A csípőfájdalma ritka állapot jele lehet

írta Ronald DiSimone, M.D.

állapot

A csípő területén a sejthalálnak semmi köze nincs a mobiltelefonjához, de minden köze van a mobilitáshoz. A csontkomponensek, különösen a vállak, a térdek és a csípők vérellátásának megszakadása okozza a sejthalált. A csont él, de vérszövet nélkül meghal. Végül ez a csont összeomlásához vezet. Ez a betegség orvosilag Avascular Necrosis (AVN) néven ismert, és álnevei közé tartozik az osteonecrosis, a csontinfarktus, az aszeptikus nekrózis vagy az ischaemiás csont nekrózis.

Az AVN nem életveszélyes, de gyengíti. Bár nem közismert és oka ismeretlen, az AVN évente 10-20-20 000 amerikait érint. Az AVN kockázati tényezői közé tartozik a Caisson-kór, a glikogén tárolási betegség, a vesebetegség, a sarlósejtes vérszegénység, az alkoholizmus és a szteroidhasználat. A betegséget gyulladáscsökkentő alkalmazással is összefüggésbe hozták. Bár a betegcsoport sokféle, a 40-50 év körüli férfiak vannak a legnagyobb veszélyben az AVN kialakulásában. A betegek 40-80 százaléka kétoldalt tapasztalja az AVN-t, ami azt jelenti, hogy ha az egyik oldalon diagnosztizálják a betegséget, akkor az a másik oldalon is előfordulhat.

Bár a beteg kezdetben nem tapasztalhat tüneteket, általában a csípőfájdalom az első mutató. Minél korábban érik el a diagnózist, annál jobb a beteg potenciális eredménye. Az AVN-nek négy szakasza van, amelyek több hónapos időszakon keresztül több mint egy évig terjedhetnek. Az I. szakaszban a csípő egészséges; a II. szakaszban a beteg enyhe fájdalmat tapasztal, a combcsont fejének (vagy a csípőízület gömbjének) romlásával egyenes arányban. A III. Szakaszig a páciens nehezen tud állni és nehezen viselni a csípőt, és az ízület mozgása fájdalmas lesz. Ebben a szakaszban a csípő golyója romlott, úgynevezett subchondralis törés és korai összeomlás. A IV. Szakasz a femoralis fej teljes összeomlása és a degeneratív ízületi betegség (DJD).

A beteg kórtörténetének és tüneteinek megbeszélése után az orvos megvizsgálja a csípőt, hogy megállapítsa, mely mozgások okoznak fájdalmat a beteg számára. A diagnózis megerősítéséhez röntgenvizsgálatot végeznek. Ha a röntgenen nem jelezzük a károsodást, akkor a csontvizsgálat vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítséget nyújt a csípő combfejének részletesebb képének elkészítésében annak megállapításához, hogy a betegség kétoldalúan fejlődik-e.

Az AVN kezelése a betegség stádiuma és a beteg életkora alapján javasolt. Az I. szakaszban gyógyszereket és mankókat írhatnak fel, amelyek megkönnyebbülést nyújtanak és lehetővé teszik a csont önálló gyógyulását. Ez a kezelés megkövetelheti, hogy a beteg legfeljebb hat hónapig nem terheljen. A meghibásodási aránya meghaladja a 80 százalékot is.

A műtéti kezelést a II. Stádium diagnózisával, vagy a III. Stádium diagnózisának nagyon korai szakaszában javasoljuk. A mag dekompressziójának nevezett eljárás tipikusan magában foglal egy nagy lyuk fúrását az érintett csont magjában, csontgrafttal vagy anélkül, hogy csökkentse a nyomást és javítsa a csípő vérkeringését. Egy másik műtéti lehetőség a vaszkularizált fibulus graft, amely egy egészséges csontdarabot vesz ki a fibulából, az artériával vagy a vénával együtt, valamint átültet és visszacsatolja a csípőbe, hogy elősegítse az egészséges csont növekedését. A helyreállítás több hónapig is eltarthat.

Mivel a legtöbb beteget a betegség III. Vagy IV. Szakaszában diagnosztizálják, amikor a combcsont csontminősége gyenge (subchondralis törés) vagy összeomlott, a teljes csípőprotézis a legsikeresebb AVN-kezelés. Ez az eljárás a sérült csontot mesterséges részekkel helyettesíti. A gyógyulás körülbelül nyolc hétig tart. Ha nem kezelik, az AVN előrehalad, fájdalmat és súlyos osteoarthritist eredményez. Az AVN kezelésével kapcsolatos döntések végső soron a páciens feladata, és életmódján és céljain alapulnak. Ha csípőfájdalmai vannak, beszéljen orvosával az ortopéd sebészhez történő beutalásról.