A nyaki spondylosis: a szédülés oka?

A nyaki spondylosis gyakori állapot, röviden a nyaki gerinc osteroarthritisének nevezik. A nucleus pulposus életkorral összefüggő szárazsága és összeomlása következtében keletkezik, ami a gyűrűs fibrosus kidudorodását okozza. Ez megnövelt mechanikai igénybevételt okoz a csigolyatest ajak porcos véglemezén, ami osteophyta sarkantyúhoz vezet, ami a lemezfelület elvesztése következtében segít stabilizálni a hipermobil csigolyákat. 5,6

spondylosishoz

Ezek az oszteofiták a zsinór tér szűkülését okozzák. A ligamentum flavum életkorral összefüggő hipertrófiája és a csont megvastagodása a zsinór térének további szűkülését eredményezheti. 5.

Klinikai előadás

A nyaki spondylosis az élet negyedik évtizedében körülbelül 10% -ot érint, és radiológiailag a 70 évesnél idősebb emberek több mint 95% -ában van jelen, ezért az 50 év feletti, nyilvánvalóan egészséges egyéneknél gyakori megállapítás. A férfiaknál valamivel gyakoribb. 7 Tünetmentes lehet, de egyszer tüneti, nyomás tüneteket okoz főleg a környező struktúrákon, különösen a gerincvelőn és a kiinduló idegeken, ami cervicalis mielopathiát vagy radiculopathiát okoz.

Általában időszakos nyaki és vállfájdalomként jelentkezik, neurológiai hiányossággal vagy anélkül, bár a betegek egyharmada fejfájással jár, gyakran a nyakszirt alatti területen sugározva a koponya csúcsáig. 8 A neurológiai hiányossággal járó prezentációt általában három klinikai kategóriába sorolják:

1. Elsősorban radikulopátia: a gyökér diszfunkciója, amelyet a radikuláris fájdalom és a fokális neurológiai hiány tükröz

2. Elsősorban myelopathia: A zsinór érintettsége az alsó végtagokat érintő piramis alakú traktus jeleivel

3. Vegyes: Gyökér- és zsinór érintettség, pl. nyaki fájdalom gyökérhiánnyal és esetlen kézzel, valamint spasztikus paraparesis és járási zavarok.

Ezen tünetek némelyikét súlyosbítják a mozgások, és ez súlyos betegség esetén nyaki dystóniához vezethet.

A nyaki vertigo mechanizmusa és az azt alátámasztó bizonyítékok

A nyaki spondylosisból eredő vertigo nem széles körben elfogadott jelenség. Először Claude Bernard írta le 1858-ban, majd Barré követte 1926-ban. A nyaki spondylosisban a szédülést általában fejmozgások váltják ki, ezért a cervicalis vertigo kifejezés. Valójában a szédülés enyhíthető a nyak torziójának megszüntetésével. 9.

A vertigóhoz vezető cervicalis spondylosis patogenezise az irodalomban meglehetősen összetett és vitatott. A szakirodalomban számos tanulmány tárgyalja a mögöttes etiológiát, és az ezekből a vizsgálatokból származó információk alapján a patogenezis nagyjából két fő kategóriára oszlik.

Neurogén

A nyaktól származó afferens impulzusok a hátsó nyaki gyökereken keresztül jutnak el a vestibularis magokig, amelyek kísérleti nyulakban metsződve helyzetbeli vertigót okoznak, amikor a fejet a törzsön mozgatják. 10 A suboccipitalis izmok keresztmetszete, a C1-C3 műtéti deaferentálása vagy a suboccipitalis érzéstelenítés lokomotoros ataxiát eredményez.

A mély posterolaterális nyakszövet helyi érzéstelenítése embereknél általában átmenetileg megnövekedett ipsilaterális és csökkent kontralaterális extenzor izomtónust idéz elő, zuhanási hajlandósággal, járási eltéréssel és az injektált oldal felé mutató múltval. 11.

A nyaki spondylosisban a méhnyak afferens áramlásának megváltozása oka lehet a cervicalis ideggyökereknek a korongnyúlványokkal történő nyomása. 12.

1976-ban Mangat és McDowall 55 vertikális cervicalis spondylosisban szenvedő betegnél vizsgálták a vertigo előfordulását, szemléltetve a vertigo és a nystagmus megoldódását elülső cervicalis dekompresszióval, és azt sugallták, hogy a cervicalis spondylosisban szenvedő betegek abnormális afferens áramlása a cervicalis spondylosisban szenvedő betegeknél instabil vestibularishoz vezet. hangnem, amelyet tovább zavar a nyaki torzió. 13.

Barre és mtsai 14 azt javasolták, hogy a gerincartériák körüli szimpatikus idegek irritációja szerepet játszhat a vertigo és a nystagmus termelésében a nyaki osteophyták következtében, mivel a Meniere-kórban fellépő vertigo sikeresen kezelhető nyaki sympathectomiával.

Vazogén

A vertebrobasilaris keringés biztosítja a vestibularis labirintust, a VIII ideget, az agytörzset, a kisagyat és az occipitalis lebenyeket. 1 A nyaki osteophyták megnyomhatják a csigolya artériát, és elzáródást okozhatnak, amikor a fej ugyanarra vagy az ellenkező oldalra fordul. 15, 16, 17

A vertebrobasilaris elégtelenségben szenvedő betegeknél a leggyakoribb panasz a vertigo. 18,19 Mivel a vestibulocochleáris szerv vérellátása végartéria, teljesen függ a vertebrobasilaris keringéstől, ezért hajlamosabb a vertebrobasilaris elégtelenségre 20, ami vestibularis vertigóhoz vezet.

Olszewski és mtsai. 16 olyan 80 beteget vizsgált meg, akiknél a cervicalis spondylosis radiológiai bizonyítékai voltak, de normál CT vagy MRI agyvizsgálattal voltak ellátva, és nincsenek neurológiai tüneteik (kivéve a cervicalis radicularis tüneteket), és 40 beteget legalább hat hónapos posztpozíciós vertigo panaszolt. Ezeknek a betegeknek neuro-otológiai vizsgálatokat és cochleáris funkcióteszteket végeztek a vertigo és az extracranialis vertebrális artéria egyéb okainak kizárására, valamint a carotis carotis stenosisát is kizárták. Valamennyi betegnél transzkranialis doppler ultrahang volt fejfordítással, és ez igazolta a szignifikáns összefüggést a basilaris artéria áramlási sebessége mellett a nyak rotációja és az életkor, a vertigo prevalenciája és a radiológiai változások fokozata között. Azt is kimutatták, hogy a gerinc artéria áramlási sebességét semleges helyzetben nem befolyásolták a nyaki gerinc degeneratív változásai.

Bayrak és mtsai 21 szintén nem találtak szignifikáns változásokat a gerinc artéria áramlásában semleges helyzetben 91 röntgenvizsgálattal igazolt, nyaki degeneratív elváltozással rendelkező beteg Doppler-mérésén.

Sheehan és mtsai 22 a csigolya arteriográfiájában, a fej elfordulásakor a nyaki spondylosis miatti csigolya artéria kompressziójából eredő vertebrobasilaris elégtelenséget mutattak ki. Kritikus azoknál, akiknek olyan vaszkuláris kockázati tényezői vannak, amelyek veszélyeztethetik a Willis-kör integritását, különösen az idősek 20,23,24, amikor a bazilaris áramlás 25% -kal csökken 20 és 70 éves kor között. 16, 21

Moubayed és Saliba a Montreali Egyetemen kettős-vak vak retrospektív kohorsz vizsgálatot végeztek 258 betegen. Áttekintették a csigolya artériákat leíró MRA jelentéseiket, és összehasonlították 72 normál csigolya artériás beteget 61 stenotikus csigolya artériával rendelkező betegnél. Megállapította, hogy a stenosisos csigolya artériában szenvedő betegek 85,7% -a izolált pozicionális vertigo miatt panaszkodott a kérdőíven. 25

Egy másik tényező, amelyről feltételezhető, hogy hozzájárult a pozicionális vertebrobasilaris elégtelenséghez, az, hogy a nyaki spondylosisban csökken a porckorongterek mérete, ami a nyaki gerinc hosszának csökkenését és a csigolya artériák hosszának csökkenését okozza. Mivel ez mindkét csigolya artéria fokozott torzulását okozza, a nyak esetleges elfordulása további kompromisszumokat okoz a csigolya artéria véráramlásában. A műtéti fúzió és a nyak vontatása műtét után helyreállítja a csigolya artéria hosszát és ezáltal az áramlását, ami a tünetek megszűnését eredményezi. 13.

Számos olyan esetjelentést tettek közzé, amelyek szignifikáns enyhülést mutattak a szédülésben a cervicalis osteophytáktól számottevő gerincartér-kompresszióval rendelkező betegeknél. 26-30

Mazloumi és Samini 17 16, nyaki spondylosisban szenvedő, vertigo-ban szenvedő beteget hasonlított össze, akik dinamikus angiográfiát és/vagy Doppler-szonográfiát végeztek fejfordítással a csigolya artéria összenyomódásának kimutatására. Jobb tüneti enyhülést mutattak a műtéttel kezelt betegeknél (75%), mint a konzervatív kezelés mellett, és azt javasolták, hogy engedjék el a csigolya artériát, ha radiológiailag megerősítették a jelentős kompressziót, és a tünetek konzervatív kezeléssel gyengén kezelhetők.

Vizsgálatok

A széles körben alkalmazott kezdeti vizsgálat a sima C-gerinces röntgenfelvétel, amely bemutatja a korongtér szűkülését, osteophytosisát, a nyaki lordosis elvesztését és a csigolyacsatorna átmérőjét. 15

Mivel ezeket a degeneratív változásokat általában tünetmentes egyéneknél tapasztalják, a sima röntgensugarak használata félrevezető és meggyőző lehet. 29 Adams és mtsai nem számoltak be szignifikáns különbségről a radiológiai változások súlyosságában 32 idős beteg C-gerinces röntgenfelvétele között, akiket klinikailag diagnosztizáltak nyomáshatást okozó, tüneti nyaki spondylosisban szenvedő cervicalis spondylosisban, és 32 életkor és nem alapján egyeztetett kontrollnál. 31

Az MRI egy nem invazív képalkotás, amely kiváló képalkotást nyújt a gerincvelőről és az idegi elemekről, és ezáltal a nyomáshatású spondylotikus betegség standard diagnosztikai tanulmányává vált a lágy szövetek kompressziójának kizárása és a műtét tervezése során. 32

A CT szkennelés egy másik fontos képalkotási mód, amely magasabb, mint az MRI a csontos anatómia meghatározásában, ideértve az idegi foraminát és a csatornaátmérőt is. 32

A mielográfia hasznos az ideggyök elváltozásainak kimutatására a pontos idegbetegség lokalizálásához, de invazív képalkotás, ezért különösen hasznos műtéti beavatkozást igénylő betegeknél.

Transzkranialis doppler ultrahang, 16,33 mágneses rezonancia képalkotás/angiográfia 34 és szelektív arteriográfia 35 használható a cervicalis osteophyták vaszkuláris kompressziójának értékelésére.

Először ki kell zárni a neurológiai, a vestibularis és a pszichoszomatikus rendellenességeket, mielőtt a nyaki fájdalom szindrómákban fellépő szédülés és bizonytalanság méhnyak eredetének tulajdonítható. 3

Kezelés

A nyaki spondylosis kezelése a tünetek súlyosságától és a konzervatív kezelésre adott válasz függvénye, amely a kezelés alappillére.

Konzervatív lehetőségek, beleértve a nyak immobilizálását, farmakológiai kezelések, beleértve a fájdalomcsillapítást és az izomlazítókat, az életmód módosítása és a fizikai módok, pl. gerinc manipuláció és edzésprogram kisebb, nem progresszív betegség esetén. 5.

A progresszív neurológiai diszfunkcióval vagy rövid ideig tartó fix deficittel rendelkező betegeket alapos értékelés és a betegekkel folytatott teljes megbeszélés után meg kell fontolni a műtét 5 során. A műtéti lehetőségek magukban foglalják a dekompressziót posterolaterális vagy anterolaterális megközelítéssel, laminectomiát, foraminotomiát és neurolízist, amelyek kombinálhatók osteophyte excisióval.

A cervicalis vertigo kezelése kevésbé jól meghatározott, de multidiszciplinárisnak kell lennie. A tünetek krónikus kialakulásának megelőzése érdekében bevonni kell az otorinolaryngológust, az ortopéd sebészt, a gyógytornászot, az orvost, a pszichiátert és az idegsebészeket. 15, 31

A nem szignifikáns cervicalis vertigo esetén fel kell ajánlani a cervicalis spondylosis szokásos kezelését, mivel a cervicalis vertigo relevanciája és mechanizmusa inkább elméleti szempontból fontos. 4

A súlyos cervicalis spondylosisban szenvedő, jelentős fogyatékossággal járó pozicionális vertigóban panaszkodó, konzervatív kezelésre nem reagáló betegeket transzkranialis doppler ultrahanggal kell megvizsgálni, fejfordítással. Ha vertebrobasilaris elégtelenséget észlelnek, azt további angiográfiai vizsgálattal kell igazolni a megfelelő 13-17,26,30 kezelés megtervezéséhez a multidiszciplináris csoport bevonásával.

Összeférhetetlenség: nincs bejelentve

Hivatkozások

1. Mahoney pénzügyi igazgató. Az egyensúlyzavarok okai. Scotts Brown Otolaryngology 1997 2. kötet: 6. kiadás

2. Cooper NA. Nyaki spondylosis: A szédülés nem diagnosztikus. BMJ 2007; 334: 600

3. Brandt T. Nyaki szédülés: valóság vagy fikció ?. Audiol Neurootol 1996; 1: 187-96

4. Brandt T, Bronstein AM. Nyaki szédülés. J Neurol Neurosurg Psychiatry 8, 2001; 71.: 8-12

5. McCormack BM, Weinstein PR. Nyaki meszesedés. Egy frissítés. West J Med 1996; 165(1-2): 43-51

6. Wilkinson M. A nyaki spondylosis és a myelopathia kóros anatómiája. Agy 1960; 83.: 589-617

7. Irvine DH, Foster JB, Newell DJ, Klukvin BN. A nyaki spondylosis előfordulása általános gyakorlatban. Lancet 1965; 14: 1089-92

8. Heller JG. A degeneratív nyaki betegség szindrómái. Orthop Clin North Am 1992; 23(3): 381-94

9. Ryan GMS, Cope S. Lancet 1995; 2: 1355

10. Biemond A. A nyúl kísérleti helyzetének új formájáról és annak klinikai értékéről. Proc Kon Ned Akad Wet 1939; 42: 370-75

11. De Jong PTVM, de Jong JMBV, Cohen B és mtsai. Ataxia és nystagmus helyi érzéstelenítők injekciójával a nyakban. Ann Neurol 1977; 1: 240-6

12. Wilkinson M. gyakorló 1970; 204

13. Mangat KS, McDowall GD. A Journal of Laryngology & Otology 1973, 87: 555-63

14. Barre J. Revue Neurologuique 1926; 1: 1246

15. Nwaorgu OGB. Nigerian Journal of Medicine 2003; Vol. 12, No: 3,

16. Olszewski J, Majak J, Pietkiewicz P és mtsai. A helyzet a csigolya és a bazilaris artéria áramlásának léziója és a vertigo prevalenciája között cervicalis spondylosisban. Otolaryngol Head Neck Surg 2006; 134: 680-84

17. Mazloumi, M, Samini, F. A vertigo másodlagos tocervicalis tocervicalis spondylosisban szenvedő 16 beteg műtéti és orvosi kezelésének eredményeinek értékelése Medical Journal of Iran Islamic Republic of Journal 2006; 20: 2

18. Yamasoba T, Kikuchi S, Higo R. vertebrobasilaris elégtelenséggel járó süketség. Journal of Neurological Sciences 2001; 187: 69-75

19. Paksoy Y, Vatansev H, Seker M és mtsai. CMADVA és kapcsolatuk a szédüléssel és a szédüléssel. Med Sci Monit 2004; 10.(7): CR316-23. Epub 2004 június 29

20. Brandt T, Baloh RW. Rotációs csigolya artéria elzáródása: klinikai entitás vagy különféle szindrómák? Neurology 2005; 65(8): 1287-90.

21. Bayrak IK, Durmus D, Bayrak AO és mtsai. A nyaki spondylosis hatása a csigolya artériás áramlására és a vertigo-val való összefüggésére. Klinikai Reumatológia 2009; 28.: 59-64

22. Sheehan S, Bauer RB, Meyer JS. A csigolya artéria összenyomódása nyaki spondylosisban. Neurológia 1960; 10.: 968

23. Kuether T, Nesbit GM, Clarke WM. Rotációs csigolya artéria elzáródása: A vertebrobasilaris elégtelenség mechanizmusa. Idegsebészet 1997; 41: 427-33

24. Liu LH, Chen CC, Chang MH. Az intracranialis vertebralis artéria klinikai megállapításai mágneses rezonancia angiográfiával. Acta Neurologica Taiwanica 2004; 13.(3): 120-25

25. Moubayed SP, Saliba I. Vertebrobasilaris elégtelenség, amely izolált pozicionális vertigo vagy szédülés formájában jelenik meg: kettős-vak retrospektív kohortos vizsgálat. Laryngoscope 2009; 119(10): 2071-76

26. Smith DR, Vanderark GD, Kempe LG. Vertebrobasilaris elégtelenséget okozó cervicalis spondylosis: műtéti kezelés. Ideg- és idegsebészeti folyóirat. 1971; 34(4): 388-92

27. Chen NF, Shen CC, Wang YC. A cervicalis spondylosis okozta csigolya artéria szűkület: Esettanulmány. Idegsebészeti Osztály, Taichung Veterans General Hospital, Taichung, Tajvan

28. Yang YJ, Chien YY, Cheng WC. A nyaki spondylosishoz kapcsolódó vertebrobasilaris elégtelenség. Esettanulmány és a szakirodalom áttekintése. Changgeng Yi Xue Za Zhi 1992; 15(2): 100-4

29. Cooper NA. Nyaki spondylosis: A szédülés nem diagnosztikus. BMJ 2007; 334: 600

30. Nagashima C. A nyaki spondylosis okozta csigolya artéria elégtelenség műtéti kezelése. J Neurosurg 2002; 32: 512-21

31. Owolabi MO, Ogah OS és Ogunniyi A. Az érrendszeri kockázati tényezők, a nyaki spondylosis és a fej forgása következtében kialakuló epizodikus vertigo: Két esetjelentés. Neuropsychiatr Dis Treat 2007. október; 3(5): 675-78

32. Fiatal WF. Cervicalis spondyloticus myelopathia: a gerincvelő diszfunkciójának gyakori oka idős embereknél. Am Fam orvos 2000; 62(5): 1064-70, 1073

33. Strek P, Reron E, Maga P és mtsai. Lehetséges összefüggés a csigolya artéria elégtelensége és a nyaki gerinc degeneratív változásai között. Eur Arch Otorhinolaryngology 1998; 255: 437-40

34. Fujita N, Yamanaka T, Ueda T és mtsai. MRI haemodinamikai vertebroasilaris elégtelenségben. Acta Otolaryngology Suppl 1998; 533: 57-59

35. Ogino M, Kawamoto T, Asakuno K és mtsai. A spondylosis miatt másodlagos gerinc artéria elzáródásának megfelelő kezelése. Klinikai neurológia és idegsebészet 2002; 103.: 250-53