6 éves betegnél akut hasnyálmirigy-gyulladásként jelentkező fekélyes vastagbélgyulladás

Issam M. Halabi

Illinois Egyetem, Gyermekgasztroenterológiai Osztály, Peoria

A hasnyálmirigy-gyulladás és a fekélyes vastagbélgyulladás összefüggését az irodalom jól leírta. 1 - 11 A legtöbb bejelentett beteg akut hasnyálmirigy-gyulladást tapasztalt gyógyszer-toxicitás miatt. 1, 5 - 9, 11 A hasnyálmirigy-csatorna rendellenességeinek és a fekélyes vastagbélgyulladás összefüggését az irodalom is leírta. 12., 13. Az idiopátiás hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy-gyulladás leírására használt kifejezés, ha annak okát vagy összefüggését nem azonosítják. 3 Egy akut idiopátiás hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő fiatal beteg esetét jelentjük fekélyes vastagbélgyulladás bemutatásaként.

Esetleírás

Egy 6 éves lány súlyos hasi fájdalommal és epehányással jelentkezett. A kórtörténetben nem volt hasi trauma vagy gyógyszerfogyasztás, és a családban sem volt hasnyálmirigy-gyulladás. A fizikai vizsgálat figyelemre méltó volt az epigasztrikus érzékenység szempontjából. A szérum amiláz értéke 1 654 NE/L (normális, 5–83 NE/L), a lipáz pedig 2343 NE/L (normális, 27–254 NE/L) volt. A vizeletvizsgálat, a szérum elektrolitok, a koleszterin, a szérum trigliceridek, a kalcium, az aszpartát-aminotranszferáz, az alanin-transzamináz, a bilirubin, az alkalikus foszfatáz, a vér karbamid-nitrogénje és a kreatinin mind normálisnak bizonyultak. A hasi ultrahang fokozott echogenicitást és a hasnyálmirigy ödémáját mutatta, de nem voltak epeúti rendellenességek vagy kövek.

A beteget enni nélkül vették be a kórházba. Központi vonalat helyeztek el, a teljes parenterális táplálást és fájdalomcsillapítást a betegnek beadva. Továbbra is tüneti volt, a következő héten nem javult jelentősen a hasi fájdalom vagy a hasnyálmirigy-enzimek. A befogadás nyolcadik napján a beteg véres hasmenést kapott, alsó hasi görcsökkel és tenesmussal. A tenyészet és a Clostridium difficile fertőzés székletmintái negatívak voltak. A kolonoszkópia a vastagbél nyálkahártyájának diffúz összefolyó gyulladását tárta fel a végbéltől a keresztirányú vastagbél közepéig terjedő fekélyekkel. A felszálló vastagbelet és a végbelet megkíméltük, és a terminális ileum intubáció nem mutatott rendellenességet. A kóros nyálkahártya biopsziájánál cryptitis és kriptatályog mutatkozott, krónikus gyulladásos sejtek túlsúlyban voltak. Gyulladásos bélbetegség szerológiát rendeltek el. Az eredmény pozitív volt az anti-neutrofil citoplazmatikus antitestek esetében. A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisát tehát a klinikai tünetek és tünetek kombinációja, valamint az endoszkópos, szövettani és szerológiai adatok alapján állapították meg.

Eközben a beteget 1 mg/kg metilprednizolon-nátrium-szukcináttal (Solu-Medrol, Pharmacia & Upjohn) kezelték. Negyvennyolc órával később a beteg amiláz- és lipázszintje csökkent, hasi fájdalmai javultak. A széklet száma napi 8-ról 3-ra csökkent, vértől mentesen. A következő 3 napban a beteg folytatta az alacsony maradék étrendet a hasnyálmirigy-enzimek normalizálásával és gyomor-bélrendszeri tünetek nélkül. A mágneses rezonancia kolangiopancreatográfiát (MRCP) 2 hét múlva végezték el, és nem mutattak semmilyen rendellenességet a hasnyálmirigy vagy az epeutakban. A beteget a következő 3 évben követték. Nem alakult ki több hasnyálmirigy-gyulladásos epizód, és fekélyes vastagbélgyulladása a mesalamin remissziójában maradt.

Vita

A szakirodalom alapos áttekintését végeztük, hogy azonosítsuk a hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos hasnyálmirigy-gyulladásról beszámoló gyermekeket. Betegünk előtt a korábban bejelentett legfiatalabb gyermek 15 éves volt, és a bemutatás előtt 2 hétig mesalaminon volt. 1

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás azonosítható okai között szerepel az trauma az esetek 13–20% -ában, a fertőzés 3–15% -ában, az epeúti megbetegedés 10–14% -ában, a gyógyszerek 11–13% -ában, az örökletes hajlam 7–10% -ban, a veleszületett rendellenességek 5 esetben %, hiperkalcémia 1-3%, hypertrigliceridemia akár 3%, és cisztás fibrózis még kevesebb esetben. 14, 15 Betegünknél azonban nem azonosítottak okot. A fekélyes vastagbélgyulladásban alkalmazott és az etiológiában érintett gyógyszerek a következők: 6-merkaptopurin, 5 mesalamin, 1, 6, 7, 9, 11 szteroid, 8, 11 és metronidazol. 10, 11 Betegünk egyikét sem szedte ezek közül a gyógyszerek közül, és nem rendelkezett a hajlamosító tényezők egyikével sem. Ezenkívül az MRCP kizárta a hasnyálmirigy vagy az epeúti rendellenességeket, ellentétben a korábban jelentett esetekkel. 12, 13

Továbbra is vita tárgya, hogy az idiopátiás hasnyálmirigy-gyulladás véletlen-e, vagy a gyulladásos bélbetegség ritka, bélrendszeren kívüli megnyilvánulásának tekinthető-e. 16 A fekélyes vastagbélgyulladás boncolásának vizsgálata a 86 eset 14–53% -ában mutatta ki makroszkopikus vagy mikroszkopikus hasnyálmirigy-elváltozások jelenlétét. 17 Mint ebben az esettanulmányban, csak 1 korábban bejelentett eset volt hasonló szimultán. 4 Ez a beteg azonban 57 éves volt. Minden más jelentett esetben jelentős idő telt el a pancreatitis epizódja és a fekélyes vastagbélgyulladás megjelenése között, 2, 3 vagy a beteg korábban már említett gyógyszereket szedett. Továbbá, betegünk nem tapasztalta a hasnyálmirigy-gyulladásának kiújulását, amíg fekélyes vastagbélgyulladása remisszióban volt.

Feltételezik, hogy a Crodn-betegségben a nyombél nyálkahártyájának érintettsége miatt kialakuló papilláris ödéma magában foglalhatja a kapcsolódó idiopátiás pancreatitis patofiziológiáját. 18 Ilyen etiológia nem érvényes a fekélyes vastagbélgyulladásban a duodenum érintettségének hiánya miatt.

Következtetés

Bár ritka, az akut idiopátiás hasnyálmirigy-gyulladás megjelenhet a fekélyes vastagbélgyulladásban. A gyermek gasztroenterológusokat arra ösztönzik, hogy fontolják meg az akut idiopátiás hasnyálmirigy-gyulladás munkájának kiterjesztését az ulceratív colitis szűrésére is, ha az állapot kezelése nem eredményez klinikai javulást. Ebben a korcsoportban leendő kontrollált vizsgálatokra van szükség a gyakoriság meghatározásához. Ez további ajánlásokat fogalmaz meg az ilyen átvilágításra vonatkozó iránymutatások tekintetében. Szükség van olyan vizsgálatokra is, amelyek az ilyen asszociációk lehetséges patofiziológiáját keresik.