6 Hagyományos kínai orvoslási technikák

A hagyományos kínai orvoslás (TCM) számos olyan módszert foglal magában, amelyek célja a betegek egészségének elérése és fenntartása. Követendő 6 korszerű terápiás módszer, köztük az akupunktúra.

1. Akupunktúra

Az akupunktúra az a gyakorlat, amikor a tűket a felszíni bőrbe, a szubkután szövetbe és az izmokba helyezik be bizonyos akupunktúrás pontokon, és manipulálják őket.

A TCM-ben az emberi testen akár 2000 akupunktúrás pont található, amelyeket 12 fő meridián köt össze. Ezek a meridiánok energiát, vagyis „Qi-t” vezetnek a test felszíne és belső szervei között.

Úgy gondolják, hogy az akupunktúra fenntartja az egyensúlyt Yin és Yang között, lehetővé téve ezzel a Qi normális áramlását az egész testben, és helyreállítva az elme és a test egészségét.

2. Moxibustion

A moxibustion egy olyan terápia, amely magában foglalja a szárított Artimesia vulgarisból (szivacsos gyógynövény) készült moxa (mugwort gyökér) elégetését a gyógyulás megkönnyítése érdekében. Az égő moxa rengeteg füstöt és éles szagot eredményez, amelyet gyakran összekevernek a kannabiszéval. A moxibustion célja a vér felmelegítése és felpezsdítése, a Qi áramlásának serkentése, a Yang vese erősítése, a szél kiűzése és a hideg eloszlatása, valamint a pangás feloldása. Történelmileg ezt a terápiát a menstruációs fájdalom kezelésére alkalmazták.

3. Tui Na masszázs

A Tui na (a masszázs, az akupresszúra és a testkezelés egyéb formáinak kombinációja) az ázsiai testkezelési terápia egyik formája, amelyet Kínában évszázadok óta alkalmaznak. Egy tipikus tui na ülésen a beteg felöltözve marad és egy székre ül. A szakember kérdéseket tesz fel, majd megkezdi a kezelést. A tui na gyakorló által végzett masszázs időnként meglehetősen erőteljes lehet. A szakemberek gyógynövényes borogatásokat, kenőcsöket és hőt használhatnak e technikák javítására. A Tui na legalkalmasabb krónikus fájdalom és mozgásszervi megbetegedések kezelésére.

4. Köpölyözés/kaparás

A köpölyözés egyfajta kínai masszázs, amely több üveg vagy műanyag „csésze” (nyitott gömb) elhelyezéséből áll. A TCM gyakorlói pamutgolyóval vagy más gyúlékony anyaggal melegítik a csészéket, amelyet azután az összes oxigén eltávolítása céljából a csészébe helyeznek. Ezután a szakember eltávolítja az anyagot, és a csészét a bőrhöz helyezi. Ezután a csészében lévő levegő lehűl, alacsonyabb nyomást hozva létre a csésze belsejében, vákuumot hozva létre, és lehetővé teszi a csésze tapadását a bőrön. A test húsos helyei, például a hát és a gyomor az előnyös kezelési helyek. A kaparás vagy a „Gua Sha” egy népi gyógyászati technika, amely sima jade, csont, állati agyarak, szarvak vagy sima kövek darabjait használja fel a bőr mentén történő kaparáshoz, hogy felszabaduljon az elzáródás és a bőr felületén rekedt méreganyagok. A kaparást addig végezzük, amíg vörös foltok, majd zúzódások borítják a kezelési területet.

5. Kínai gyógynövények

A TCM-gyakorlók által leggyakrabban használt anyagok különböző levelekből, gyökerekből, szárakból, virágokból és növények magjából származhatnak, például fahéj kéregből, gyömbérből, ginzengből, édesgyökérből és rebarbarából. A ginseng a legszélesebb körben alkalmazott anyag a legszélesebb körű kezelésekhez. Ha egy orvos a kínai herbológiát javasolja kezelésként, akkor a gyógynövényeket olyan formulává egyesítik, amelyet hagyományos tea, kapszula, folyékony kivonat, granulátum vagy por formájában adagolnak. A kínai herbológia hatékonysága még mindig nem dokumentált.

6. Kínai táplálkozás

A kínai táplálkozás a diéta módja, amely az ételek emberi szervezetre gyakorolt hatásainak kínai megértésében gyökerezik. A kínai táplálkozásban a kiegyensúlyozott étrend az összeset magában foglalja
5 íz - fűszeres (melegítő), savanyú (hűtő), keserű (hűtő), édes (erősítő) és sós (hűtő). Azoknak az ételeknek, amelyek bizonyos ízűek, általában különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. A kínai táplálkozásban nincsenek tiltott ételek vagy „egy méret mindenkinek” fogyókúrák. A TCM-ben a táplálkozást tekintik az első védelmi vonalnak az egészségügyi kérdésekben.

Bár bizonyítékokon alapuló kutatások nélkül nehéz meghatározni, hogy a klasszikus étrend befolyásolhatja-e a betegségeket, ajánlott szennyezett termékek és a rendelkezésre álló legkevesebb feldolgozott élelmiszer felhasználása.

Nyelvdiagnosztika

A hagyományos kínai orvoslás (TCM) gyakorlói 5 alapvető diagnosztikai módszert alkalmaznak értékelésük során, beleértve a nézést, a hallgatást, az illatot, a kérdezést és a megérintést. Az ellenőrzés nemcsak a beteg fizikai megjelenésére és viselkedésére összpontosít, hanem különös figyelmet fordít a nyelvre is.

A TCM gyakorlójának a nyelv elemzése magában foglalja annak méretét, alakját, feszességét, színét és bevonatát. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a csatornákat/meridiánokat, amelyek elérik a nyelvterületeket, amelyek megfelelnek a TCM belső szerveinek.

A nyelv különféle jellemzőkkel rendelkezik, amelyek különböző testi funkciókat jeleznek:

A nyelv testszíne: a vér, a szervek és a Qi állapotát jelzi
A nyelv test alakja: tükrözi a vér és a Qi állapotát, és felesleget vagy hiányt jelez
A nyelvtest jellemzői (pl. A fognyomok arra utalhatnak, hogy a nyelv a fogakra támaszkodik. Ez gyakran az emésztési rendellenesség jele, vagy (pl. Piros pontok) a vér hőjére vagy gyulladására utalhat
A nyelv testnedvessége: feltárja a test folyadékainak állapotát
Nyelvbevonat: a szervek, különösen a gyomor állapotát jelzi
A nyelvréteg vastagsága (pl. Vastag) jelezheti az emésztés egyensúlyhiányát, vagy (pl. Hámozott) allergiás rendellenességekkel és autoimmun betegségekkel járhat
A nyelvtörések (beleértve a repedések irányát is) élesztőfertőzés vagy biotinhiány jelei lehetnek
A nyelvszőrzet gyökere: a szervek károsodását jelzi, ha nem kapcsolódik a nyelv felületéhez

Gyakran arra utasítják a betegeket, hogy ne mossanak nyelvet a találkozó előtt, így nem teszik homályossá a megállapításokat.