A fekélyes vastagbélgyulladás - okai, tünetei, kezelése

A fekélyes vastagbélgyulladás bármely életkorban megkezdődhet, de leggyakrabban fiatal felnőtteknél fordul elő 15 és 25 év között. Az állapot 50 és 70 éves kor között is megnövekedett gyakorisággal rendelkezik. A gyermekeket ritkán érinti. A nőket gyakrabban érinti az állapot, mint a férfiakat.

Okoz

A fekélyes vastagbélgyulladás pontos oka nem ismert. Úgy gondolják, hogy ez egy autoimmun betegség, amelyben a bél immunrendszere megtámadja az egészséges bélsejteket és szöveteket.

Úgy gondolják, hogy a genetika a betegség kialakulásának egyik tényezője. Azoknál a betegeknél nagyobb a betegség kialakulásának esélye, akiknek első fokú rokona (azaz testvére, nővére, gyermeke, szülője) fekélyes vastagbélgyulladásban szenved. Az elmúlt években körülbelül 30 olyan gént azonosítottak, amelyek növelhetik a betegségre való hajlamot.

Az életmódbeli tényezők, például a stressz és bizonyos ételek fogyasztása nem okoznak fekélyes vastagbélgyulladást, de súlyosbíthatják a tüneteket.

jelek és tünetek

A fekélyes vastagbélgyulladás leggyakoribb tünetei a véres hasmenés, a hasi fájdalom és görcsök. A bélmozgás átadásának sürgős szükségessége is felmerülhet. A bélmozgások robbanékonyak lehetnek, nyálkahártyát vagy gennyet tartalmazhatnak. Egyéb tünetek, amelyek előfordulhatnak:

Fáradtság
Gyengeség
A rossz egészségi állapot általános érzése
Fogyás
Étvágytalanság
A has puffadása.

A tünetek gyakorisága és súlyossága változó. A betegek kb. Fele csak enyhe tüneteket fog tapasztalni. Mások számára a tünetek súlyosabbak lesznek. A tünetek súlyossága általában attól függ, hogy a vastagbél mekkora részét érinti.

A fekélyes vastagbélgyulladást olyan epizódok jellemzik, amikor a tünetek problematikusak („fellángolások”), és olyan epizódok, amikor a tünetek hiányoznak (remissziók). A fekélyes vastagbélgyulladás lehetséges szövődményei a szájüregi fekélyek, az írisz (szem) gyulladása, ízületi gyulladás, bőrelváltozások, vérrögök, laktóz-intolerancia és vérszegénység.

Fokozott a bél/vastagbélrák kockázata azoknál a betegeknél is, akiknél évek óta kiterjedt fekélyes vastagbélgyulladás volt.

Diagnózis

A fekélyes vastagbélgyulladás gyanúja merülhet fel, ha egy személynél rektális vérzés, időszakos hasmenés és hasi fájdalom jelentkezik.

Az orvos kérheti vérvizsgálatok és a bélmozgás mintáinak (poo minták) felvételét. Fekélyes vastagbélgyulladás esetén a vérvizsgálati eredmények gyakran vérszegénységet és gyulladás jeleit jelzik a szervezetben. A bélmozgások mintái gyakran jelzik a vér, a genny és a nyálkahártya jelenlétét.

Ha colitis ulcerosa gyanúja merül fel, endoszkópia ajánlható. E vizsgálat során egy kis rugalmas csövet (egy endoszkópot), amelynek csúcsán száloptikai kamera van, a végbélbe és a vastagbélbe vezetik. Az orvos képes látni a végbél és a vastagbél nyálkahártyáját a televízió képernyőn, és meg tudja keresni a gyulladás és fekély jeleit, amelyek fekélyes vastagbélgyulladást jelezhetnek. A vastagbél és a végbél béléséből kis szövetmintákat (biopsziákat) lehet venni tesztelés céljából.

Az endoszkópiának két típusa van: kolonoszkópia, amely lehetővé teszi az egész vastagbél vizsgálatát; és a szigmoidoszkópia, amely csak a vastagbél alsó részét vizsgálja.

A bárium (krétás folyadék, amely röntgensugarakon látható) alkalmazásával végzett röntgenvizsgálatok hasznosak lehetnek annak meghatározásában, hogy a vastagbél mekkora részét érinti a fekélyes vastagbélgyulladás. A báriumot a végbélbe és a vastagbélbe a végbélnyíláson keresztül behelyezett csövön keresztül adják be. Röntgensorozatot készítenek, amely megmutatja a vastagbél belsejének körvonalát és kiemeli az esetleges rendellenességeket.

Kezelés

A kezelés célja a fellángolások ellenőrzése és a remisszió periódusainak fenntartása. Az ajánlott kezelés típusa az állapot mértékétől és súlyosságától, valamint a személy életkorától és általános egészségi állapotától függ.

Gyógyszerek

A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése általában gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazását foglalja magában, aminosalicilátokként ismertek. Ezek a gyógyszerek csökkentik a vastagbél és a végbél gyulladását, ami a tünetek csökkenéséhez vezet. Általában hosszú távon veszik őket, és segíthetnek megakadályozni a fellángolást.

A fekélyes vastagbélgyulladás fellángolásához kortikoszteroid gyógyszerekre lehet szükség, amelyek szájon át (tabletta vagy kapszula formájában) vagy a végbélbe (beöntésként vagy kúpként) adhatók be. A mellékhatások miatt a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére használt kortikoszteroidokat (például prednizont, budezonidot) általában nem adják hosszú távon.

Súlyos fellángolás esetén kórházi kezelésre lehet szükség, ahol kortikoszteroid gyógyszerek cseppenként (intravénásan) adhatók.

Az immunrendszer elnyomására szolgáló gyógyszerek ajánlhatók, és gyakran kombinációban alkalmazzák őket. Ezen immunszuppresszív gyógyszerek példái közé tartozik az azatioprin és a ciklosporin.

A biológia néven ismert újabb típusú gyógyszerek, amelyek módosítják az immunrendszer működésének módját azoknak az embereknek, akik aktív fekélyes vastagbélgyulladásban szenvednek, és akiknek a tüneteit más gyógyszerek nem kezelik megfelelően. Ezeknek a gyógyszereknek a használatát azonban korlátozhatja a magas költség.

Támogató kezelés

A fájdalom és a hasmenés enyhítésére szolgáló gyógyszerek ajánlhatók. Antibiotikumokra lehet szükség, ha a vastagbélben fertőzés van jelen. Lehet, hogy a bőséges hasmenés okozta kiszáradást úgy kell kezelni, hogy folyadékot csepegtetünk.

A végbélen keresztüli vérveszteség hosszú ideig vérszegénységhez vezethet. A vérszegénység kijavítására és annak megismétlődésének megakadályozására vas tablettákat írhatnak fel. Súlyos vérveszteség esetén vérátömlesztésre lehet szükség.

Stresszcsökkentés

Bár a stressz nem okoz fekélyes vastagbélgyulladást, egyes embereknél súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz csökkentésére szolgáló technikák kidolgozása hasznos lehet az állapot kezelésében. Ide tartoznak az enyhe vagy közepes testmozgás formái, valamint a rendszeres relaxációs és légzési gyakorlatok.

Diéta

Nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen speciális étrendet támogatna a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére. Egyes ételek (pl. Tejtermékek és rosttartalmú ételek) azonban egyeseknél súlyosbíthatják a tüneteket. Az ételnapló vezetése hasznos lehet a problémás ételek azonosításában. Azonosítást követően ezeket az ételeket kerülni kell a fellángolások során. Javasolható vitamin- és ásványi anyag-kiegészítők, például vas és kalcium hozzáadása az étrendhez.

Napi öt vagy hat kis étkezés, nem pedig három nagy étkezés, segíthet csökkenteni a tüneteket. A sok víz fogyasztása megakadályozhatja a kiszáradást.

Sebészet

Súlyos esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés és a szupportív kezelés nem jár sikerrel az állapot kontrollálásában, vagy ha a gyógyszerek mellékhatásai nem tolerálhatók, műtétre lehet szükség. A fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére három fő műtéti módszer létezik.

A teljes proctocolectomia és az ileostomia a teljes vastagbél és végbél eltávolítását foglalja magában. A vékonybél végét kihozzák a hasfalra. Gyűjtőzsákot helyeznek a nyílás fölé, és a széklet anyag átjut rajta. A táskát az ember szükség szerint kiüríti. Az ileostomia állandó. Ez a fajta műtét tartós gyógyírt kínál a fekélyes vastagbélgyulladás ellen.
A teljes kolektómia és az ileorectalis anastomosis az, ahol a vastagbél nagy részét eltávolítják, de a végbél megmarad. A vékonybél alsó vége a végbél felső végéhez csatlakozik.
Az Ileoanal anastomosis („tasakműtét”) magában foglalja a teljes vastagbél és végbél eltávolítását. A vékonybél egy szakaszából kis tasakot készítenek, ahol a székletet tárolni lehet. Ezután a tasakot a végbélnyíláshoz rögzítik.