A fehérjék, zsírok és szénhidrátok fogyasztásának különbségei az artériás hipertóniával vagy artériás hipertóniával és hipotireózissal diagnosztizált terhes nők étrendjében

Absztrakt

Háttér

A túlzott testsúly artériás hipertónia kialakulását idézi elő. A perinatális periódus alatti szabálytalanságokkal járó kockázat nő a diagnosztizált hypothyreosisban szenvedő nőknél. A pajzsmirigy működésének terhesség alatti rendellenességei nagyobb testtömeg-növekedést okozhatnak. Ennek a projektnek az volt a célja, hogy meghatározza a fehérjék, zsírok és szénhidrátok átlagos napi bevitelének különbségeit artériás hipertóniában és hypothyreosisban szenvedő nőknél.

szénhidrátok

Mód

A kontroll csoportba (I. csoport) egészséges nők tartoztak. Ebben a csoportban a terhesség folyamán semmilyen szövődményt nem figyeltek meg, és a szülés az esedékesség napján volt. A II. Csoportot artériás hipertóniában szenvedő betegek alkották. A III. Csoportba beletartoztak az artériás hipertóniában szenvedő betegek, akiknél terhesség előtt hipotireózist diagnosztizáltak. A nők étkezési szokásait és étrendi összetételét étrendi értékelés alapján elemezték.

Eredmények

Az artériás hipertóniában szenvedő nők (II. Csoport) fogyasztották a legtöbb kalóriát naponta, míg a normális terhességű nők a legkevesebb kalóriát. A növényi fehérje napi fogyasztása minden vizsgálati csoportban hasonló volt. Az átlagos napi zsír-, koleszterin- és szénhidrátfogyasztás a diagnosztizált artériás hipertóniában szenvedő nők körében volt a legmagasabb. Az artériás hipertóniában és hypothyreosisban szenvedő nők gyakrabban szültek a terhesség 38. hete előtt. Az arginin, lizin, metionin és triptofán átlagos napi bevitele alacsonyabb volt a normális terhességű nők csoportjában, mint a másik két csoportban.

Következtetések

A jelentős testtömeg-növekedést okozó túlzott kalóriabevitel elősegítette az artériás hipertónia előfordulását a terhesség alatt.

Háttér

A terhes nő egészséges életmódja fontos tényező, amely befolyásolja gyermeke egészségét. Számos publikáció ad ajánlásokat az egészséges táplálkozással kapcsolatban, míg a reklámok és a tévéműsorok egyaránt hangsúlyozzák a megfelelő tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek megfelelő kiválasztásának szerepét. Azonban annak a személynek, akinek nincs ismerete a megfelelő étrend egyensúlyáról, önmagában az élelmiszer-termékek kiválasztása nem lehet elegendő.

A helytelenül összeállított étrend, amelynek hiánya és túlzott tápanyagtartalma van, hátrányosan befolyásolhatja a terhesség és a vajúdás menetét [1]. A terhes nő étrendjének tartalmaznia kell az anyának és a gyermeknek minden szükséges tápanyagot, különös tekintettel a kalóriaértékre.

Az anya terhesség előtti elhízása szorosan összefügg az utódok túlzott testsúlyának kockázatával és a magzat idegrendszeri hibáinak fokozott kockázatával [1,2,3].

A nők terhesség alatti túlzott testtömeg-növekedése szintén hátrányosan befolyásolja a magzatot és az anyát, és a terhesség alatt bekövetkező elhízás komoly közegészségügyi kérdéssé vált. A terhesség alatti túlzott súlygyarapodás elhízást okoz a gyermekben, növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, növeli a szisztolés és a diasztolés vérnyomást, és inzulinrezisztenciát eredményez. A perinatális periódusban a koraszülés és a császármetszés incidenciája növekszik, hasonlóan a perinatális mortalitással. Becslések szerint a nyugati országokban az elhízás a terhes nők akár 30% -át is érinti, míg a nők 40% -a túlzott testsúlyt kap terhesség alatt [1].

A túlzott testsúly olyan artériás hipertónia kialakulását idézi elő, amelynek gyakorisága nem megfelelően kiegyensúlyozott étrend esetén nő, többek között a túlzott nátrium-bevitel miatt. Az artériás hipertónia a terhesség alatt gyakori szövődmény, és mind az anya, mind az utódai fokozott egészségügyi komplikációival jár.

A perinatális periódus alatti szabálytalanságokkal járó kockázat emellett nő a diagnosztizált hypothyreosisban szenvedő nőknél. A pajzsmirigy működésének terhesség alatti rendellenességei nagyobb testtömeg-növekedést okozhatnak, ugyanakkor ez a súlygyarapodás a pajzsmirigy funkcióinak változásához vezethet [4].

A terhesség és a perinatális időszak alatti szövődmények megelőzésének fontos eleme a megfelelően kiegyensúlyozott étrend, amely akkor érhető el, ha felismernék a terhes nők által elkövetett leggyakoribb táplálkozási hibákat. Az ilyen ismeretek jelentősen befolyásolják az étkezés megfelelő tervezését, és lehetővé teszik az ápolók számára az egészséges életmód népszerűsítését.

A projekt célja a fehérjék, zsírok és szénhidrátok átlagos napi bevitelének különbségeinek meghatározása volt a terhesség alatt felismert artériás hipertóniában szenvedő nők és a további hypothyreosisban szenvedő nők között.

Kutatás és módszer

A kutatást a tychyi szülészeti kórházban végezték el egyetlen terhességű nők csoportja között 2016. negyedik negyedévétől 2017 második negyedévéig tartó időszakban. A tanulmány a fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmat vizsgálta a terhes nők. Az elemzésbe a terhesség alatt diagnosztizált artériás hipertóniában szenvedő nőket vonták be. A terhesség előtt felismert artériás hipertóniában szenvedő nőket kizárták a kutatásból.

A terhesség előtt diagnosztizált hypothyreosisban szenvedő nőket minősítették a kutatócsoportba. A krónikus betegségben szenvedő nőket kizárták a vizsgálatból (két nő), csakúgy, mint a fertőzött nőket (öt nő) és a cigarettázókat (két nő). A vizsgálat lefolytatása előtt külön találkozóra került sor az elvégzendő kutatáshoz való hozzájárulás megszerzése és a kérdőív kitöltésének módjának ismertetése érdekében. A kutatásban 182 nő vett részt.

A kutatásban résztvevő betegeket három csoportra osztották. A II. Csoportba a terhesség I. trimeszterében felismert artériás hipertóniában szenvedő betegek tartoztak (95 beteg). A III. Csoportba a terhesség I. trimeszterében diagnosztizált artériás hipertóniában szenvedők és a terhesség előtti hypothyreosisban diagnosztizált betegek tartoztak (39 beteg). A kontroll csoportba (I. csoport) egészséges nők (45 beteg) tartoztak. Ebben a csoportban a terhesség folyamán semmilyen szövődményt nem figyeltek meg, és a szülés az esedékesség napján volt (1. táblázat). Az elemzés azonban nem vett fel három nőt, mivel a kérdőívben nem volt elegendő adat. Összesen 179 20–39 éves nő vett részt a vizsgálatban. A tesztelt alanyok átlagéletkora 29 év volt.

A terhességi kort Naegele szabálya szerint számolták. A nők terhességének lefolyásáról a Terhességi Nyilvántartásból, azaz a nőgyógyász által vezetett dokumentumból származnak információk. A szüléssel és a szülés utáni időszakkal kapcsolatos összes információt a kórház által őrzött dokumentumokból vették át.

A nők étkezési szokásait és étrendi összetételét étrendi értékelés alapján elemezték. Az adagok méretét az „The Album of Photographs of Food Products and Dishs” segítségével ellenőriztük. Az album különféle méretű étkezési adagokat bemutató fotókat tartalmaz, az adagok grammban kifejezett adatainak kíséretében. Ez lehetővé teszi a kutató számára, hogy pontosan meghatározza a napi táplálékfelvétel mennyiségét [5]. A kérdőívet a résztvevők a kutatást végző személy segítségével töltötték ki.

A kérdőív lehetővé tette a kutatók számára, hogy meghatározzák az egyes étrendi összetevők (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) napi fogyasztását, valamint az anya kalória-fogyasztását egy hónapos időtartam alatt. A fent említett összetevők mennyiségének becsléséhez a DIETA FAO programot használták fel, amely 1067 tipikus lengyel étel vagy élelmiszer termék adatait tartalmazza. A vizsgálati eljárást részletesen leírta egy korábbi publikáció [6].

Meghatároztuk az energia- és tápanyagigényt a 65 kg súlyú terhes nők számára, és a szükséges vízbevitelt (tiszta víz és az élelmiszerekben lévő víz) 2,5 l/napnak határoztuk meg. A kapott átlagos beviteli értékeket összehasonlították az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának táplálkozási irányelveivel és a lengyel lakosság táplálkozási normáival [7, 8]. A BMI értékeket a terhesség előtti testtömeg és a terhesség utolsó hetének testtömege alapján számoltuk.

Statisztikai analízis

Az elemzés következtetéseinek optimalizálása érdekében megfelelő módszereket és statisztikai elemzési eszközöket alkalmaztunk. A változó értékek előrejelzésében számos változó szignifikáns prediktorát (erős skála) és regressziós modelljét alkalmazták. Az elemzések elért szintje o

A statisztikailag szignifikáns különbségek előfordulásának meghatározása érdekében az egyes változók csoportjaiban post-hoc RIR Tukey tesztet végeztünk.

A számításokat Statistica szoftver (StatSoft Poland) és Microsoft Office Excel táblázatok (Microsoft Poland) segítségével végezték el.

A tanulmányt a Bielsko-Biala Bioetikai Felülvizsgálati Testülete (No: 2016/02/11/4) hagyta jóvá a Helsinki Nyilatkozattal összhangban.

Eredmények

Az I. csoportban császármetszést végeztek a nők 13% -án, és e csoport egyik nője sem adott életet a terhesség 38. hete előtt. A II. Csoportban minden második nőnek császármetszést végeztek, míg a III. Csoportban császármetszést végeztek gyakrabban - a nők 74% -ánál. A III. Csoportba tartozó (artériás hipertóniában és hypothyreosisban szenvedő) nők gyakrabban születtek a terhesség 38. hete előtt (1. táblázat).

Kilenc nőt kizártak a vizsgálatból: hét krónikus betegségben és fertőzésben szenvedő nőt és két nőt, akik cigarettáztak. Három másik nőt is kizártak a kérdőív hiányos adatai miatt.

Vita

A terhes nők táplálkozási állapota fontos hatással van a magzat fejlődésére. Tápanyaghiány előfordulhat mind a túlsúlyos nőknél, mind az alacsony testsúlyú nőknél.

A terhesség alatti helytelen súlygyarapodást többek között az étkezések túl alacsony vagy túl magas fűtőértéke okozhatja a test szükségleteinek figyelembevételével. A terhesség alatti túlzott súlygyarapodás negatív hatással van a terhesség lefolyására és annak következtetésére. A terhesség alatt a túlsúly vagy az elhízás növeli a makrosómiás gyermek születésének kockázatát, ami a császármetszés elvégzésének magasabb kockázatával és a perinatális szövődmények fokozott kockázatával jár. Azokban a nőkben, akiknél a terhesség alatt elhízás alakult ki, preeclampsia léphet fel [9, 10].

A szerző saját anyagának elemzése azt mutatta, hogy a terhesség előtti BMI-érték minden nőnél a normális tartományba esett. A legmagasabb BMI növekedést a magas vérnyomásban szenvedő nők csoportjában figyelték meg. Ugyanez a nők csoportja is fogyasztotta a legtöbb kalóriát a nap folyamán. A BMI-érték relatíve alacsonyabb növekedését figyelték meg azon nők csoportjában, akiket a hipertónia mellett a hypothyreosis is érintett. Ebben a két nőcsoportban viszonylag gyakori császármetszéses esetekről számoltak be, amelyek több mint felét a terhesség 38. hete előtt hajtották végre. A terhes nők életkora nem befolyásolta a császármetszés elvégzésének gyakoriságát - a vizsgálatban résztvevők átlagos életkora 29 év volt.

A makrosómiás gyermek születésének kockázata alacsonyabb a megfelelő testtömegű nőknél vagy a kissé túlsúlyos nőknél, ezért ritkábban végeznek császármetszést. Ezekben a nőkben fennáll az alacsony születési súlyú gyermek születésének és a koraszülés előfordulásának kockázata [9, 10]. A szerzők tanulmányaiban a legalacsonyabb átlagos testsúlyt hipotireózisban és magas vérnyomásban szenvedő nőknél figyelték meg. Nem találtak kapcsolatot a terhes nők BMI-értéke és a gyermek születési súlya között.

Az Egészségügyi Világszervezet kifejezte azon véleményét, hogy a császármetszések aránya 10-15% -nál magasabb egy adott régióban nem indokolt. A WHO ajánlásai ellenére a császármetszések aránya továbbra is növekszik [11].

A szerzők saját kutatásai azt mutatták, hogy a normális terhességű nőknél a BMI-érték a terhesség alatt a legalacsonyabb volt, ugyanakkor a nők 13% -ánál császármetszést végeztek. A bonyolult terhességben, hipertóniában és hypothyreosisban szenvedő nők körében az arány elérte a 74% -ot, amelyek közül több mint 60% -ot a 38. hét előtt végeztek.

Ezt megerősítik egyetlen terhességgel rendelkező nők kutatásai, amelyeket Matalon és mtsai. aki kijelentette, hogy a császármetszések százaléka a hypothyreosisban szenvedő nőknél magasabb volt, mint az egészséges nőknél. Ugyanakkor hypothyreosis esetén a császármetszések gyakoribbak voltak a terhesség korábbi szakaszaiban [12]. A császármetszések gyakoriságáról és a túlzott súly előfordulásáról hypothyreosisban és hipertóniában szenvedő nőknél nem találtak irodalmat.

Männistö és társszerzői szerint a pajzsmirigy-betegség a terhes nők 4% -át érinti, a hypothyreosis a leggyakoribb. Delhiben végzett kutatások szerint a hypothyreosis a terhes nők 13,13% -ában volt jelen. A nem megfelelően kezelt pajzsmirigybetegségek növelik az anaemia, a vetélés, a koraszülés és a magas vérnyomás kockázatát. A terhesség alatti kezeletlen hypothyreosis lelassíthatja a gyermek mentális fejlődését [12, 13].

A terhesség alatti magas vérnyomást az erek endotheliális diszfunkciója váltja ki, amely az ereket kitágító anyag és az éreket összehúzó anyag mennyiségének különbségéből adódik. A renin és az endotelin szekrécióját gátló nitrogén-oxid felelős az erek feszültségének csökkentéséért. A nitrogén-oxid az endoteliális enzimek által arginin jelenlétében szintetizált reakció révén képződik. A magzat hipotrófiájában szenvedő terhes nők szérumában található arginin alacsonyabb értékeket ér el, mint egészséges nők esetében.

Pardej és társszerzők szerint az arginin napi szükséglete 1,88 g. A napi 30–60 g szintű fehérjebevitel esetén az étrendben az arginin tartalma 3–6 g [14]. A szerzők saját vizsgálataiban a magas vérnyomásban és hypothyreosisban szenvedő nők csoportja körülbelül 120 g fehérjét fogyasztott, ami viszonylag magas arginin-fogyasztást jelent, azaz napi 6–12 g-ot.

Fontos, hogy a terhes nő étrendje megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmazzon, miközben az ételek megfelelő kalóriaértéke megmarad.

Az étrend elengedhetetlen része a teljes fehérje, amely a terhes nő testében fontos funkciót tölt be, mivel biztosítja a magzat számára szükséges aminosavakat. A terhesség alatti fehérjehiány a magzat növekedésének gátlásához vezethet. A fehérjefelesleg a testtömeg túlzott növekedését okozza. Az állati fehérje túlzott fogyasztása veseelégtelenséghez és ennek eredményeként vesekövek kialakulásához vezethet [14].

A szerzők saját kutatásai azt találták, hogy az összes elemzett csoportban a nők túlzott mennyiségű fehérjét fogyasztottak, és hogy magas vérnyomásban és hypothyreosisban szenvedő nők esetében az ajánlott napi bevitelt több mint kétszer haladták meg. A napi fehérjefogyasztás hasonló volt. A magas fehérjefogyasztás a magas vérnyomásban szenvedő nők körében súlygyarapodást, következésképpen a BMI értékének változását okozta. A testtömeg ilyen magas növekedése befolyásolhatja a kóros vérnyomásértékek alakulását.

A nők által elfogyasztott tápanyagok befolyásolják a bél mikroflóráját, ami viszont kihat az emberi egészségre és a betegségek előfordulására. Ez különösen fontos, mivel a baktériumok átkerülnek a szülés során, és beindítják a gyarmatosítási folyamatot [15].

A túlzott zsírbevitel és a magas cukorfogyasztás különösen negatív a terhes nő étrendjében. Makrosómiához és ezáltal császármetszés elvégzéséhez vezethetnek, és hipoglikémiát is okozhatnak a magzatban [2].

A szerzők saját kutatása szerint az átlagos napi zsír- és szénhidrátfogyasztás a diagnosztizált artériás hipertóniában szenvedő nőknél volt a legmagasabb, a legalacsonyabb a normális terhességű nőknél. A szakirodalom nem határozza meg a koleszterin-fogyasztás napi normáját, azonban az elemzés során kapott eredmények azt mutatják, hogy a tesztelt csoportokban a fogyasztás nagyon magas.

A vizsgált minta országos szinten nem volt reprezentatív, ami korlátozza a kutatást. További korlátot jelentett a válaszadók objektivitásának hiánya az elfogyasztott élelmiszer mennyiségének értékelésében.

A válaszadók azonban önként vettek részt a kutatásban, és feltételezhető, hogy az egészség és a helyes táplálkozás kérdései érdeklik őket, ami a kutatás pozitív szempontja. Az étrendi szokások elemzése lehetővé teszi az étrendi beavatkozások adaptálását annak érdekében, hogy azok megfelelőbbek legyenek egy adott régióban élő terhes nők számára.

Következtetések

Az átlagos napi kalória-, fehérje-, zsír- és szénhidrátfogyasztás statisztikailag szignifikánsan magasabb volt az artériás hipertóniában, az artériás hipertóniában és a hypothyreosisban szenvedő nők csoportjaiban, mint a normál terhességű nők csoportjában.

A jelentős testtömeg-növekedést okozó túlzott kalóriabevitel elősegítette az artériás hipertónia előfordulását a terhesség alatt. A császármetszések előfordulása az artériás hipertóniában vagy az artériás hipertóniában és a hypothyreosisban diagnosztizált nők csoportjában szignifikánsan magasabb volt, mint a normális terhességű nők csoportjában.

Az adatok és anyagok rendelkezésre állása

A jelenlegi vizsgálat során elemzett adatkészletek a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, mivel a bizalmas adatokat meg kell védeni; ésszerű kérésre azonban a megfelelő szerzőtől elérhetők.