A kariesszel kapcsolatos elhízási kockázati tényezők a hongkongi 18 éves serdülők körében: egy kohorszos vizsgálatba ágyazott keresztmetszeti vizsgálat

Absztrakt

Háttér

A társadalmi-gazdasági helyzetről, az egészségtudatosságról és a táplálkozási szokásokról a fogszuvasodás és az elhízás gyakori kockázati tényezőjeként számoltak be. Jelen tanulmány célja a fogszuvasodás és az elhízás közötti közös mediátorok feltárása volt, valamint a fogszuvasodással kapcsolatos tényezők adipozitásra gyakorolt ​​hatásainak megbecsülése.

serdülők

Mód

Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt 18 éves serdülők körében. A tanulmány fészkelődött egy Hong Kong-i kínai lakosság-reprezentatív kohorszban. A szóbeli vizsgálatok során feljegyeztük a szuvas, hiányzó és kitöltött állandó fogak számát (DMFT). A testtömeg-indexet (BMI), a derékbőséget (WC), a derék-csípő arányt (WHR), a derék-magasság arányt (WHtR) és a tricepsz Skinfold vastagságát (TRSKF) alkalmazták adipozitási indexként. A társadalmi-gazdasági helyzetről, a szájüregi egészség viselkedéséről (fogmosás, fluoridos fogkrém használata, fogselyem és szájöblítés szokás), valamint az étrendi nyilvántartásról (a különböző ételek gyakorisága és mennyisége) kapcsolatos adatokat saját maga kitöltött kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze. Chi-négyzet teszteket és bináris logisztikai regressziókat használtunk az elemzéshez.

Eredmények

Háromszáznyolcvanhárom résztvevő szerepelt. A BMI, WC, WHR, WHtR, TRSKF és DMFT átlaga (standard eltérés, SD) 21,26 (3,72), 69,11 (9,25), 0,77 (0,06), 0,42 (0,05), 15,72 (6,33) és 2,06 ( 2,43), ill. A férfiak nagyobb valószínűséggel voltak túlsúlyosak/elhízottak, mint a nők. Különböző tényezőket, köztük a nemet, a szülői foglalkoztatási státust, a szájöblítés szokását, a húsbevitel gyakoriságát és mennyiségét, az olajbevitel gyakoriságát, a fluoridos fogkrém használatát és a DMFT-t találták jelentősnek (o

Háttér

A gyermekek és serdülők közötti elhízás az egyik globális közegészségügyi probléma. Jól ismert, hogy a genetikai tényezők, a korlátozott fizikai aktivitás és a túlzott kalóriabevitel túlsúlyhoz és elhízáshoz vezetnek [1, 2]. Az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés az elhízás és a fogszuvasodás kapcsolata iránt. Egyes kutatók pozitív kapcsolatot javasoltak [3], míg mások fordított viszonyt figyeltek meg [4]. Ebben a tekintetben szükség van az elhízás és a fogszuvasodás összefüggésének további feltárására. Ezenkívül a mindkét betegséghez hozzájáruló kockázati tényezők feltárása megkönnyíti az általános és a fogak egészségének javítását célzó világos és fenntartható globális stratégia elkészítését. Számos potenciális genetikai és környezeti kockázati tényezőt javasoltak, amelyek magukban foglalják az adipozitási sejttényezőket, a gyulladásos tényezőket, a társadalmi-gazdasági helyzetet, az egészségtudatosságot és a diétákat [5, 6].

Az egészségtudatosság a fogszuvasodás és az elhízás másik lehetséges kockázati tényezője. Nihtila és mtsai. megállapította, hogy a túlsúlyos populációknál rosszabb volt a szájegészségügyi szokás. Például az elhízott fiatal felnőttek csak naponta egyszer mostak fogat, és csak sürgősségi ellátás céljából keresték fel a fogorvosokat [12]. Franchini és munkatársai abban is egyetértettek, hogy az elhízott népesség rosszabb száj-egészségügyi tudatossággal rendelkezik, ami rosszabb szájhigiénés állapotot és a fogínygyulladás gyakoribb előfordulását eredményezte a 10 és 17 év közötti gyermekek és serdülők körében [13].

A társadalmi-gazdasági helyzet fontos szempont a legtöbb epidemiológiai tanulmányban. A szisztémás áttekintés azt mutatta, hogy a jómódú családokból vagy régiókból származó diákok fokozottan veszélyeztetettek az elhízással Afrika szubszaharai országaiban [14]. Éppen ellenkezőleg, egy nemrégiben készült metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet fordított összefüggésben áll a gyermekkori túlsúly prevalenciájával a fejlett területeken [15]. Következetlen következtetéseket vontak le a fogszuvasodás és a társadalmi-gazdasági helyzet közötti összefüggésről is [3, 6, 16,17,18,19].

A Global Burden of Disease 2010 tanulmányban beszámoltak arról, hogy 2,43 milliárd embernek még mindig kezeletlen fogszuvasodása volt állandó fogában, ami a legsúlyosabb szájüregi probléma [20]. A szájüregi betegségek gazdasági terhe jelentős a fejlett területeken és az egész világon. A közvetlen kezelési költségeket évi 298 milliárd dollárra becsülték; a szájüregi betegségek közvetlen és közvetett költségeinek összegét 2010-ben 442 milliárd USD-re becsülték világszerte. A fogszuvasodás megelőzése nemcsak fizikailag, hanem gazdaságilag is előnyös az emberek számára [21]. A társadalmi-gazdasági helyzet, az orális egészségügyi magatartás és az étrend három lehetséges környezeti mediátor, amelyek az elhízás és a fogszuvasodás közötti összefüggést jelentik a gyermekek és serdülők körében. Jelen tanulmány célja a fogszuvasodás és az elhízás közötti közös mediátorok feltárása volt, valamint a fogszuvasodással kapcsolatos tényezők adipozitásra gyakorolt ​​hatásainak megbecsülése.

Mód

A vizsgálat megtervezése és a tanulmányi populáció

Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, amelyet 2015-ben végeztek. A tanulmány fészkelése Hong Kong ’Children of 1997’ születési kohorszában történt. Minden résztvevő 1997. április 1. és 1997. május 31. között született. A 380 középiskola közül negyvenöt véletlenszerűen választottak ki. Ezeknek az iskoláknak a 12 éves diákjait meghívták 2010-ben a felmérésekre. Ezt a kohort 15 éves (2013) és 18 éves (2015) gyermekeik követték nyomon. Táplálkozási szakértőt hívtak meg a kérdőív tervezésére, az esetmérés konzisztenciájára és a statisztikai elemzésre.

Etika, beleegyezés és engedélyek

Ezt a vizsgálatot a Helsinki Nyilatkozatban lefektetett iránymutatások szerint végezték, és az összes embert/beteget érintő eljárást a Hongkongi Egyetem/Kórházhatóság Hongkong Nyugati Klaszterének (UW 15–178) intézményi felülvizsgálati tanácsa hagyta jóvá. A 18 éves diákok, valamint a 12 és 15 éves diákok szülei/elsődleges gondozói írásbeli beleegyezését, valamint a résztvevőktől szóbeli beleegyezést kaptak a 12 és 15 éves diákok.

Mérések

Szóbeli állapotfelmérések

A résztvevők fogszuvasodását és parodontális állapotát gondosan megvizsgálták a fogorvosi rendelőben, a WHO 2013. évi irányelve alapján [22]. Két betanított és kalibrált fogorvoshoz kaptak LED-es lámpákkal és WHO CPI-szondákkal ellátott belső szájú tükröket klinikai vizsgálatok céljából. A proximális fogszuvasodás vizsgálatára röntgenfelvételt nem készítettek. A DMFT-t használták a résztvevők caries állapotának rögzítésére. 10% volt (n = 43) véletlenszerűen újravizsgálatra kiválasztott résztvevőket a vizsgálón belüli és vizsgálóközi megbízhatóság meghatározása céljából.

Antropometriás értékelések

A résztvevők magasságát, súlyát, WC-jét, csípőméretét és TRSKF-jét antropometriai értékelésként értékelték. Minden résztvevő enyhén öltözött volt, és cipőt nem viselt. A testmagasságot sztadiométerrel határoztuk meg, és a testtömeget önnullázó digitális mérleg segítségével rögzítettük. A TRSKF-et a kar hátsó oldalának középvonalában, a tricepsz izom fölött mértük. A HC-t a fenék maximális kinyúlásának szintjén, vízszintes síkban végeztük. A WC a törzs legszűkebb részének szintjén történt. A vizsgálón belüli és vizsgálóközi megbízhatóságot 10% véletlenszerűen kiválasztott ismételt értékeléssel értékelték.

Önállóan kitöltött kérdőívek

Statisztikai analízis

Korábbi tanulmányok szerint beszámoltak arról, hogy az esélyhányados 1,40 volt a fogszuvasodás tapasztalatában, a BMI 1 egység növekedésével z-pontszám [26], és a fogszuvasodás prevalenciája a hongkongi 12 éves diákok körében körülbelül 38% volt [25]. A statisztikai teljesítményt 80% -ra, a szignifikancia szintjét pedig 0,05-re állítottuk be. A kiindulási vizsgálatban 480 mintaméretre volt szükség. A Kolmogorov-Smirnov tesztekből kiderült, hogy a BMI, WC, WHR, WHtR, TRSKF és DMFT értékei nem voltak normálisan eloszlva (P 0) a DMFT értékei szerint.

Az elhízási indexek és a különböző független változók közötti kétváltozós összefüggéseket Chi-négyzet teszteken keresztül tártuk fel. A táplálkozási szakértő megvizsgálta a regressziós modellekben alkalmazott étrendi változók kiválasztását és a küszöbértékeket. Ezen változók tekintetében a fogszuvasodás és a fogszuvasodás-mentes csoport közötti különbségeket Chi-négyzet tesztekkel is értékeltük. Bináris logisztikai regressziókat, visszafejlődő eliminációt alkalmaztunk a kockázati tényezők különböző elhízási indexekre gyakorolt ​​hatásának feltárására. Minden független változó bekerült a statisztikai modellekbe, kivéve a táplálékfelvétel gyakoriságát és mennyiségét, amelyeket a multikollinearitás hatásának kiküszöbölése érdekében különböző modellekbe állítottak be. Az elhízás és a DMFT értékelésében a vizsgálón belüli és vizsgálóközi megbízhatóságot osztályon belüli korrelációs együtthatóval (ICC) határozták meg.

Eredmények

A kiindulási felmérésbe 2010-ben 668 résztvevőt vontak be. Közülük 436 (65,3%) vett részt a 2013-as első nyomon követésben 15 évesen. 383 18 éves serdülő volt (56,1% lány és 43,9% fiú Két fiú nem töltötte ki a kérdőíveket, és kizárták őket az elemzésből. Végül 215 nő és 166 hím adatait használták elemzésre.

Az átlagos (szórás, SD) BMI, WC, WHR, WHtR, TRSKF és DMFT 21,26 (3,72), 69,11 (9,25), 0,77 (0,06), 0,42 (0,05), 15,72 (6,33) és 2,06 (2,43) ), ill. Az öt adipozitási index közül a fiúk BMI, WC és WHR szignifikánsan magasabb volt, mint a lányoké (Mann-Whitney U tesztek, P 1. táblázat: A szocio-demográfiai, az orális egészségügyi magatartás és a fogszuvasodás állapota és az adipozitás állapota

A 18 éves résztvevők többsége nem a WHO és a FAO útmutatásait követve fogyasztotta el az ételt. A résztvevők több mint egynegyede (26,8%) naponta kevesebbszer fogyasztott zöldséget. A résztvevők 65,6, illetve 84,3% -a fogyasztott gyümölcsöt, illetve tejet, kevesebb mint naponta egyszer. A táplálékfelvétel gyakoriságát tekintve a húsbevitel gyakorisága volt az egyetlen tényező a BMI és a WHR szempontjából. A túlsúlyos/elhízott résztvevők aránya szignifikánsan magasabb volt (P = 0,041) azok között, akik naponta legalább egyszer fogyasztottak húst (17,7%), mint azok között, akik naponta kevesebbszer fogyasztottak húst (9,1%). Hasonlóképpen, a nagyobb gyakoriságú húsbevitel résztvevőinek is nagyobb volt a valószínűsége (52,8%, P = 0,040) a magasabb WHR csoportba tartozókhoz képest, akik ritkábban fogyasztják a húst (40,8%) (2. táblázat).

A táplálékfelvétel mennyisége és a különféle elhízási indexek közötti kapcsolatot a 3. táblázat ismertette. A fiúk jelentősen fogyasztottak (P 3. táblázat Az egyes étkezések bevitt mennyiségének és az elhízás mutatóinak összefüggése

A szuvasodás állapotának szóbeli vizsgálata során kiderült, hogy a résztvevők 60,9% -ának volt fogszuvasodása (az adatokat nem közöljük). A fogszuvasodásban résztvevők aránya lényegesen magasabb volt (P = 0,033) a nők (65,6%), mint a férfiak (54,8%) között. Azok a résztvevők, akik naponta legalább egyszer fogyasztottak édeset, jelentősen (P = 0,027) magasabb a fogszuvasodás prevalenciája (69,8%), mint azoknál, akik naponta kevesebbszer fogyasztottak édeset (57,5%). Jelentős különbség nem volt (P > 0,05) caries státuszban a különböző szocio-demográfiai státusú, szájüregi egészségügyi magatartással, az étel bevitel gyakoriságával, kivéve az édeset, vagy az étkezés mennyiségével (4. táblázat).

Vita

Vizsgálatunk azt mutatta, hogy a túlsúlyos vagy elhízott résztvevőknek rosszabb a fogmosási szokása. Nihtila és mtsai. [12] és Franchini és mtsai. [13] abban is egyetértettek, hogy az elhízott egyéneknek javítaniuk kell a szájjal kapcsolatos egészségtudatukat. Ez a nézet alátámasztani látszik azt az elméletet, miszerint az egészségtudatosság közvetíti a fogszuvasodás és az adipozitás közötti kapcsolatot. Váratlan azonban, hogy elemzésünk során a fogszuvasodás státusza nem társult a száj egészségi viselkedésével. Ez abban volt lehetséges, hogy a fogszuvasodás fejlődése összetett folyamat, és a szájhigiénés állapottól eltérő tényezők is hatással lehetnek a folyamatra. Hong Kong jól fejlett régió, ahol minden lakos hozzáférhet 0,05 ppm fluorozott vízhez. A 6 és 12 év közötti gyermekek is ki vannak téve a hongkongi kormány iskolai fogászati ​​ellátásának, amely magában foglalja a szájegészségügyi oktatást, a szóbeli vizsgálatot, a megelőző fogászati ​​kezelést és az alapvető helyreállító fogászati ​​kezelést [32]. Ezenkívül a felmérésünkben szereplő serdülők több mint 70% -a naponta kevesebbszer volt édes. Ezek a tényezők kritikus szerepet játszhattak a fogszuvasodás előfordulásának csökkentésében a hongkongi serdülők között.

A bináris logisztikus regressziókból kiderült, hogy a nem, a szülői foglalkoztatási státus, a szájöblítés szokása, a húsbevitel gyakorisága és mennyisége, az olajbevitel gyakorisága, a fluoridos fogkrém használata és a DMFT összefügg az adipozitással. A fogszuvasodás tapasztalata közvetlenül összefüggött a BMI-vel és a WHR-rel. Meg kell jegyezni, hogy a DMFT volt az egyetlen olyan változó, amely szignifikánsan társult a WHR-hez. Több erőfeszítést kell tenni az ilyen társulás azonosítására és megerősítésére. Általánosságban elmondható, hogy két ajánlást tesznek az egyesület teljesebb megértése érdekében. Először is további zavarókat kell bevonni a jövőbeni elemzésekbe, hogy tisztázzák az azonosítatlan kockázati tényezőket, amelyek a fogszuvasodás és az elhízás összefüggésében állnak. Másodszor, laboratóriumi vizsgálatok indokolttá teszik a fogszuvasodás és az elhízás közötti kapcsolat mélyebb megértését.

Számos korlátozásra kell felhívni a figyelmet. Először is, az általánosan használt háromnapos étkezési gyakorisági kérdőív ebben a vizsgálatban az időkorlátok miatt nem használható. Kompromisszumként csak a kiválasztott kérdéseket tették fel a táplálkozási szakértő javaslatának megfelelően. Az elhízás és a fogszuvasodás kapcsolatának feltárására a jövőben részletesebb étkezési gyakorisági kérdőívet kell alkalmazni. Másodszor előfordulhat, hogy visszahívási torzítás fordul elő, amikor a résztvevőket felkérték, hogy becsüljék meg táplálkozási szokásukat. Harmadszor, ebben a tanulmányban nem vizsgálták az üdítőital-fogyasztást. Egy nemrégiben készült szisztémás áttekintés következetlen összefüggéseket sugallt a cukorral édesített italfogyasztás és az elhízás kockázata között, miután igazodtak az energiaegyensúlyhoz a különböző korcsoportok között [29]. Az olyan változásokat, mint az üdítőital-fogyasztás és a fizikai aktivitás, be kell vonni a jövőbeli vizsgálatokba.

Következtetések

Különböző tényezők, köztük a társadalmi-gazdasági helyzet, a szájegészségügyi szokások, az étrend és a fogszuvasodás tapasztalata, összefüggésbe hozták az adipozitási státuszt ebben a kohorszban. Mivel az elhízott serdülőknél hiányozhat az egészségtudatosság és az ismeretek, ezért ehhez kapcsolódó oktatás és útmutatás ajánlott a serdülők ezen csoportjának segítésére. Az elhízás és a fogszuvasodás közötti összefüggés további feltárása és közös kockázati tényezőik optimális stratégiákat szolgáltathatnak a közegészségügyi beavatkozási programok számára a serdülők egészségének javítása érdekében.

Rövidítések

Testtömeg-index

Az elpusztult, hiányzó és megtelt állandó fogak száma