Emésztési zavarok (Dyspepsia, Ideges gyomorfájdalom)

Emésztési zavarok meghatározása (diszpepszia, gyomorrontás) és tények

Az emésztési zavar (diszpepszia) olyan funkcionális betegség, amelyben a gyomor-bélrendszeri (GI) szervek, elsősorban a gyomor és a vékonybél (és esetenként a nyelőcső) első része rendellenesen működnek. Ez egy krónikus betegség, amelyben a tünetek gyakorisága és intenzitása általában sok hónap vagy év alatt ingadozik. Ez mindennap előfordulhat, vagy szakaszosan, napokig vagy hetekig, egyszerre napok vagy hetek mentén (ezt a mintát periodikusságnak nevezik).
Az emésztési zavarok elméletei közé tartozik a bél érzékszervek rendellenes bemenete, az érzékszervek bemenetének rendellenes feldolgozása és a belek motoros idegek általi rendellenes stimulálása.
Az emésztési zavarok elsődleges tünetei a következők:
- felső hasi fájdalom vagy kényelmetlenség,
- böfögés,
- hányinger,
- haspuffadás,
- csak kevés étel elfogyasztása után teli érzés (korai jóllakottság),
- hasi duzzanat (duzzanat), és
- esetenként hányás.
A tüneteket leggyakrabban étkezés váltja ki.
Az emésztési zavarok gyakran előfordulnak terhesség alatt, azonban a tünetek általában a savas reflux okozta gyomorégést jelentik.
Az emésztési zavarokat a tipikus tünetek és más GI-betegségek, különösen a savval kapcsolatos betegségek (savas emésztési zavarok, nyelőcsőgyulladás, gyomorhurut és fekélyek), valamint a gyomor-bélrendszeren kívüli betegségek hiánya alapján diagnosztizálják.
Mivel a szív a gyomor közelében ül, gyakran zűrzavar tapasztalható arról, hogy mi okozza az alsó mellkas vagy a felső hasi fájdalmat. Ezért az emésztési zavarokat mindenkinek megfontolandó, akinek alsó mellkasi fájdalma van, és szívrohamát mindenkinek, akinek felső hasi fájdalma van. Előfordulhat, hogy az emésztési zavar kellemetlen érzése hátul.
Az emésztési zavarok vizsgálata elsősorban más GI-betegségek és nem GI-betegségek jelenlétének kizárására irányul. Egyeseknél szükség lehet bizonyos GI-funkciók speciális tesztelésére. Fontos kizárni az emésztési zavarok egyéb okait, mivel kezelésük egyértelmű ok nélkül eltér az emésztési zavaroktól.
Az emésztési zavarok kezelését, amelynek más oka nem található, elsősorban oktatással, simaizom relaxánsokkal és promóciós gyógyszerekkel végzik. Szerepe lehet az antidepresszánsoknak és az étrendi változásoknak is. Mivel a savas reflux olyan gyakori, a gyomorsav hatékony szuppressziójának kipróbálását gyakran alkalmazzák kezdeti kezelésként.
Sokan képesek azonosítani azokat az ételeket, amelyek emésztési zavarokat váltanak ki. Ennek ellenére kevés olyan étel van, amelynek elkerülése általánosan ajánlható, mivel nem minden emésztési zavarral küzdő embernek van problémája ugyanazokkal az ételekkel. Nincsenek olyan ételek vagy diéták, amelyek az emésztési zavarok megelőzésére ajánlhatók, kivéve azokat, amelyek megszüntették a tüneteket kiváltó ételeket.
Nincs bizonyíték arra, hogy az otthoni vagy természetes gyógymódok megakadályozzák az emésztési zavarokat.
Az emésztési zavarok kezelésének jövőbeli előrelépése számos okának egyértelműbb megértésétől függ.

Emésztési tünetek és tünetek

A diszpepszia felismerése

Az emésztési zavar vagy a dyspepsia olyan rendellenesség, amelynek lehetnek tünetei

a hasi teltségérzet látható kitágulás nélkül (puffadás),
hasfájás a köldök felett,
böfögés és böfögés,
hányinger hányással vagy anélkül,
- a teltségérzet nagyon kis mennyiségű étel után, és
hasi duzzanat.

Mi az emésztési zavar (dyspepsia, gyomorrontás)?

A dyspepsia (emésztési zavar) funkcionális betegségként jellemezhető a legjobban. (Néha funkcionális diszpepsziának hívják.) A funkcionális betegség fogalma különösen hasznos a gyomor-bél traktus betegségeinek tárgyalásakor. A koncepció a gyomor-bél traktus izomszerveire, a nyelőcsőre, a gyomorra, a vékonybélre, az epehólyagra és a vastagbélre vonatkozik, amelyeket idegek irányítanak. A funkcionális kifejezés alatt azt értjük, hogy vagy a szervek izmai, vagy a szerveket irányító idegek nem működnek rendesen, és ennek következtében a szervek nem működnek megfelelően, és a működési zavar okozza a tüneteket. A szerveket irányító idegek nemcsak a szervek izmain belüli idegeket, hanem a gerincvelő és az agy idegeit is magukban foglalják.

Egyes gyomor-bélrendszeri betegségek szabad szemmel láthatók és diagnosztizálhatók, például a gyomorfekélyek, és műtéten, röntgenfelvételen és endoszkópiával is megfigyelhetők. Más betegségek szabad szemmel nem láthatók, de mikroszkóp alatt láthatók és diagnosztizálhatók. Például a gyomorhurut (gyomor gyulladása) diagnosztizálható a gyomor biopsziáinak mikroszkópos vizsgálatával. Ezzel szemben a gasztrointesztinális funkcionális betegségek szabad szemmel vagy mikroszkóppal nem láthatók. Ennek megfelelően és alapértelmezés szerint a funkcionális gyomor-bélrendszeri betegségek azok, amelyek a gyomor-bél szerv szerveinek kóros működésével járnak, amelyekben a rendellenességek sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem láthatók a szervekben.

Bizonyos esetekben a rendellenes működés tesztekkel bizonyítható (például gyomorürítési vizsgálatok vagy antro-duodenális motilitási vizsgálatok). A tesztek azonban gyakran összetettek, nem állnak széles körben rendelkezésre, és nem ismerik fel megbízhatóan a funkcionális rendellenességeket.

Esetenként a funkcionálisnak gondolt betegségekről végül kiderül, hogy szabad szemmel vagy mikroszkóp alatt látható rendellenességekkel járnak. Ezután a betegség elmozdul a funkcionális kategóriából. Erre példa lenne Helicobacter pylori (H. pylori) a gyomor fertőzése. Néhány enyhe felső gyomor-bélrendszeri tünettel rendelkező betegről, akikről azt gondolták, hogy a gyomor vagy a belek rendellenes működése van, kiderült, hogy gyomor fertőzött H. pylori. Ez a fertőzés mikroszkóp alatt diagnosztizálható a gyomorból származó biopsziákban lévő baktérium azonosításával. Amikor a betegeket antibiotikumokkal kezelik, a H. pylori és a tünetek eltűnnek. Így a Helicobacter pylori eltávolította néhány beteg tüneteit a funkcionális betegség kategóriájából.

A funkcionális betegség és a nem funkcionális betegség közötti különbség valójában homályos lehet. Így valószínűleg még a funkcionális betegségekhez is társulhatnak biokémiai vagy molekuláris rendellenességek, amelyeket végül meg lehet majd mérni. Például kimutatható, hogy a gyomor és a belek funkcionális betegségei a normális vegyi anyagok csökkent vagy megnövekedett szintjével járnak a gyomor-bél szervekben, a gerincvelőben vagy az agyban. Akkor is funkcionális betegségnek kell-e tekinteni azt a betegséget, amelyről kimutatták, hogy csökkent vagy fokozott kémiai anyagnak köszönhető? Ebben az elméleti helyzetben nem láthatjuk a rendellenességeket szabad szemmel vagy a mikroszkóppal, de megmérhetjük. Ha egy társult vagy ok-okozati rendellenességet meg tudunk mérni, nem szabad-e a betegséget többé funkcionálisnak tekinteni, annak ellenére, hogy a betegséget (tüneteket) rendellenes működés okozza? A válasz nem világos.

A funkcionális kifejezés hiányosságai ellenére a funkcionális rendellenesség fogalma hasznos a gyomor-bél traktus izomszervéből származó számos tünet megközelítésében. Ismétlem, ez a fogalom azokra a tünetekre vonatkozik, amelyeknél nincsenek szabad szemmel vagy mikroszkóppal összefüggő rendellenességek.

Míg a dyspepsia fő funkcionális betegség (ek), fontos megemlíteni számos más funkcionális betegséget. A második fő funkcionális betegség az irritábilis bél szindróma vagy IBS. Úgy gondolják, hogy az IBS tünetei elsősorban a vékonybélből és/vagy a vastagbélből származnak. Az IBS tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, amelyet a bélmozgás megváltozása (székletürítés) kísér, elsősorban székrekedés vagy hasmenés. Valójában az emésztési zavarok és az IBS átfedhetik a betegségeket, mivel az IBS-ben szenvedő betegek legfeljebb felének is vannak emésztési tünetei. A harmadik különálló funkcionális rendellenesség a nem szív mellkasi fájdalom. Ez a fájdalom utánozhatja a szívfájdalmat (angina), de nincs összefüggésben a szívbetegséggel. Valójában úgy gondolják, hogy a nem szív mellkasi fájdalom gyakran a nyelőcső funkcionális rendellenességéből származik.

A gyomor-bél traktus funkcionális rendellenességeit gyakran az érintettség szervei osztályozzák. Így vannak a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, a vastagbél és az epehólyag funkcionális rendellenességei. Funkcionális rendellenességekkel végzett kutatások mennyisége a nyelőcsőben és a gyomorban a legnagyobb (például nem szívizom mellkasi fájdalom, emésztési zavarok), talán azért, mert ezeket a szerveket a legkönnyebb elérni és tanulmányozni. A vékonybelet és a vastagbelet (IBS) érintő funkcionális rendellenességek kutatása nehezebben végezhető, és a kutatási tanulmányok között kevesebb az egyetértés. Ez valószínűleg a vékonybél és a vastagbél tevékenységének összetettségét és e tevékenységek tanulmányozásának nehézségét tükrözi. Az epehólyag funkcionális betegségeit (biliaris diszkinéziának nevezik), hasonlóan a vékonybélhez és a vastagbélhez, nehezebb tanulmányozni, és jelenleg kevésbé jól meghatározhatók. A funkcionális betegségek mindegyike a saját jellegzetes tüneteivel társul.

Mennyire gyakori az emésztési zavar?

Az emésztési zavar az egyik leggyakoribb bélbetegség (belek), amely az Egyesült Államokban a személyek becsült 20% -át érinti. Talán csak az érintettek 10% -a fordul orvoshoz emésztési zavarai miatt. Az emésztési zavar nem különösebben jó kifejezés a betegségre nézve, mivel azt jelenti, hogy "diszpepszia" vagy az étel rendellenes emésztése van, és ez valószínűleg nem így van. Valójában a dyspepsia másik gyakori neve az emésztési zavar, amely ugyanezen okból nem jobb, mint a dyspepsia kifejezés! Az orvosok gyakran nevezik nem fekélyes diszpepsziának az állapotot, hogy megkülönböztessék azt a gyakoribb savval vagy fekélyhez kapcsolódó tünetekkel.

KÉRDÉS

Mik a jelek és tünetek emésztési zavar vagy gyomorrontás?

Az emésztési zavar tüneteire általában a felső gyomor-bél traktusból, elsősorban a gyomorból és a vékonybél első részéből származnak. Ezek a tünetek a következők:

felső hasi fájdalom vagy kényelmetlenség (a köldök felett vagy körül),
böfögés,
hányinger (hányással vagy anélkül),
hasi puffadás (a hasi teltség érzése látható kitágulás nélkül),
korai jóllakottság (teltségérzet nagyon kevés étel után),
- hasi duzzanat (látható duzzanat a puffadással szemben), és
mellkasi fájdalom.

A tüneteket leggyakrabban az evés váltja ki, ez az az idő, amikor számos különböző gyomor-bélrendszeri funkciót hívnak együttesen működni. Ez az étkezés után jelentkező tendencia adta azt a téves elképzelést, hogy az emésztési zavarokat az étel emésztésének rendellenességei okozhatják.

Legfrissebb emésztési hírek

Késedelmeket okozó pandémiás vakbélgyulladás esetén
A mikrobióm és a D-vitamin szintje összekapcsolható:
Hogyan lehet élő májdonor
Az IBD lerövidítheti az életét?
6-ból 1 COVID-betegnek csak gasztro tünetei vannak
Szeretne további híreket? Iratkozzon fel a MedicineNet hírlevelekre!

Daily Health News

Az arany vércsoport
Pfizer COVID vakcina
Mikor iszik a legártalmasabb?
COVID terjed a járművekben
„Univerzális” influenzaoltás
További egészségügyi hírek »

Felkapott a MedicineNet oldalon

Hasi kényelmetlenség és túlzott levegő a gyomorban

Mindenki tudja, hogy ha enyhe hasi kellemetlenségei vannak, a böfögés gyakran enyhíti a problémát. Ennek oka, hogy a gyomorban a túlzott levegő gyakran az enyhe hasi kellemetlenség oka; ennek eredményeként az emberek kényszerítik a böfögéseket, amikor enyhe hasi kellemetlenség érződik, bármi is legyen az oka. Sajnos, ha nincs túlzott gáz kiszorításra, az erőltetett bögrék nem tesznek mást, mint levegőt szívnak a nyelőcsőbe. Általában ezt a levegőt ugyanazon a böfögés során (mint supradiaphragmatic böfögés) emelik ki, de a levegő is beléphet a gyomorba, és maga is felesleges gázt eredményez, amelyet további böfögéssel kell kiüríteni.

Ha a kényelmetlenséget okozó probléma nem a gyomor túlzott levegője, akkor a böfögés nem nyújt enyhülést. Amint azt korábban említettük, a gyomor levegőjének növelésével még tovább ronthatja a helyzetet. Ha a böfögés nem enyhíti a kellemetlenséget, a böfögést annak a jeleként kell felfogni, hogy valami nem stimmel a hasban, és meg kell keresni a kellemetlenség okát. A böfögés önmagában nem segít abban, hogy az orvos megállapítsa, mi lehet a baj, mert a böfögés gyakorlatilag bármilyen hasi betegségben vagy kellemetlenséget okozó állapotban előfordulhat.

DIABEMUTATÁS

A böfögés (böfögés) az emésztési zavar tünete?

Helyénvaló részletesen megvitatni a böfögést, mivel ez gyakran félreértett tünet, amely az emésztési zavarokkal jár.

A böfögés képessége szinte univerzális.
A böfögés, más néven böfögés vagy erodálás, a gáz gyomorból történő kiürítése a szájon keresztül.
A böfögés szokásos oka egy kitágult (felfújt) gyomor, amelyet lenyelt levegő vagy gáz okoz.
A gyomor megnyúlása kellemetlen érzést okoz a hasban, a böfögés pedig elűzi a levegőt és enyhíti a kellemetlenségeket.
A nagy mennyiségű levegő (aerophagia) vagy gáz lenyelésének általános okai a következők
- túl gyorsan eszik ételt vagy italt,
- szorongás, és
- szénsavas üdítők.
Az emberek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy lenyelik a levegőt.
A csecsemők "böfögése" palackozás vagy szoptatás alatt fontos a tápszerrel vagy tejjel lenyelt levegő kiürítéséhez a gyomorban.

A gyomorban a túlzott levegő nem az egyetlen oka a böfögésnek.

Néhány ember számára a böfögés szokássá válik, és nem tükrözi a gyomorban lévő levegő mennyiségét.
Mások számára a böfögés bármilyen típusú hasi kellemetlenségre adott válasz, és nem csak a megnövekedett gáz okozta kellemetlen érzésre.

Mennyi ideig tart az emésztési zavar (dyspepsia)?

Az emésztési zavar egy krónikus betegség, amely általában éveken át tart, ha nem is egy életen át. Ez azonban periodicitást mutat, ami azt jelenti, hogy a tünetek napokig, hetekig vagy hónapokig gyakoribbak vagy súlyosabbak lehetnek, majd napok, hetek vagy hónapok alatt ritkábbak vagy súlyosabbak. Ezen ingadozások okai nem ismertek. Az ingadozások miatt fontos megítélni a kezelés hatásait több héten vagy hónapon keresztül, hogy megbizonyosodjon arról, hogy bármilyen javulás a kezelésnek köszönhető, és nem egyszerűen a betegség gyakoriságának vagy súlyosságának természetes ingadozásának.

Iratkozzon fel a MedicineNet Általános Egészségügyi Hírlevelére

A Küldés gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi irányelveit, és megértem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetéseiről.

Milyen egyéb, nem funkcionális GI betegségek utánozzák az emésztési zavarokat? Hogyan diagnosztizálják őket?

A nem funkcionális gasztrointesztinális betegség kizárása

A beteg részletes előzményei és a fizikai vizsgálat gyakran utal a dyspepsia okára. A rutinszűrő vérvizsgálatokat gyakran végezzük nyomokkal a gyanútlan betegségek felkutatására. A széklet vizsgálata az értékelés része, mivel felfedhetik a fertőzést, a gyulladás jeleit vagy a vért, és további diagnosztikai vizsgálatokat irányíthatnak. Az érzékeny székletvizsgálat (antigén/antitest) a Giardia lamblia esetében ésszerű lenne, mivel ez a parazita fertőzés gyakori, és lehet akut vagy krónikus. Néhány orvos vérvizsgálatot végez a lisztérzékenység miatt (sprue), de ennek értéke nem világos. (Ráadásul, ha EGD-t terveznek, a duodenum biopsziái általában a lisztérzékenység diagnózisát diagnosztizálják.) Ha a vékonybél bakteriális túlnövekedését fontolgatják, megfontolható a lehelet hidrogénvizsgálata.

Számos teszt létezik a nem funkcionális emésztőrendszeri betegségek kizárására. Az elsődleges kérdés azonban annak eldöntése, hogy mely teszteket ésszerű elvégezni. Mivel minden eset egyedi, a különböző tesztek ésszerűek lehetnek a különböző betegek számára. Ennek ellenére bizonyos alapvizsgálatokat gyakran végeznek a nem funkcionális gyomor-bélrendszeri betegségek kizárására. Ezek a vizsgálatok a nyelőcső, a gyomor és a belek anatómiai (strukturális) és szövettani (mikroszkópos) betegségeit azonosítják.

A röntgensugarak és az endoszkópiák egyaránt azonosíthatják az anatómiai betegségeket. Csak az endoszkópiákkal lehet diagnosztizálni a szövettani betegségeket, mivel az eljárás során biopsziákat (szövetmintákat) lehet venni. A röntgenvizsgálatok a következőket tartalmazzák:

A nyelőcső vizsgálatára szolgáló nyelőcső és video-fluoroszkópos nyelési vizsgálat
A felső emésztőrendszeri sorozat a gyomor és a nyombél vizsgálatára
A vékonybél-sorozat a vékonybél vizsgálatára
A bárium beöntés a vastagbél és a végbélnyílás vizsgálatára.
A számítógépes tomográfia (CT) vizsgálata a vékonybél vizsgálatára