Diuretikumok

Mik a vízhajtók és hogyan működnek?
Milyen körülmények között alkalmazzák a vízhajtókat?
Vannak-e különbségek a diuretikumok között?
Milyen mellékhatásai vannak a vízhajtóknak?
Melyek a diuretikumok gyógyszerkölcsönhatásai?
Példák vizelethajtókra
Tiazid diuretikumok
Hurok diuretikumok
Kálium-megtakarító vízhajtók
Szénanhidráz inhibitorok
Ozmotikus vízhajtók
Vény nélkül kapható diuretikumok

Milyen körülmények között alkalmazzák a vízhajtókat?

A diuretikumokat más típusú gyógyszerekkel (kiegészítő terápia) együtt alkalmazzák pangásos szívelégtelenséghez (CHF), májcirrózishoz, valamint kortikoszteroid- és ösztrogénterápiához társuló ödéma esetén.

A diuretikumok veseműködési zavarok által okozott ödéma esetén is alkalmazhatók (például nephroticus szindróma, akut glomerulonephritis és krónikus veseelégtelenség). A vizelethajtókat a vizelet vizeletürítésének csökkentésére használják, ezáltal hasznosak a kalciumtartalmú vesekövek megelőzésében.

A vizelethajtókat egyedüli terápiás szerként használják a magas vérnyomás kezelésére. A diuretikumok más vérnyomáscsökkentőkkel kombinálva is alkalmazhatók a magas vérnyomás súlyosabb formáinak kezelésére.

A diuretikumokat (különösen a karboanhidráz inhibitorokat) a krónikus egyszerű (nyitott szögű) glaukóma és a másodlagos glaukóma kiegészítő kezelésére használják

A tiazid-diuretikumok a postmenopausában szenvedő nők oszteoporózisában nem (nem FDA által jóváhagyott) alkalmazással rendelkeznek. Adhatók önmagukban vagy kalciummal vagy ösztrogénnel kombinálva. A tiazid-diuretikumok a cukorbetegség insipidusának kezelésére nem engedélyezettek is.

Vannak-e különbségek a diuretikumok között?

A diuretikumok közötti fő különbség a potencia szintje. A potenciaváltozás a diuretikumok vese szerkezetére gyakorolt hatásának eltérései miatt következik be.

Hurok diuretikumok a leghatásosabb vízhajtók, mivel elsősorban a nátrium és a klorid visszaszívódásának megakadályozásával fokozzák a nátrium és a klorid eliminációját. A hurok diuretikumok magas hatékonysága annak az egyedülálló hatásnak köszönhető, amely a Henle-hurkot (a vese tubulus egy részét) foglalja magában a vesékben.

Tiazid diuretikumok növelje a nátrium és a klorid eliminációját körülbelül ekvivalens mennyiségben. Ezt úgy teszik, hogy gátolják a nátrium és a klorid reabszorpcióját a disztális tekercselt tubulusokban a vesében.

A disztális tubulusban a kálium kiválasztódik a képző vizeletbe, a nátrium visszaszívódásával párosulva. Kálium-megtakarító vízhajtók csökkentse a disztális tubulusban a nátrium visszaszívódását, ezáltal csökkentve a kálium szekrécióját. A kálium-megtakarító diuretikumok önmagukban alkalmazva meglehetősen gyengék, ezért leggyakrabban tiazid és hurok diuretikumokkal kombinált terápiában alkalmazzák.

Szénanhidráz inhibitorok a nátrium, a kálium, a hidrogén-karbonát és a víz kiválasztódásának növelésével a vese tubulusaiból

Ozmotikus vízhajtók kis molekulatömegű anyagok, amelyek kiszűrődnek a vérből és a tubulusokba, ahol nagy koncentrációban vannak jelen. Úgy működnek, hogy megakadályozzák a víz, nátrium és klorid visszaszívódását.

Milyen mellékhatásai vannak a vízhajtóknak?

Amikor a diuretikumok miatt a folyadék egyensúlyhiánya (kimerülése) jelentkezik, olyan mellékhatások fordulnak elő, mint:

száraz száj,
szomjúság,
gyengeség,
letargia,
álmosság,
nyugtalanság,
izomfájdalmak vagy görcsök,
zavar,
rohamok,
izomfáradtság,
hipotenzió,
oliguria (a vizelet termelésének csökkenése vagy hiánya),
tachycardia, és
gasztrointesztinális (GI) zavarok fordulhatnak elő.

A tiazid diuretikumok által okozott rendkívül alacsony nátriumszint összefüggést mutat az idős betegek halálával és neurológiai károsodásával.

A tiazid diuretikumok a húgysavszint emelkedésével járnak, ami köszvényt okozhat.

Melyek a diuretikumok gyógyszerkölcsönhatásai?

Tiazid diuretikumok antidiabetikus gyógyszerekkel egyidejűleg adva, Novolog, Novolog Mix 50/50, Novolog Mix 70/30)] csökkenti az antidiabetikus gyógyszerek vérszintjét, ezért szükség lehet az antidiabetikus gyógyszerek adagjának növelésére.

A digoxint (Lanoxin) szedő betegek között az egyidejű digoxin és diuretikumok (tiazid és hurok diuretikumok) által okozott alacsony káliumszint gyengeséget, görcsöket és szabálytalan szívverést okozhat.

A diuretikumokkal (tiazidok és hurokdiuretikumok) egyidejűleg adott lítium (Eskalith, Lithobid, Lithonate, Lithotabs) lítium-toxicitást válthat ki a lítium csökkent renális eliminációja miatt. A biztonság érdekében ellenőrizni kell a lítiumszintet.

Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlókkal vagy nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (például NSAID-k) [például indometacin (Indocin)] adott kálium-megtakarító diuretikumok súlyosan emelkedett káliumszinttel (hiperkalémia) társultak. A súlyos hiperkalémia izomgyengeségként, fáradtságként és lassú pulzusszámként jelentkezhet (bradycardia). Fontos a vér káliumszintjének monitorozása és az elektrokardiogram elvégzése.

A diuretikumokat gyakran más gyógyszerekkel írják elő a magas vérnyomás és a szívbetegségek kezelésére. Ez fokozhatja ezeknek a gyógyszereknek a hatását, és potenciálisan elektrolit-rendellenességeket okozhat (például csökkent káliumszintet).