A glükózamin-szulfát retrospektív megfigyelési vizsgálata a kézi osteoarthritisben szenvedő betegek hagyományos terápiája mellett, önmagában a hagyományos kezeléshez képest

Absztrakt

Háttér

A kéz osteoarthritisének (HOA) optimális kezelése továbbra is kihívást jelent.

A glükózamin-szulfát (GS) hatásainak értékelése a hagyományos terápia mellett, a hagyományos HOA-val összehasonlítva.

Mód

Ebben a 6 hónapos retrospektív vizsgálatban 108 beteg vett részt egyidejűleg térd és kéz OA-val. 55 beteget (GS csoport) hat egymást követő hónapban kristályos GS-sel (1500 mg naponta egyszer) kezeltünk a HOA szokásos terápiája mellett [acetaminofennel és/vagy nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID-okkal kombinálva)]. és 53 beteg (kontrollcsoport) egyedül a hagyományos terápiával. Az elsődleges eredmények a kezek fájdalmának vizuális analóg skálán (VAS) és a kézi osteoarthritis funkcionális indexében (FIHOA) bekövetkezett változásának különbségei voltak a kiindulási ponttól 6 hónapig. Másodlagos eredmények az egészségértékelési kérdőív (HAQ), az orvosi eredmények 36 elemzésű rövid formája (SF-36) és a tünetekkel járó gyógyszerfogyasztás voltak.

Eredmények

A GS-ben részesülő betegek szignifikáns csökkenést mutattak (o

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.

Hozzáférési lehetőségek

Vásároljon egyetlen cikket

Azonnali hozzáférés a teljes cikk PDF-hez.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Feliratkozás naplóra

Azonnali online hozzáférés minden kérdéshez 2019-től. Az előfizetés évente automatikusan megújul.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Hivatkozások

Pereira D, Peleteiro B, Araújo J et al (2011) Az osteoarthritis meghatározásának hatása a prevalenciára és az incidencia becsléseire: szisztematikus áttekintés. Osteoarthr Cartil 19: 1270–1285. https://doi.org/10.1016/j.joca.2011.08.009

Guitard P, Brosseau L, Wells GA és mtsai (2018) A kötés közösségi alapú vizsgálat a kezek osteoarthritisében szenvedő idősebb nők számára: egy randomizált, kontrollált vizsgálat megtervezése és indoklása. BMC mozgásszervi rendellenesség 19:56. https://doi.org/10.1186/s12891-018-1965-2

Marshall M, Watt FE, Vincent TL és mtsai (2018) Kéz osteoarthritis: klinikai fenotípusok, molekuláris mechanizmusok és betegségkezelés. Nat Rev Rheumatol 14: 641–656. https://doi.org/10.1038/s41584-018-0095-4

Gazeley DJ, Yeturi S, Patel PJ et al (2017) Erosive osteoarthritis: az irodalomban használt definíciók szisztematikus elemzése. Semin Arthritis Rheum 46: 395–403. https://doi.org/10.1016/j.semarthrit.2016.08.013

Liu R, Damman W, Kaptein AA és mtsai (2016) Stílusok és fogyatékosság megküzdése kéz osteoarthritisben szenvedő betegeknél. Reumatológia 55: 411–418. https://doi.org/10.1093/rheumatology/kev295

Reginster JL, Arden NK, Haugen IK és mtsai (2018) Útmutatások a farmakológiai klinikai vizsgálatok elvégzéséhez a kéz osteoarthritisében: az Osteoporosis, Osteoarthritis és Musculoskeletal Diseases (ESCEO) Európai Társaságának munkacsoportjának konszenzusa. Semin Arthritis Rheum 48: 1–8. https://doi.org/10.1016/j.semarthrit.2017

Maheu E, Berenbaum F (2009) Idő az új kimeneteli intézkedésekre a kéz osteoarthritisében? Nat Clin Practice Rheumatol 5: 136–138. https://doi.org/10.1038/ncprheum1021

Kloppenburg M, Kwok WY (2011) Kézi osteoarthritis - heterogén rendellenesség. Nat Rev Rheumatol 8: 22–31. https://doi.org/10.1038/nrrheum.2011.170

Lue S, Koppikar S, Shaikh K et al (2017) A kéz osteoarthritisének nem műtéti terápiáinak szisztematikus áttekintése: frissítés. Osteoarthr Cartil 25: 1379–1389. https://doi.org/10.1016/j.joca.2017.05.016

Kloppenburg M, Kroon FP, Blanco FJ et al (2019) 2018 kézi osteoarthritis kezelésére vonatkozó EULAR-ajánlások frissítése. Ann Rheum Dis 78: 16–24. https://doi.org/10.1136/annrheumdis-2018-213826

Largo R, Alvarez-Soria MA, Díez-Ortego I és mtsai (2003) A glükózamin gátolja az IL-1béta által kiváltott NFkappaB aktivációt humán osteoarthritikus kondrocitákban. Osteoarthr Cartil 11: 290–298

Jordan KM, Arden NK, Doherty M és mtsai (2003) EULAR-ajánlások 2003: bizonyítékokon alapuló megközelítés a térdízületi osteoarthritis kezelésében: Jelentés a terápiás vizsgálatokat is magában foglaló Nemzetközi Klinikai Tanulmányok Állandó Bizottságának munkacsoportjából (ESCISIT). Ann Rheum Dis 62: 1145–1155

Zhang W, Doherty M, Arden N és mtsai (2005) EULAR bizonyítékokon alapuló ajánlások a csípőízület osteoarthritisének kezelésére: Jelentés az EULAR Nemzetközi Klinikai Tanulmányok Állandó Bizottságának, beleértve a terápiákat is (ESCISIT) munkacsoportjának. Ann Rheum Dis 64: 669–681

Bruyère O, Cooper C, Pelletier JP és mtsai (2014) Algoritmus-ajánlás a térdízület osteoarthritisének kezelésére Európában és nemzetközileg: az Osteoporosis és Osteoarthritis Európai Társaságának (ESCEO) munkacsoportjának jelentése. Semin Arthritis Rheum 44: 253–263. https://doi.org/10.1016/j.semarthrit.2014.05.014

Bruyère O, Cooper C, Pelletier JP és mtsai (2016) Konszenzusos nyilatkozat az Európai Társaság az Osteoporosis és Osteoarthritis Klinikai és Gazdasági Aspektusainak Társaságáról (ESCEO) a térd osteoarthritis kezelésére - a bizonyítékokon alapuló orvostudománytól a való életig beállítás. Semin Arthritis Rheum 45: S3 – S11. https://doi.org/10.1016/j.semarthrit.2015.11.010

Bruyère O, Honvo G, Veronese N és mtsai (2019) Frissített algoritmus-ajánlás a térdízületi osteoarthritis kezelésére az Osteoporosis, Osteoarthritis és Musculoskeletal Diseases (ESCEO) Európai Társaságától. Semin Arthritis Rheum S0049–0172: 30043–30045. https://doi.org/10.1016/j.semarthrit.2019.04.008

Altman R, Alarcón G, Appelrouth D et al (1990) Az American College of Rheumatology kritériumai a kéz osteoarthritisének osztályozásához és jelentéséhez. Arthritis Rheum 33: 1601–1610

Altman R, Asch E, Bloch D és mtsai (1986) Az osteoarthritis osztályozásának és jelentésének kritériumainak kidolgozása. A térd osteoarthritisének osztályozása. Az Amerikai Reuma Szövetség Diagnosztikai és Terápiás Kritériumok Bizottsága. Arthritis Rheum 29: 1039–1049

Dreiser RL, Maheu E, Guillou GB és mtsai (1995) A kéz osteoarthritisének algofunkcionális indexének validálása. Rev Rhum Engl Ed 62: 43S – 53S

Dreiser RL, Maheu E, Guillou GB (2000) Érzékenység a kéz osteoarthritis funkcionális indexének változására. 8. osteoarthritis porc: S25 – S28

Kellgren JH, Lawrence JS (1957) Az osteo-arthrosis radiológiai értékelése. Ann Rheum Dis 16: 494–502

Lee W, Ruijgrok L, Boxma-de Klerk B et al (2018) A hidroxi-klorokin hatékonysága a kéz osteoarthritisében: randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálat. Arthritis Care Res 70: 1320–1325. https://doi.org/10.1002/acr.23471

Fioravanti A, Cheleschi S, De Palma A és mtsai (2018) Használhatók-e az adipokinek szérumszintje a kéz osteoarthritisének biomarkereként? Biomarkerek 23: 265–270. https://doi.org/10.1080/1354750X.2017

Østerås N, Hagen KB, Grotle M és mtsai (2014) Gyakorlási program telefonos nyomon követéssel a kéz osteoarthritisében szenvedő emberek számára - randomizált, kontrollált vizsgálat céljából. BMC mozgásszervi rendellenesség 15:82. https://doi.org/10.1186/1471-2474-15-82

Gandini F, Giannitti C, Fattore G és mtsai (2012) A kézi osteoarthritis funkcionális indexének (FIHOA) olasz változatának validálása. Mod Rheumatol 22: 758–765. https://doi.org/10.1007/s10165-011-0579-4

Bruce B, Fries JF (2003) A Stanford Health Assessment Questionnaire: dimenziók és gyakorlati alkalmazások. Egészségügyi életminőség 1:20

Ranza R, Marchesoni A, Calori G és mtsai (1993) Az egészségértékelési kérdőív funkcionális fogyatékosság-indexének olasz változata. Megbízható eszköz a rheumatoid arthritis multicentrikus vizsgálatához. Clin Exp Rheumatol 11: 123–128

Ware JE Jr, Sherbourne CD (1992) A MOS 36 tételes rövid formájú egészségügyi felmérése (SF-36). I. Fogalmi keret és elemválasztás. Med Care 30: 473–483

Apolone G, Mosconi P (1998) Az olasz SF-36 egészségügyi felmérés: fordítás, validálás és normálás. J Clin Epidemiol 51: 1025–1036

Tenti S, Pascarelli NA, Giannotti S et al (2017) A hibrid hialuronsav érvényes megközelítést jelenthet-e a rizoarthrosis kezelésében? Retrospektív összehasonlító tanulmány. BMC mozgásszervi rendellenesség 18: 444. https://doi.org/10.1186/s12891-017-1809-5

Towheed TE, Maxwell L, Anastassiades TP és mtsai (2005) Glükózamin terápia osteoarthritis kezelésében. Cochrane Database Syst Rev 2: CD002946. https://doi.org/10.1002/14651858.CD002946.pub2

Østerås N, Kjeken I, Smedslund G et al (2017) Gyakorlat a kéz osteoarthritisére: egy cochrane szisztematikus áttekintés. J Rheumatol 44: 1850–1858. https://doi.org/10.3899/jrheum.170424

Roberts E, Delgado Nunes V, Buckner S és mtsai (2016) Paracetamol: nem olyan biztonságos, mint gondoltuk? A megfigyelési tanulmányok szisztematikus szakirodalmi áttekintése. Ann Rheum Dis 75: 552–559. https://doi.org/10.1136/annrheumdis-2014-206914

Conaghan PG, Arden N, Avouac B és mtsai (2019) A paracetamol biztonságossága osteoarthritisben: mit mond az irodalom? Az öregedő gyógyszerek 36: 7–14. https://doi.org/10.1007/s40266-019-00658-9

Kroon FPB, Carmona L, Schoones JW et al (2018) A kéz-osteoarthritis nem farmakológiai, farmakológiai és műtéti kezelésének hatékonysága és biztonságossága: szisztematikus szakirodalmi áttekintés, amely tájékoztatja a kéz osteoarthritis kezelésére vonatkozó EULAR-ajánlások 2018. évi frissítését. RMD Open 4: e000734. https://doi.org/10.1136/rmdopen-2018-000734

Zhang W, Robertson J, Jones AC és mtsai (2008) A placebo-hatás és meghatározói az osteoarthritisben: randomizált, kontrollált vizsgálatok metaanalízise. Ann Rheum Dis 67: 1716–1723. https://doi.org/10.1136/ard.2008.092015

Bannuru RR, McAlindon TE, Sullivan MC és mtsai (2015) Az alternatív placebo kezelések hatékonysága és következményei: az osteoarthritis vizsgálatok szisztematikus áttekintése és hálózati metaanalízise. Ann Intern Med 163: 365–372. https://doi.org/10.7326/M15-0623

Reginster JY, Deroisy R, Rovati LC és mtsai (2001) A glükózamin-szulfát hosszú távú hatásai az osteoarthritis progressziójára: randomizált, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat. Lancet 357: 251–256

Pavelka K, Bruyere O, Rovati LC és mtsai (2003) Az enyhe vagy közepes fájdalom enyhítése nem zavaró tényező a teljes kiterjesztésű térd röntgenfelvételek ízületi térszűkületének értékelésében a közelmúltban végzett osteoarthritis szerkezetét módosító gyógyszeres vizsgálatokban. Osteoarthritis porc 11: 730–737

Herrero-Beaumont G, Ivorra JA, Del Carmen Trabado M és mtsai (2007) Glükózamin-szulfát a térd osteoarthritis tüneteinek kezelésében: randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálat, acetaminofent használva oldalsó összehasonlítóként. Arthritis Rheum 56: 555–567

Giordano N, Fioravanti A, Papakostas P et al (2009) A glükózamin-szulfát hatékonysága és tolerálhatósága a térd osteoarthritisének kezelésében: randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálat. Curr Ther Res Clin Exp. 70: 185–196. https://doi.org/10.1016/j.curtheres.2009.05.004

Gregori D, Giacovelli G, Minto C et al (2018) Farmakológiai kezelések társulása hosszú távú fájdalomcsillapítással térdízületi osteoarthritisben szenvedő betegeknél: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. JAMA 320: 2564–2579. https://doi.org/10.1001/jama.2018.19319

Wenz W, Hornung C, Cramer C és mtsai (2017) A glükózamin-szulfát hatása az osteoarthritisre az osteoarthritis kereszthiányos kutya modelljén. Porc 8: 173–179. https://doi.org/10.1177/1947603516638898

Kucharz EJ, Kovalenko V, Szántó S et al (2016) A glükózamin áttekintése a térd osteoarthritisében: miért kell megkülönböztetni a szabadalmaztatott kristályos glükózamin-szulfátot más glükózaminoktól a klinikai eredmények maximalizálása érdekében. Curr Med Res Opin 32: 997–1004. https://doi.org/10.1185/03007995.2016.1154521

Rovati LC, Girolami F, Persiani S (2012) Kristályos glükózamin-szulfát a térd osteoarthritisének kezelésében: hatékonyság, biztonság és farmakokinetikai tulajdonságok. Ther Adv Musculoskelet Dis 4: 167–180. https://doi.org/10.1177/1759720X12437753

Persiani S, Roda E, Rovati LC és mtsai (2005) Az orális glükózamin biohasznosulás és a plazma farmakokinetika az emberben a kristályos glükózamin-szulfát növekvő dózisai után. Osteoarthr Cartil 13: 1041–1049

Persiani S, Rotini R, Trisolino G és mtsai (2007) Szinoviális és plazma glükózamin-koncentrációk osteoarthritises betegeknél orális kristályos glükózamin-szulfát után terápiás dózisban. Osteoarthr Cartil 15: 764–772

Altman RD (2009) Glükózamin terápia a térd osteoarthritisében: farmakokinetikai szempontok. Rev Clin Pharmacol 2: 359–371. https://doi.org/10.1586/ecp.09.17

Az etika és a tudomány kiválóságának tiszteletben tartása (GREES): osteoarthritis szakasz (1996) Ajánlások az osteoarthritis kezelésében használt gyógyszerek nyilvántartására. Ann Rheum Dis 55: 552–557