A férgek jelei

Az alábbi jelek mindegyike társulhat a férgektől eltérő betegségekkel. Ha az alábbi jelek bármelyikével járó állatokat ismert, hatékony ázással kezelik, és 5–7 nap alatt nem javulnak, forduljon állatorvoshoz, mivel a jelek más okból származhatnak. A nagyon súlyos féregfertőzésben szenvedő állatok a hatékony ázás ellenére sem tudnak helyreállni, ha a fertőzés túlságosan előrehaladott.

Halál

A férgeknél a halál nem fordul elő gyorsan, ez egy súlyos fertőzés következménye, általában több héten keresztül. Súroló féregfertőzések esetén a halált mindig a súrolás és a fogyás előzi meg. A borbély rúdféreggel a juhok vagy kecskék egyik nap rendben lehetnek, a másikon pedig elhullottak, azonban a fertőzés valószínűleg legalább 2 hétig épült, és az érintett állatok vizsgálata az előző napokban súlyos vérszegénységet mutatott volna.

jelei

Palack állkapocs (mandibula alatti ödéma)

Az állkapocs alatti duzzanat mind a súlyos borbély rúdféreg-, mind a májréteg-fertőzés következménye. A vérveszteség vérszegénységet és kevesebb fehérjét eredményez a vérben. Ez az egyensúlyhiány a normál testnedvekben azt eredményezi, hogy egyes, de nem minden érintett állatban folyadék halmozódik fel az állkapocs alatt. Nem mindig fordul elő a fodrász rúdféreg-betegség kitörése során, és más tényezők is okozhatják (pl. Alultáplált juhok súlyos fehérjehiánya).

Ascites (folyadék felhalmozódása a hasban)

A folyadék miatti hasi duzzanat a májrepedéssel járó májkárosodás eredményeként jelentkezik. A palack állkapcsához hasonlóan a vér alacsony fehérjetartalmának az eredménye, ami miatt a testfolyadékok egyensúlyban vannak, és folyadék halmozódik fel a hasüregben.

Visszaütött a hasi fájdalomtól

A hasi fájdalmat érző állatok púpos háttal állhatnak. Ez akut májfluke fertőzéssel fordul elő, amely a fiatal fluke vándorlásával és a máj károsodásával jár. Gyakran előfordul csomóféreg esetén is. A kokszidiózis következtében rossz szagú mosásokkal és súlycsökkenéssel együtt is megfigyelhető, és nem szabad összetéveszteni a féregfertőzéssel.

Köhögés és tüdőgyulladás

A nagyméretű tüdőféreg megfertőzi a juhok és kecskék légutakat, és habos nyálkát termel, ami az állat köhögését okozza; orrváladék is lehet. Súlyos fertőzések esetén tüdőgyulladás (gyulladás és fertőzés a tüdőszövetben) nyilvánvaló lehet, gyors légzéssel együtt. A kis tüdőféreggel történő fertőzés ritkán eredményezi az érintett állatok betegségének klinikai bizonyítékát.

Anémia

A Borbély rúdférge az egyetlen körömféreg, amely vérszegénységet (vérveszteséget) okoz, mivel vért szív a 4. gyomor béléséből (abomasum). A 4. stádiumú lárvák és a felnőttek etetése férgenként 0,05 ml vért képes eltávolítani. 1000 féregterhelés (kb. 5000 epg féreg petesejtként tekintve) napi 50 ml vért távolíthat el a juhból vagy a kecskéből.

A májrepedés vérszegénységet is okoz. A felnőtt pelyhek az epevezetékekben lokalizálódnak, és károsítják az ereket, így táplálkozhatnak a vérrel.

A borbély rúdférgéből vagy a májból származó súlyos akut vagy folyamatos (krónikus) vérveszteség a vérszegénység nyilvánvaló jeleihez vezet. Ezek sápadt íny és kötőhártya (a szemhéjak belsejében); az állóképesség hiánya lemaradást vagy összeomlást okoz, amikor összegyűlik; és végső soron az oxigén testben történő szállításához szükséges vörösvérsejtek hiánya.

Letargia és összeomlás

A letargia vagy a gyengeség számos féreg súlyos fertőzéséből eredhet. A féregfertőzésekkel a fogyás és az étvágycsökkenés miatt másodlagos energiahiány és kimerültség társul. A borbély pólusféreg-fertőzések esetén a vérszegénység és az izom működéséhez szükséges oxigén szállítása a vörösvérsejtek hiányának tudható be. Mindkét esetben a letargia akkor mutatkozik meg leginkább, ha juhokat vagy kecskéket gyűjtenek össze, amikor az egyének vagy egy nagyobb csoport („farok a csőcselékben”) elmaradnak a fő tömegtől. Összeomolhatnak, és fennáll a halál kockázata, ha továbbra is nyomják őket és más módon stresszelik őket.

MEGJEGYZÉS: Ahol lehetséges, a csőcseléket le kell lassítani, hogy a gyengébbek lépést tudjanak tartani. A kerékpárok és kutyák zaját és nyomását minimalizálni kell. Az összeomlott állatokat a legelőnyösebb a helyszínen áztatással kezelni, és pihenni hagyni (az ilyen esemé- nyek összeállításakor hordhat magával egy kis üveg üreget és egy fecskendőt; NE használjon organofoszfáttal rendelkező köpenyt erre a célra).

Súlycsökkenés csökkent étvágy miatt

A súroló férgekkel történő fertőzés az étvágy jelentős csökkenését és az anyagcsere hatékonyságának csökkenését eredményezi. Ennek eredményeként az érintett állatok fogynak, és súlyos fertőzések esetén lesoványodhatnak és végül meghalhatnak. A kisebb féregterhelés kevesebb gyapjú- és rostnövekedést, kevesebb izom (hús) növekedést és kevesebb tejet eredményez a laktáló anyajuhok vagy.

A májbogár-fertőzés étvágytalanságot is okozhat, különösen szubakut fertőzések esetén.

Maga a súlycsökkenés nem jellemző a borbély rúdféreg-fertőzésére, azonban az állatok nem tudnak hízni.

A bél károsodása és gyulladása, amely hasmenést (súrlódást) eredményez

A súroló férgek jelenléte erős immunreakciót indít (juhoknál erősebb, mint kecskéknél), ami károsítja a bél nyálkahártyáját, ami hasmenést (súrlódást) eredményez. A súrolás a bélből származó fehérje veszteséget és a tápanyagok alacsonyabb felszívódását eredményezi, ez pedig növeli a súlycsökkenést és a gyapjú- vagy rostnövekedést (és az anyajuhok tejtermelését). Súlyos fertőzésekkel az állatok lesoványodhatnak és meghalhatnak.

Súlyos barna gyomorféreg-fertőzések esetén az abomasum bélése megvastagodik és piros lesz.

Súlyos fekete foltos férgek (a vékonybélben) a bélfalak duzzadását okozzák vérfoltokkal és felesleges nyálkával; a közeli nyirokcsomók is megnagyobbodnak. Ahogy a neve is mutatja, ezekkel a férgekkel végzett mosások nagyon sötét színűek.

Ez a jel a súroló férgek (és a coccidia, egy protozoon organizmus) nagy terheire jellemző, de nem fordul elő a borbély rúdférgével, pelyhével vagy galandférgével.

Nodularis elváltozások

Csomóféreg: A csomóférgek lárvái mind a vékony, mind a vastagbél falain keresztül vándorolnak, apró szemcsés elváltozásokat okozva a vékonybél falában, vagy nagyobb elváltozásokat, lágy központokkal a vastagbél falában. Ezek az elváltozások alkalmatlanná teszik a vékonybelet a kolbászbél használatára. A lárvák más szövetekbe vándorolhatnak, beleértve a tüdőt, a májat és a nyirokcsomókat, ezekben csomókat okozva.

Barna gyomorféreg: A barna gyomorféreg által súlyosan érintett juhok vagy kecskék 4. gyomrában (abomasum) is fellelhető duzzanatok.

Kis tüdőféreg: A csomók a tüdőszövetben képződnek, amikor a juhok vagy kecskék kis tüdőféreggel fertőzöttek.

A bél túlérzékenysége hasmenést (súrlódást) eredményez

Ez a bél allergiás reakciója a bejövő serkentő férgek lárváira, ami hasmenést eredményez, még viszonylag alacsony lárvaszint mellett is. Ez eltér a bélbélés durva károsodásától, amelyet a felnőtt férgek súlyos terhe okoz. A túlérzékenység általában téli és tavaszi hónapokban fordul elő olyan állatoknál, amelyeknél kifejlődött a felnőtt féregimmunitás, és ez leginkább érett állatoknál mutatkozik meg.

Ausztrália délkeleti részén található juhoknál néhány nyáj nagy részében (30–40%) a súrolás fordul elő évente, és 3-4 hónapig is eltarthat. A mediterrán éghajlati övezetekben a túlérzékenységi súrolás általában a nyári és az őszi viszonylag féregmentes időszak után következik be, miután a juhok ismét ki vannak téve a férgek lárváinak. Az állományok és az évek közötti előfordulás jelentősen változik, és általában csak 4–6 hétig tart egy adott állományban. Jelentős különbségek vannak a juhok között, egyesek rosszul súrolnak, mások nagyon kevéssé; ezt nagyrészt a genetika ellenőrzi, és így a dag elleni szelekció csökkentheti a problémát.

A kecskék betegségének lefolyása követi a juhoknál tapasztaltakat.

Csakúgy, mint a férgek nagy terhei miatti súrolásnál, ez azt is eredményezi, hogy a mellkas melletti gyapjú vagy haj székletcsomókkal borul be, ami juhoknál fokozza a légyre való hajlamot.

Ez a jel jellemző a súroló férgekre, de nem fordul elő a borbély rúdféreg, a foltok vagy a galandférgek esetén.

Sárgaság

Ez a nyálkahártyák (íny, szeméremtest és kötőhártya) és a bőr sárga színe a máj károsodása miatt. A normálnál magasabb bilirubin (a májból származó salakanyagok) felhalmozódik a véráramban. A színezés a bilirubinban található sárga pigment eredménye.

Sárgaság fordul elő májbetegséggel, a fokozott vörösvérsejt-lebontás és az epeutak károsodása miatt.