A gyermekkori bántalmazás összefüggései a terhesség előtti elhízással és az anya szülés utáni mentális egészségével: keresztmetszeti tanulmány

Absztrakt

Háttér

A terhesség előtti elhízás és a szülés utáni mentális rendellenességek elterjedt egészségügyi kockázatok mind az anya, mind az utódok számára. Vizsgálatunk célja annak megvizsgálása volt, hogy a gyermekkori bántalmazás története összefüggésben áll-e a terhesség előtti elhízással és a szülés utáni mentális egészséggel, és hogy a gyermekkori bántalmazás és a terhesség előtti BMI függetlenül megjósolja-e a szülés utáni mentális egészséget.

Mód

741 szülés utáni önnön adatát kaptuk a szülés után 16 héttel (M = 8,1 hét, SD = 3,2). A gyermekkori szexuális, fizikai és érzelmi bántalmazást, valamint a testi és érzelmi elhanyagolást a gyermekkori traumakérdezéssel értékelték. A depressziót és a szorongást a BDI és az SCL-90-R alkalmazásával értékeltük. Logisztikai regressziós modelleket végeztünk a demográfiai kovariánsokhoz és a különféle rossz bánásmódok együttes előfordulásához igazítva.

Eredmények

Az érintett nők 7,6% -a elhízással lépett terhességbe. 46 százaléka számolt be bármilyen gyermekkori bántalmazásról. 6,4% legalább mérsékelt posztnatális depressziós tünetet mutatott, 20,5% -a pedig a 75. percentilis fölött ért el a szülés utáni szorongást. A terhesség előtti elhízáshoz súlyos testi bántalmazás, mérsékelt érzelmi bántalmazás, valamint súlyos testi és érzelmi elhanyagolás társult. A gyermekkori bántalmazás minden más típusának jelenlétének ellenőrzése után csak a súlyos fizikai bántalmazás volt prediktív a terhesség előtti elhízásra (adj. OR = 5,24, 95% CI = 1,15-23,75). A terhesség előtti elhízás a szülés utáni depresszió fokozott kockázatával járt együtt (adj. OR = 2,55, 95% CI = 1,08-6,00), de nem emelkedett szorongással. A terhesség előtti elhízás és a súlyos gyermekkori szexuális visszaélés önállóan megjósolta a szülés utáni depressziót. A gyermekkori rossz bánásmód különböző típusainak előzményeinek ellenőrzése után a terhesség előtti elhízás és a szülés utáni depresszió közötti összefüggés nem szignifikáns.

Következtetések

Tudomásunk szerint ez az első olyan tanulmány, amely empirikus kapcsolatokat vizsgál a gyermekkori bántalmazás, a terhesség előtti BMI és a szülés utáni mentális egészség ellenőrzése között más rossz bánásmód típusok együttes előfordulása szempontjából. Megállapították, hogy a gyermekkori bántalmazás mind a terhesség előtti elhízáshoz, mind a szülés utáni mentális egészség károsodásához kapcsolódik, és legalább részben hozzájárulhat a terhesség előtti elhízás és a szülés utáni depresszió közötti összefüggéshez. Ezért a gyermekkori bántalmazás két gyakori kockázati állapothoz kapcsolódik a terhesség alatt és a szülés után, amelyek számos egészségügyi kockázatot hordoznak az anya és a gyermek számára, és indokolt a gyermekkori bántalmazás történeteinek rutinszűrése terhes nők körében.

Háttér

Az elhízás globálisan növekvő prevalenciája az anyai elhízást az egyik leggyakoribb kockázati szülészeti állapot közé sorolja. A WHO kritériumait alkalmazva az anyai elhízás prevalenciája 1,8% és 25,3% között változik [1]. Az anyai elhízás a felnőttkori elhízás egyedülálló típusa, mivel összefüggésben áll az anya és a magzat különféle súlyos egészségügyi következményeivel [1,2,3,4,5]. Az anyai perinatális szövődmények közé tartozik a terhességi cukorbetegség, a terhesség okozta magas vérnyomás, a pre-eclampsia [1, 3, 4] és a császármetszés [1, 4, 5]. A magzati kockázatok közé tartozik a vetélés, a halva születés [1, 4, 6, 7], veleszületett rendellenességek [1, 3, 6], makrosomia és gyermekkori elhízás [1, 3, 5, 8].

A mentális rendellenességek gyakoriak a terhesség alatt és a szülés után. Egy amerikai közösségen alapuló felmérésben az elmúlt egy év terhességében szenvedő nők körében a pszichiátriai rendellenességek 12 hónapos prevalenciája 25,3% volt. A hangulati és szorongásos rendellenességek 12 hónapos prevalenciája 13% volt [9]. Nem terhes felnőtteken végzett vizsgálatok bizonyítékot mutatnak az elhízás és a mentális rendellenességek, köztük a depresszió [10,11,12] és a szorongás [13] közötti pozitív összefüggésre. Eddig csak kevés tanulmány vizsgálta ezt a kapcsolatot a terhesség alatt. Összességében ezek a tanulmányok pozitív összefüggést is sugallnak [14,15,16,17,18]. Molyneaux és mtsai. [16] az elhízással terhességet kezdő nők körében 43% -kal magasabb antenatalis depresszió és 30% -kal magasabb esélye van a postnatalis depressziónak, mint a normál testsúlyú terhes nőknél. Ezenkívül az elhízott nőknél 1,41-szer nagyobb volt az antenatalis szorongás kockázata. Az anyák pre- és postnatális mentális egészségét fontos tényezőknek találták, amelyek befolyásolják az utódok kognitív és viselkedési fejlődését, valamint az anya és a csecsemő közötti interakciót [19,20,21,22]. Ha nem kezelik, az anya mentális egészségének károsodása negatív következményekkel járhat mind az anya, mind az utódok számára [20].

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a gyermekkori bántalmazás mind az anyák elhízásával, mind a pre- és postnatalis mentális egészség károsodásával összefüggésben van, ezért növelheti az elhízás vagy a mentális rendellenességek valószínűségét a terhesség és a szülés után. Továbbá, ha a gyermekkori bántalmazás mindkét állapothoz társul, és az elhízás kialakulása és a mentális egészség károsodása előtt következik be, a gyermekkori bántalmazás legalább részben hozzájárulhat az anyák elhízásának és a terhesség és a szülés utáni mentális egészség közötti összefüggéshez. Legjobb tudásunk szerint egyelőre nincs olyan vizsgálat, amely mindhárom tényező közötti összefüggéseket vizsgálná a terhes/szülés utáni nők körében.

Számos olyan tanulmány, amely a gyermekkori bántalmazás és a felnőttkori elhízás vagy a mentális egészség közötti összefüggéseket vizsgálja, a gyermekkori bántalmazásnak csak egyetlen formáját (például szexuális bántalmazást) tartalmazta, vagy külön megvizsgálta a gyermekkori bántalmazás különböző formáinak hatásait [26, 36]. Ez a módszer valószínűleg túlbecsüli a gyermekkori bántalmazás egyetlen típusának hatását a gyermekkori bántalmazás egyéb formáinak közös előfordulása miatt [39]. Ezenkívül számos tanulmány összehasonlította az elhízással és anélkül élő egyedeket mint dichotóm kategóriát [26]. Ez a gyermekkori bántalmazás és az elhízás összefüggésének alulbecsülését eredményezheti a normál testsúlyhoz viszonyítva, mivel az alsúlyosság szintén pozitívan kapcsolódik a gyermekkori bántalmazáshoz [40].

Vizsgálatunk során e hátrányok figyelembevételére törekedtünk, és részletes képet adtunk a gyermekkori bántalmazás, a terhesség előtti BMI státusz és az anyai szülés utáni mentális egészség összefüggéseiről. Konkrétan az volt a célunk, hogy 1) megvizsgáljuk a terhesség előtti BMI kategóriák és a gyermekkori bántalmazás különböző formáinak prevalenciáját egy 741 fiatal felnőtt nőből álló mintában, akik a lipcsei egyetem szülészeti tanszékén 12 hónapon belül szültek; 2) a gyermekkori bántalmazás különböző formái és a terhesség előtti alsúly, túlsúly és elhízás közötti összefüggések feltárása a normál testsúlyú nőkhöz viszonyítva, figyelembe véve a gyermekkori bántalmazás egyéb formáinak együttes előfordulását, és 3) annak megvizsgálása, hogy a gyermekkori bántalmazás okozza-e az összefüggés a terhesség előtti BMI és az anyai szülés utáni mentális egészség között, vagy hogy a terhesség előtti BMI és a gyermekkori bántalmazás függetlenül jelzik-e a szülés utáni mentális egészséget.

Mód

Eljárások

Keresztmetszeti vizsgálatot folytattunk olyan nők körében, akik 2013. december és 2014. november között élveszületett csecsemőket szültek a Lipcsei Egyetem Szülészeti Tanszékén. A toborzásra és az adatgyűjtésre 2014 februárja és 2015 márciusa között került sor. A tanulmány a Helsinki Nyilatkozat szerint készült, és a Lipcsei Egyetem Etikai Bizottsága jóváhagyta. A résztvevőket csak akkor vették fel, ha írásbeli beleegyezésüket adták. A jogosult nőket az orvosi dokumentumok első felülvizsgálata során azonosították, és a szülés után 16 héten belül felvették velük a kapcsolatot. Ha volt elérhető telefonszám, a nőket telefonon keresték meg, és a tanulmány egyik tagja szóban elmagyarázta nekik a tanulmányt. Azoknak a nőknek, akik szóban beleegyeztek a vizsgálatban való részvételbe, írásos tájékoztató anyagot küldtek a tanulmányról, beleértve a kérdőívet is postai levélben vagy e-mailben, és felkérték őket, hogy nyújtsanak be írásbeli tájékozott hozzájárulást. Ha nem volt elérhető telefonszám, a nőket postai levélben keresték meg, amely írásbeli tájékoztató anyagot és a kérdőívet tartalmazott, és felkérték őket, hogy nyújtsanak be írásbeli tájékoztató beleegyezést.

Résztvevők

Összesen 810 nő vett részt a vizsgálatban és töltött ki kérdőíveket. A jelenlegi elemzések során csak az egyedülálló terhességű nőket vették figyelembe. Ezért 36, többszörös terhességű esetet távolítottak el az elemzésekből. A súlyra és magasságra, valamint a gyermekkori bántalmazásra vonatkozó adatok hiánya miatt további 33 esetet távolítottak el az elemzésekből, amelynek eredményeként 741, 18 és 43 év közötti nő vett végső mintát. Az értékelés időpontjában a szállításhoz szükséges átlagos időintervallum 8,10 hét volt (SD = 3,15). A többség házas volt, vagy élettársa volt (79,4%), és csak 3,0% -uk alacsony végzettséggel rendelkezett. 6,4% a szülés utáni depressziós tünetek emelkedéséről és a szorongás 20,5% -áról számolt be (1. táblázat). A minta körülbelül 4,6% -a mind a szülés utáni depressziós tünetekről, mind a szorongásról számolt be.

Intézkedések

A terhesség előtti BMI az ön által bejelentett magasságból és a terhesség előtti, utólag jelentett súlyból (BMI = súly (kg)/magasság (m) 2) számoltuk. A terhesség előtti BMI-t a WHO szerint alsúlyba (BMI 2), normál testsúlyba (18,5 kg/m 2 ≤ BMI 2), túlsúlyba (25 kg/m 2 ≤ BMI 2) és elhízásba (BMI ≥ 30 kg/m 2).

Gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás 18 éves korig retrospektíven értékelték a Gyermekkori traumakérdőív német nyelvű változatával (CTQ) [41, 42], egy 28 tételes önjelentési eszközzel. Felöleli a gyermekkori szexuális visszaélést („szexuális érintkezés vagy magatartás egy gyermek […] és egy felnőtt vagy idősebb ember között” [41, 175. o.]), Fizikai bántalmazást („a gyermekkel szembeni testi sértések […], amelyek veszélyt jelentenek). vagy sérülést eredményezett ”[41, 175. o.]), érzelmi bántalmazás („ verbális támadás a gyermek értékének vagy jólétének érzésével ”[41, 175. o.]), testi elhanyagolás („ a gondozók elmulasztása a gyermek alapvető szükségletei ”[41, 175. o.]), valamint az érzelmi elhanyagolás („ a gondozók elmulasztása a gyermekek alapvető érzelmi és pszichológiai szükségleteinek kielégítésében ”[41, 175. o.]) egy 5 pontos Likert-skálán, soha nem igaz nak nek nagyon gyakran igaz. Häuser et al. Ajánlásai szerint. [39] a visszaélések/elhanyagolások dichotóm (jelen vagy hiányzó) és kategorikus (nincs, enyhe, mérsékelt, súlyos) osztályozásba sorolták. Beszámoltak a CTQ megbízhatóságáról és érvényességéről. Az alskála fizikai elhanyagolása (α =, 55) kivételével az összes alskála belső konzisztenciája magas volt (α>, 80) [43].

Depresszió Az értékelést megelőző 14 nap során az átdolgozott Beck-depressziós jegyzék (BDI-II) német változatával mértük [44, 45]. 19-es határértéket alkalmaztunk a legalább mérsékelt depressziós tünetekkel járó esetek meghatározásához. Beszámoltak a BDI-II német változatának megbízhatóságáról és érvényességéről [46].

Szorongás Az elmúlt 7 nap során a Tünetek Ellenőrzőlista-90-R (SCL-90-R) német változatának szorongási alskáláját használtuk fel [47]. Mivel nem állt rendelkezésre klinikai határérték, a 75. percentilis feletti pontszámot meghaladó nőket tekintettük olyan eseteknek, amelyeknél szorongásos tünetek emelkedtek. Kimutatták, hogy az SCL-90-R jó pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik (Cronbach-féle szorongás-alskála = 0,84 [48]).

A különböző demográfiai kovariánsok kiderült, hogy összefüggésben vannak a felnőttek BMI-jével [49], valamint a pre- és postnatális mentális egészséggel [50, 51]. Életrajzi kérdőívben értékeltük az életkort, az állampolgárságot, az iskolai végzettséget, a paritást és a családi állapotot demográfiai kovariánsként.

Adatelemzés

Eredmények

A terhesség előtti BMI állapot és a gyermekkori bántalmazás prevalenciája

Ötszázharminc nő (71,7%) normál testsúlyú terhességbe kezdett. Negyven (5,4%) alulsúlyos, 114 (15,4%) túlsúlyos és 5,6 (7,6%) elhízott. A legtöbb demográfiai változó esetében nem találtunk szignifikáns általános különbségeket a terhesség előtti BMI csoportok között, az oktatás kivételével (o = 0,02) az alacsony iskolai végzettségű résztvevők felülreprezentáltak a túlsúlyos és az elhízott kategóriákban (1. táblázat). Háromszázhatvanegy (46,0%) nő számolt be gyermekkori bántalmazás bármilyen formájáról. Száznyolcvan nő (24,3%) egy, 87 (11,7%) kettő, 28 (3,8%) három és 31 (4,2%) négyféle gyermekkori bánásmódot tapasztalt. Tizenöt nő (2,0%) számolt be a gyermekkori bántalmazás mind az öt formájáról. Az érzelmi elhanyagolás volt a legelterjedtebb (26,2%), ezt követte a fizikai elhanyagolás (22,1%) és az érzelmi bántalmazás (17,8%). A szexuális bántalmazást 11,5%, a fizikai bántalmazást 8,4% jelentette (1. ábra).

gyermekkori

Az önként bejelentett gyermekkori bántalmazás elterjedtsége 741 fiatal felnőtt szülés utáni nő között százalékban

Gyermekkori bántalmazás és terhesség előtti BMI státusz

Összességében a gyermekkori bántalmazás a terhesség előtti elhízással társult, a gyermekkori bántalmazás típusától és súlyosságától függően (2. táblázat). A demográfiai kovariánsokhoz igazított modellekben (1. modell) a súlyos gyermekkori fizikai bántalmazás, a mérsékelt érzelmi bántalmazás, valamint a súlyos testi és érzelmi elhanyagolás a terhesség előtti elhízás (a normális testsúlyhoz viszonyítva) szignifikánsan megnövekedett kockázatával járt (3,33 ≤ OR ≤ 4,43) ). A 2. modellben, miután minden egyéb típusú gyermekkori bántalmazást kontrolláltunk, csak a súlyos fizikai bántalmazás volt még mindig szignifikánsan összefüggésben a terhesség előtti elhízás 5,2-szeres kockázatával (OR = 5,24, 95% CI: 1,15-23,75). A terhesség előtti elhízással való pozitív összefüggés jelentős tendenciáit továbbra is mérsékelt érzelmi bántalmazás és súlyos érzelmi elhanyagolás esetén találták (4,07 ≤ OR ≤ 4,20; o-értékek 2. táblázat A gyermekkori bántalmazás és a terhesség előtti BMI státusza összefüggései

Gyermekkori bántalmazás és anyai szülés utáni mentális egészség

A terhesség előtti BMI státusz és a gyermekkori bántalmazás összefüggései az anya szülés utáni mentális egészségével

A demográfiai kovariánsokhoz igazított modellekben a terhesség előtti elhízás szignifikánsan összefüggött a szülés utáni depresszió 2,6-szoros megnövekedett kockázatával (OR = 2,55, 95% CI = 1,08-6,00) a normál testsúlyhoz képest (4. táblázat). Nem találtak összefüggést a szorongás és a terhesség előtti BMI státusza között. Ezért a szorongást nem tekintettük függő változónak a további elemzések során.

Az 5. táblázat a terhesség előtti BMI és a gyermekkori rossz bánásmód és a szülés utáni depresszió összefüggéseit mutatja be. A terhesség előtti BMI és a szexuális bántalmazás modelljében a terhesség előtti elhízás és a súlyos szexuális visszaélés önállóan jelezte a depressziót (terhesség előtti elhízás: OR = 2,61, 95% CI = 1,08-6,33; súlyos szexuális visszaélés: OR = 9,72, 95 % CI = 3,69-25,90). A gyermekkori bántalmazás minden más típusának (fizikai bántalmazás, érzelmi bántalmazás, testi elhanyagolás, érzelmi elhanyagolás) modelljeiben a terhesség előtti elhízás és a szülés utáni depresszió asszociációja enyhítette (2,00 ≤ OR ≤ 2,21) a jelentőséget. Amikor a gyermekkori bántalmazás minden más típusának jelenlétét kontrollálták, a terhesség előtti elhízás már egyetlen modellben sem volt összefüggésben a depresszióval. Ezekben a modellekben súlyos szexuális bántalmazás (OR = 4,01, 95% CI = 1,35–11,90), enyhe és mérsékelt fizikai bántalmazás (3,53 ≤ OR ≤ 5,92) és érzelmi bántalmazás (4,52 ≤ OR ≤ 8,10) és érzelmi elhanyagolás (mind súlyossági fokozat) (2,76 ≤ OR ≤ 4,96) a depresszió fokozott kockázatával járt.

Vita

Vizsgálatunk célja a gyermekkori bántalmazás terhesség előtti elhízásban, szülés utáni szorongásban és depresszióban betöltött szerepének jobb megértése volt: két gyakori és egymással összefüggő állapot, amelyek befolyásolják az anya és a gyermek egészségét terhesség és szülés után. Annak ellenére, hogy az anyai elhízás a felnőttkori elhízás nagyon egyedülálló típusa, az ezzel összefüggő sajátos egészségügyi kockázatok miatt [1,2,3,4], és a perinatális periódus a pszichés distressz, az asszociációk fokozott kiszolgáltatottságának időszakának tekinthető. a kettő között nagyon keveset foglalkoztak [16]. A gyermekkori bántalmazás szerepét ebben az összefüggésben eddig nem vizsgálták.

Mielőtt részletesen megvitatnánk tanulmányunk erősségeit és korlátait, fontos kiemelni, hogy tanulmányunk keresztmetszeti pillanatfelvételt képvisel, amely a gyermekkori bántalmazáshoz kapcsolódó két tényezőre (anyai elhízás, szülés utáni depresszió) összpontosít, és amelyeket fényben kell értelmezni. a korai gyermekkori bántalmazás következtében hosszú távon rosszul alkalmazkodó tényezők komplex ciklusa. A gyermekkori bántalmazás kockázati tényezőnek tekinthető a fejlődésben, amely további kockázatok láncolatát váltja ki, amelyek a későbbi élet fizikai és mentális egészségi problémáival társulnak [12], ideértve a traumát és a PTSD-t felnőttkorban, az intimpartner erőszakát és a szülői problémákat [ 30, 40, 60, 61]. Számos közvetítő utat javasoltak a gyermekkori bántalmazás, a perinatális mentális egészség és a szülői problémák története között (pl. [60, 62]); amit nem tudtunk elszámolni tanulmányunk során. Mindazonáltal tanulmányunk kiegészíti ezt a vitát azzal, hogy a gyermekkori bántalmazás terhes és szülés utáni nők hosszú távú egészségügyi következményeire összpontosít, amelyek egészségügyi kockázatokat hordozhatnak az anya és a gyermek számára.

Vizsgálatunk egyik fő erőssége, hogy figyelembe vettük a gyermekkori bántalmazás több formájának valószínű együttes előfordulását, és figyelembe vettük a gyermekkori bántalmazás különböző súlyossági fokozatait és a teljes BMI-spektrumot, lehetővé téve a gyermekkori bántalmazás közötti összefüggés pontosabb értékelését. és a terhesség előtti BMI a normál súlyhoz viszonyítva.