagramjainak köszönhetően számoltuk ki, az LMS Box Cox transzformáció segítségével az életkor- és nemspecifikus számításhoz. z-pontszámok.

A vesefunkció értékelése

Minden évben (3, 4 és 5 évesen) a gyermekeket felkérték, hogy ürítsék a hólyagjukat egy vizeletedénybe. A magas vizelet-albumint a vizelet albuminszintjének> 17,7 mg/g vizelet kreatininszintnek (26), a magas vizeletbéta-2-mikroglobulinszintet pedig a> 40,7 mg/mol értéknek (26) határozták meg. A mikroalbumint immunoturbidimetriás teszttel mértük. Az összes olyan tényezőt feljegyeztük, amely befolyásolhatja az albuminuria-t, például a lázat, a hematuriát, a húgyúti fertőzést és a hosszú ébrenléti periódusokat, és pozitív esetben a gyermekeket egy másik napon vizeletgyűjtésre késztették, amikor a fokozott vizelet-albumin rizikófaktorait kezelték.

5 évesen vért vettek. Megmértük a plazma ionogramját, a karbamidot és a kreatinint. A kreatinint enzimatikus módszerrel elemeztük. A glomeruláris szűrési sebességet (eGFR) a Schwartz-képlettel (27) becsültük.

Táplálkozás 5 évesen

Kérdőívet egy szakképzett gyermek-dietetikus adott ki. Ez minden táplálkozási és vizes bevitelt lefedett egy 3 napos időszakban, két hétköznap és egy hétvégi nap: vasárnap, hétfőn és kedden. A kérdőívet elküldtük a koraszülött gyermekek szüleinek, kitöltő magyarázattal. A kérdőíveket a szülők előre lepecsételt borítékban küldték vissza. Az adatokat a dietetikus egy 30 perces telefonhívás útján ellenőrizte a gyermek szüleivel. Minden intézkedést a Géni szoftveren (Micro 6, Franciaország) hajtottunk végre. A dietetikus vak volt a gyermekek újszülöttkori kórtörténetével szemben.

Statisztikai analízis

Kétváltozós elemzés során a kategorikus változók közötti kapcsolatot elemeztük χ 2-teszt vagy Fisher-pontos teszt, ha szükséges; a kategorikus és a folytonos változó közötti összefüggést a Student's segítségével elemeztük t-teszt vagy rangsorolt összegű teszt, ha szükséges; és két folytonos változó közötti összefüggést Pearson korrelációs együtthatójával mértük.

Az időhatást kevert lineáris modellel elemeztük. A többváltozós elemzést logisztikus regressziós modellel végeztük, amikor a függő változó kategorikus volt, és lineáris regressziós modellel, amikor a függő változó folyamatos volt.

A statisztikai szignifikanciát a P

Eredmények

Tanulmány a népességről

Százhatvanöt gyereket vizsgáltak ebben a nyomonkövetési vizsgálatban 3, és/vagy 4 és/vagy 5 éves korban; azaz a csecsemők 69% -át hazaengedték. Kilencven három (56,4%) gyermek férfi volt. A 165 gyermek közül 124-nél legalább két orvosi vizsgálaton vettek részt a 3–5. Év során ebben a vizsgálatban. Az 1. ábrán egy folyamatábrát mutatunk be.

A SUIVIREIN vizsgálat folyamatábrája az 5 éves nyomon követés során.

Orvosi adatok az újszülött korában

Általános jellemzők az újszülött korában

Gyermekek a (medián, IQR) 29. ((32., 33., 34.) hivatkozás) terhességi héten születtek, születési súlyuk (átlag ± SD) 1217 ± 331 g volt. Az ebben a vizsgálatban szereplő gyermekek újszülöttkori jellemzőit a nyomon követés miatt elvesztett gyermekekével összehasonlítva az 1. táblázat mutatja be. Nem különböztek szignifikánsan.

Fehérje bevitel újszülötteknél

A fehérje bevitel (g/kg/d) a 7. napon 2,9 ± 0,6 és a 28. napon 2,8 ± 0,7 volt. A fehérje/kalória arány (g/100 kJ/kg/nap) 3,2 ± 0,6 a 7. napon és 2,7 ± 0,7 a 28. napon.

A vesefunkció értékelése az újszülött korában

A fiúknál a vizelet albuminszintje szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a lányoknál (pl. A 28. napon 6,8 (4,3–10,5) vs. 11,0 (7,6–16,3), P= 0,0001). A többváltozós elemzés során a nemek közötti különbség fennmaradt (P= 0,04), ha figyelembe vesszük az időhatást (P= 0,08). Nem volt nem-idő interakció (P= 0,29). További részletek a 2. táblázatban.

Orvosi vizsga és biológiai adatok gyermekkorban

Antropometriai mérések és növekedési mintázat 3 és 5 éves kor között

A BMI 3-nál 15,7 ± 1,8 kg/m 2, 4-nél 15,3 ± 1,5 kg/m 2, 5 évnél 15,2 ± 1,5 kg/m 2 volt. Nemi hatás volt az abszolút z-skála különbségre az egyes vizsgálatok során a súly és a magasság paraméterei tekintetében, a BMI esetében azonban nem. Egyéb részletek a 3. táblázatban találhatók.

Vérnyomás 3-5 éves korig

Nem volt nemi hatás a prehypertensionra, valamint az 1. és 2. stádiumú hypertoniára sem. Az 5 éves HTA-val rendelkező gyermekek 62 százaléka 3 vagy 4 évesen HTA-val vagy prehypertoniával rendelkezett.

A vizelet albuminszintje 3-5 éves korig

Magas vizeletalbuminszintet figyeltek meg a 3 éves gyermekek 11% -ában, a 4 éves gyermekek 13% -ában és az 5 évesek 14% -ában. A 3. és 5. év között nem volt időhatás a vizelet albuminszintjére.

A 3 vagy 4 éves magas albuminuria-szint 5 év alatt nem társult magas albuminuria-szinttel.

Adatok rögzítése 5 éves nyomon követéskor

Veseműködés

Az eGFR 113 (100; 131) ml/perc/1,73 m2 volt. Egyik gyermeknek sem volt veseelégtelensége. Az eGFR szignifikánsan alacsonyabb volt fiúknál, mint lányoknál: 109 (99; 123) ml/perc/1,73 m 2 vs. 122 (101; 140) (ill.P= 0,03). A vizelet béta-2-mikroglobulinszintje fiúknál 10,6 (8,3; 13,6) μg/mmol és lányoknál 9,6 (7,2; 14,2) μg/mmol (P= 0,17).

Táplálás

Az energiafelvétel (medián, tartomány) 1739 (1 493; 1946) kCal/d volt (ajánlott: 1 362–1 434). A fehérjebevitel az összes energia 17% -a, a zsírbevitel 36%, a szénhidrátbevitel pedig 46% (ajánlott: 10%, 40% és 50%).

A vérnyomáshoz és a vesefunkcióhoz kapcsolódó tényezők 5 év alatt

Vérnyomás

Az 5 éves sBP nem volt összefüggésben a fehérje bevitelével a 7. napon, és a fehérje/kalória arányával az élet első hetében. Az sBP szignifikánsan korrelált a fehérje bevitelével a 28. napon (R= 0,21, P= 0,03), vagyis az 5 éves sBP-variabilitás 5% -a magyarázható a 28. napi fehérjebevitellel. Az sBP nem volt szignifikánsan összefüggésben a jelenlegi fehérje-, zsír- vagy szénhidrát-étrenddel, sem a jelenlegi víz- és sóbevitellel (az adatokat nem mutatjuk be ).

Az 5 éves szisztolés vérnyomás 4 és 5 évesen szignifikánsan korrelált a BMI-vel (R= 0,29, P= 0,002, 4 évesen; és R= 0,33, P= 0,005, 5 évnél).

Kétváltozós elemzésben a prehypertonia, illetve az 1. és 2. stádiumú hipertónia 5 éves korban szignifikánsan társult a szteroidokkal és a hyalin membrán betegségével. Többszörös lineáris regressziós modellezés során az 5 éves sBP folyamatos változóként szignifikáns összefüggést mutatott a fehérje bevitelével az élet 28. napján (β= 2,1 ± 1,0, P= 0,03). Más szavakkal, a jelenlegi BMI, nem és antenatalis szteroidhasználat kiigazítása után az sBP 5 év alatt 2,1 ± 1,0 Hgmm-rel nőtt a fehérje-diéta minden g/kg-os növekedése után a 28. napon.

A vizelet albuminszintje

Összességében a magas albuminszintű gyermekek 21% -ának volt sBP-je ≥90. percentilis, szemben az 10% -kal az sBP 2-vel, P= 0,002, és 104 ± 18 vs.119 ± 25, P= 0,01, ill. Ez az összefüggés többszörös regressziós elemzésben is fennmaradt a nemhez való igazodás után.

Vita

Vizsgálati populációnk egyik koraszülött gyermekének sem volt veseelégtelensége az újszülött periódusának végén. A CKD kockázati tényezői azonban látensek voltak, mint például az IUGR és a hiányos antenatalis szteroidhasználat. Az 5 éves gyermekek többségének felzárkózott BMI-je volt, és néhányukban magas volt az albuminuria szintje. Tünetmentes veszély azonban továbbra is leselkedett: az 5 éves gyermekek 10% -ának volt pre-hipertenziója. A megnövekedett sBP lehet az egyik első észlelhető jele a perinatális lenyomatnak a vesefunkcióra. Ezt a megnövekedett sBP-t a koraszülötteknél és az LBW-alanyoknál először az 1980-as években írták le, és újabban felülvizsgálták (28), rámutatva a pihenő sBP növekedésére 2,5-ről 3,8 mm Hg-ra 18 éves alanyokban. Ezt leírták 8–11 éves gyermekeknél (9, 11) és nemrégiben 2–3 éves fiatalabb gyermekeknél is (12). Eredményeink megerősítik, hogy a korai gyermekkorban magas sBP-szint figyelhető meg, bár a koraszülöttek többsége még nem hipertóniás.

Az antenatalis szteroidok szintén csökkentették a prehypertension kockázatát 5 év múlva. A megnövekedett sBP kiválthatja a glomerulosclerosist azáltal, hogy növeli a glomeruláris kapillárisokban a nyomást, ezáltal súlyosbítja az LBW miatti csökkent nephronszámot (7). Sőt, koraszülött gyermekeknél a glomerulosclerosis kockázata más tényezőknek is köszönhető, mint például az artériás merevséggel járó érrendszeri átalakulás, az endothel diszfunkciója és a kis artériák szűkülete (38). Az ilyen érrendszeri átalakítás hatással lehet az érellenállásra és a BP-re. Ennek megfelelően a BP és a GFR közötti kapcsolat a legfontosabb, és rámutattak rá, hogy a GFR csökkenésének nagy részét magyarázzák (23).

Végül, de nem utolsósorban, az albuminuriát számos keresztmetszeti vizsgálatban alkalmazzák az LBW vagy a koraszülés vesefunkcióra gyakorolt hatásának mérésére. Bizonyára ezt a vizelet-biomarkert nagyrészt a gyermek nefrológiájában használják a CKD progressziójának mérésére, de tudomásunk szerint korai születésű gyermekeknél, akiknek specifikus építészeti veseváltozása van, ezt nem igazolták. Ez a longitudinális vizsgálat kimutatta, hogy az albuminuria szint, ugyanazon körülmények között, ugyanazon gyermekeknél, különböző életkorban mért, nagyon ingadozott. Ez megkérdőjelezi annak érvényességét a vesefunkció nyomon követésében LBW alanyokban.

Ennek a tanulmánynak az erőssége abban rejlik, hogy az újszülöttek táplálkozásának és morbiditásának, valamint a vesefunkciónak a prospektív nyilvántartása mind az újszülöttkori, mind a hosszanti irányban 3–5 éves gyermekeknél szerepel. A jelenlegi táplálkozás kiigazítása segít azzal érvelni, hogy az újszülött fehérje bevitelének hatása az sBP-re 5 év alatt nem torzítja a jelenlegi fehérjebevitel. Figyelemre méltó, hogy a gyermekkori BP-mérésekhez a felkar kétharmadának megfelelő mandzsettát választottuk, amely alulbecsülheti a szisztolés és a diasztolés BP-t (39). Ez az intézkedési torzítás azonban nem volt differenciális, és nem tudta befolyásolni a csoportok között mért különbségeket. A hipertónia meghatározásához használt nomogramokat az államok használták. A francia nomogramok valóban elég régiek. Ez talán túlbecsülte a magas vérnyomás előfordulását, amelyet egy olasz lakosságra vonatkozóan publikáltak (40). Hiányoznak adatok a táplálkozásról a 36 hetes posztnatális korban is. Ezenkívül a kohorsz 40% -a elveszett a nyomon követés miatt, ami hatalomvesztést okozott. Mindazonáltal ez egy érdekes longitudinális kohorsz. Ezeket az eredményeket további ellenőrzött vizsgálatokban kell megerősíteni, az újszülöttek táplálkozási szokásait randomizálva.

Következtetés

Az újszülött periódusának végén a fehérjebevitel növekedése a koraszülött gyermekek 5 éves korában megnövekedett sBP-vel járt. Biztosan elengedhetetlen a korai fehérjebevitel az idegfejlődés szempontjából; túl magas bevitel hiperfiltrációt indukálhat, ami koraszülött gyermekeknél 5 éves kor előtt növeli az sBP-t.

Hivatkozások

Ness RB, Catov J. Meghívott kommentár: a szív- és érrendszeri kockázati tényezők időzítése és típusai az utódok születési súlyával kapcsolatban. Am J Epidemiol 2007; 166: 1365–7.