A funkcionális mozgás és a túlsúly és az elhízás közötti összefüggés a brit általános iskolás gyermekeknél

Michael J Duncan

1 Coventry Egyetem, Coventry, Egyesült Királyság

2 Biomolekuláris és Sporttudományi Tanszék, Coventry Egyetem, Coventry, CV1 5FB, Egyesült Királyság

Michelle Stanley

1 Coventry Egyetem, Coventry, Egyesült Királyság

Sheila Leddington Wright

1 Coventry Egyetem, Coventry, Egyesült Királyság

Absztrakt

Háttér

A tanulmány célja a funkcionális mozgás, valamint a túlsúly és az elhízás közötti összefüggés vizsgálata volt a brit gyermekeknél.

Mód

Az adatokat 90, 7–10 éves gyermekről (38 fiú és 52 lány) kaptuk. A testtömeget (kg) és a magasságot (m) értékelték, amely alapján meghatározták a testtömeg-indexet (BMI), és a gyermekeket normál testsúlyúnak, túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősítették a nemzetközi elválasztások szerint. A funkcionális mozgást a funkcionális mozgás képernyőn értékeltük.

Eredmények

A teljes funkcionális mozgás pontszám szignifikánsan, negatívan korrelált a BMI-vel (P = .0001). A funkcionális mozgás pontszámok szintén szignifikánsan magasabbak voltak a normál testsúlyú gyermekeknél az elhízott gyermekeknél (P = .0001). A normál testsúlyú gyermekek a funkcionális mozgás képernyőn minden egyes teszten szignifikánsan jobban teljesítettek, mint az elhízott társaik (P .05), ha összpontszámnak tekintjük őket. A lányok azonban a gátfutásnál (P = .03) és az egyenes lábemelkedésnél (P = .004) szignifikánsan jobban teljesítettek, mint a fiúk, de a csomagtartó stabilitását nyomva (P = .014) gyengébben teljesítettek.

Következtetések

Ez a tanulmány kiemeli, hogy a túlsúly és az elhízás jelentősen összefügg a gyermekek gyengébb funkcionális mozgásával, és hogy a lányok felülmúlják a fiúkat a funkcionális mozgásokban.

Háttér

Mivel hiányoznak a gyermekek funkcionális mozgását vizsgáló adatok, különös tekintettel arra, hogy a súlyállapot funkcionális mozgásra gyakorolt hatását vizsgálják, ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy megvizsgálja a funkcionális mozgásminták és az általános iskolás gyermekek súlyállapota közötti összefüggéseket.

Módszer

Résztvevők

Az intézményi etikai jóváhagyást követően kilencven gyermek (38 fiú és 52 lány, 86% kaukázusi, 12% dél-ázsiai, 2% fekete) egy közép-angliai általános iskolából önként jelentkezett és visszaküldte aláírt szülői tájékozott beleegyező űrlapokat a vizsgálatban való részvételhez. A gyermekek 7-10 évesek voltak (átlagéletkor ± SD = 9,6 ± 1,4 év). A résztvevőket akkor vették fel, ha „látszólag egészséges” 7-10 éves gyermekek voltak. Kizárási kritériumok vannak benne mozgássegítő vagy megelőző eszköz (pl. térdbiztosító) használata, ha mozgásszervi károsodása, sérülése vagy fejsérülése volt (2. A gyermekeket normál testsúlyúnak (63,7%, n = 58), túlsúlyosnak (15,5%), n = 14) vagy elhízott (20,8%, n = 18) az IOTF kritériumai szerint [18].

Funkcionális mozgásértékelés

Minden teszt esetében a három vizsgálat legmagasabb pontszámát jegyezték fel, és elemzésre használták. Ezeket a pontszámokat összeadva egy teljes összetett FMS-pontszámot állítottunk elő, amelynek maximális értéke 21 és az ajánlott protokolloknak megfelelően [4,13].

Jelen tanulmányban mind az összetett FMS-pontszámot, mind az egyes FMS-komponensek egyedi pontszámait használtuk. Ez összhangban áll a fiatal felnőttekkel [4] és gyermekekkel [23] végzett korábbi kutatásokkal. Az összetett FMS-pontszám holisztikusan értékeli az egyén funkcionális mozgását [13,17]. Mindazonáltal az egyes FMS-tesztek egyedi pontszámaira van szükség az egyén mozgásának konzisztenciájának meghatározásához, annak megállapításához, hogy van-e sajátos mozgásszervi zavar, a jövőbeni beavatkozás pontos meghatározásához [13,17], valamint a különböző csoportok közötti mozgásminták értékeléséhez (pl. fiúk és lányok) [23].

Adatelemzés

Mivel az adatok nem feleltek meg a paraméteres statisztikai elemzés követelményeinek, az elemzéshez nem parametrikus teszteket használtunk. Az összes FMS-pontszám és a BMI közötti összefüggéseket Spearman rangsorrend-korrelációjával elemeztük. Az egyes tesztek pontszámainak és a nemek szerinti összesített pontszámok különbségeit a Mann – Whitney U teszttel értékeltük, és az egyes tesztek pontszámainak, valamint a normál testsúlyú, túlsúlyos és elhízott gyermekek összesített pontszámának különbségeit a Kruskal- Wallis teszt. Ahol szignifikáns különbségeket találtak, post-hoc analízist alkalmaztak a Mann – Whitney U teszttel és Bonferroni korrekcióval, hogy meghatározzák ezeknek a különbségeknek a helyét [24]. Az összes elemzéshez a társadalomtudományok statisztikai csomagját (SPSS, 18. verzió) használtuk, és a statisztikai szignifikanciát eleve P =, 05.

Eredmények

Az összes FMS pontszám szignifikánsan, negatívan korrelált a BMI-vel (rho = −572, P = .0001). Átlagos ± S.D. az összes FMS-pontszám nemek és súlyállapot-csoportok szerinti felosztása az 1. táblázatban található. Az eredmények nem mutattak szignifikáns különbséget az összes FMS-pontszámban a fiúk és a lányok között (U = 884,0, P> 0,05). Az összes FMS-pontszám azonban szignifikánsan különbözött a normál testsúlyú, a túlsúlyos és az elhízott gyermekek között (H = 47,8, P =, 0001). A post hoc teszt azt állapította meg, hogy az összes FMS-pontszám szignifikánsan magasabb volt normál testsúlyban a túlsúlyos és elhízott gyermekekhez képest, és a túlsúlyosaknál is szignifikánsan magasabb volt az elhízott gyermekekhez képest (mindegyik P = 0,01 vagy jobb).

Asztal 1

Az összes FMS-pontszám átlaga ± (S.D.) a nemi és súlyállapot-csoportok esetében

Normál súly (n = 58)Túlsúly (n = 14)Elhízott (n = 18)Összesen (nemek szerint)

Hímek (n = 38)	14,6 (2,4)	12,6 (0,9)	8,2 (1,3)	12,7 (3,4)
Nőstények (n = 52)	14,7 (2,4)	12 (0,5)	10,4 (1,4)	13,6 (2,7)
Összesen (súlyállapot szerint)	14,7 (2,4)	12.2 (.07)	9. (1.7)	13,2 [3]

A különböző FMS-tesztek pontszámainak megoszlását az 1. ábra mutatja a súlyállapot-csoportok és a 2. ábra a nemcsoportok esetében. A normál testsúlyú, a túlsúlyos és az elhízott gyermekek FMS-tesztjeinek különbségeit illetően a statisztikai elemzés eredményei szignifikáns különbségeket jeleztek a normál testsúlyú, túlsúlyos és elhízott gyermekek között az FMS összes tesztjén (P = .001). A pontozás mintázata azonban a súlyállapot-csoportok között az FMS-en belüli adott vizsgálattól függően különbözött. A normál testsúlyú gyermekek minden esetben nagyobb valószínűséggel értek el „2” vagy „3” pontot, mint elhízott társaik (mind P = 0,005 vagy jobb). A normál testsúlyú gyermekek azonban csak a túlsúlyos gyermekeknél értek el szignifikánsan jobb eredményeket a mély guggolás (P = .0001) és a váll mobilitási tesztjein (P = .04). A túlsúlyos és elhízott gyermekek összehasonlítását illetően az utólagos elemzés azt mutatta, hogy a túlsúlyos gyermekek szignifikánsan jobb eredményt értek el az akadálylépésnél (P = .0001), a vonalvezetésben (P = .05), a váll mobilitásában (P = .04) és aktív egyenes lábemelés (P = 0,016). Különösen figyelemre méltó, hogy egyetlen elhízott gyermek sem ért el „3” pontszámot a gátfutás során, a vonalvezetésben, a forgási stabilitásban vagy a csomagtartó stabilitásában.

Az egyes FMS-tesztek pontszám-eloszlása a normál testsúlyú (NW), a túlsúlyos (OW) és az elhízott (OB) gyermekek között (0 pontot egyetlen résztvevőnél sem regisztráltak).

Pontszám-eloszlás minden egyes FMS-tesztnél fiúk és lányok között (0 pontot egyetlen résztvevőnél sem rögzítettek).

A nemek tekintetében (lásd a 2. ábrát) szignifikáns különbségek voltak az akadályfutás (U = 763, P =, 03), az egyenes lábemelkedés (U = 668, P = 0,004) és a csomagtartó stabilitása (U = 753,5, P = 0,014).

Vita

Idővel ezek a mozgási szokások, a túlsúly súlyának az ízületi terhelésre gyakorolt hatásával párosulva, valószínűleg ortopédiai rendellenességekhez vezetnek a későbbi életben [6]. Ezenkívül az ilyen szuboptimális mozgásminták megakadályozhatják az egyéneket abban, hogy egészségjavító fizikai tevékenységet folytassanak [6].

Ennek ellenére az itt bemutatott adatok alátámasztják a beavatkozások szükségességét a funkcionális mozgás javítása érdekében a brit gyermekeknél, de kifejezetten túlsúlyosaknál és elhízottaknál. Fontos megjegyezni azt is, hogy bár a jelen tanulmányban szereplő gyermekek megismerkedtek az FMS-ben részt vevő mozgásokkal, előfordulhat, hogy az FMS-ben vannak gyakorlati hatások. A tanulmányoknak még meg kell állapítaniuk, hogy ez a helyzet áll-e fenn.

Bár a tanulmányokban számos intézkedést alkalmaztak az alapvető mozgáskészségek számszerűsítésére [33,34,36,37], az ebben a tanulmányban alkalmazott funkcionális mozgásképernyő módot ad arra, hogy értékeljék a mozgáshoz inkább kapcsolódó mozgásminták minőségét. mint egy funkció végrehajtásának képessége (pl. a célba történő golyó dobása értékelési dobáskészségként). Sőt, bár a jelen tanulmányban használt FMS-t legkönnyebben atlétikai csoportoknál alkalmazták [13,17], az FMS-t konceptualizálták, hogy gyakorlati képernyőt nyújtsanak az alapvető mozgás biomechanikai hiányainak azonosításához, amelyek korlátozhatják az emberi teljesítményt [13,17 ]. A kutatások a funkcionális mozgást is vizsgálták az FMS alkalmazásával fiatal felnőtteknél [4], tűzoltóknál [38], a munkahelyi jóga beavatkozás nyomán [39] és gyermekeknél [23]. Így az FMS használata praktikus és résztvevőbarát módon tűnik fel a gyermekek mozgásának értékelésére. Lehetséges azonban, hogy a jövőbeni kutatások megbízhatóan igazolják az FMS-t a mindennapi élet tevékenységeinek elvégzésével egy gyermekpopulációban. Továbbá azt is elismerjük, hogy a jelenlegi tanulmányban használt FMS nem biztos, hogy a legjobb megoldás a gyermekek mozgásminőségének értékelésére terepen.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az itt bemutatott eredmények nem feltétlenül utalnak olyan gyermekek klinikai szükségességére, akiknek a korukban gyenge a funkcionális mozgása. Ha azonban azok a gyermekek, akiknél nem optimális mozgásminták vannak, serdülőkorban és felnőttkorban is fennmaradnak, és túlsúlyral/elhízással párosulnak, ez további klinikai jelentőségű mozgásszervi problémákhoz vezethet, ideértve a krónikus fájdalmat, a térd osteoarthritist és a korai csípőprotézist (áttekintést lásd [5]). egy későbbi szakaszban.

Következtetések

E tanulmány eredményei a témával kapcsolatos korábbi tanulmányokra építenek, kiemelve, hogy a túlsúly és az elhízás jelentősen összefügg a gyengébb funkcionális mozgással a brit gyermekeknél a normál testsúlyú gyermekeknél. Az egyéni FMS-pontszámok bemutatása az összesített pontszám mellett azt is megállapította, hogy a normál testsúlyú gyermekek felülmúlják a túlsúlyos társaikat a mély guggolás során, a váll mobilitásának tesztjei és a túlsúlyos gyermekek az elhízott gyermekeket felülmúlják olyan funkcionális mozgásokban, amelyek combhajlító rugalmasságot, vállmozgást és egyensúlyt igényelnek.

Ezek az eredmények arra is rámutatnak, hogy a lányok felülmúlják a fiúkat olyan funkcionális mozgásokban, amelyek hajlító rugalmasságot és egyensúlyt igényelnek, míg a fiúk jobban teljesítenek a lányoknál azoknál a teszteknél, ahol izomerő szükséges. További kutatásokra van szükség, amelyek kiértékelik a túlsúly és az elhízás csökkentésére és/vagy a gyermekek funkcionális mozgásának javítására irányuló beavatkozásokat.

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.