A gyomor anatómiája és élettana II

A szakasz végére:

  • Címkézze fel a diagramon a gyomor négy fő régióját, görbületeit és záróizomzatát
  • Határozza meg a gyomormirigyek szekretáló sejtjeinek négy fő típusát és azok fontos termékeit
  • Magyarázza el, hogy a gyomor miért nem emészti meg magát
  • Írja le a gyomorba kerülő étel mechanikus és kémiai emésztését

Bár minimális mennyiségű szénhidrát emésztés történik a szájban, a kémiai emésztés valóban elindul a gyomorban. Az étkezési csatorna olyan terjeszkedése, amely közvetlenül a nyelőcső alatt helyezkedik el, a gyomor összeköti a nyelőcsövet a vékonybél első részével (a duodenum), és viszonylag rögzül a nyelőcső és a nyombél végében. Közben azonban nagyon aktív struktúra lehet, összehúzódó és folyamatosan változó pozíció és méret. Ezek az összehúzódások mechanikus segítséget nyújtanak az emésztéshez. Az üres gyomor csak akkora, mint az ökle, de elnyúlhat, hogy akár 4 liter ételt és folyadékot, vagy az üres térfogatának több mint 75-szeresét befogadhassa, majd üres állapotban visszatérhet nyugalmi méretéhez. Bár azt gondolhatja, hogy az ember gyomrának nagysága összefügg azzal, hogy az egyén mennyi ételt fogyaszt, a testtömeg nincs összefüggésben a gyomor méretével. Inkább, ha nagyobb mennyiségű ételt eszel - például ünnepi vacsoránál -, akkor jobban megnyújtja a gyomrot, mint amikor kevesebbet eszik.

A népi kultúra általában a gyomrot nevezi az egész emésztés helyszínének. Természetesen ez nem igaz. A gyomor fontos funkciója, hogy ideiglenesen tartó kamraként szolgáljon. Sokkal gyorsabban fogyaszthatja el az étkezést, mint amennyit a vékonybél megemészthet és felszívhat. Így a gyomor táplálékot tart, és egyszerre csak kis mennyiségeket elemez a vékonybélben. Az ételeket nem az elfogyasztás sorrendjében dolgozzák fel; inkább a gyomorban lévő emésztőrendszeri nedvekkel keverik össze, amíg chimává nem alakulnak, amely a vékonybélbe kerül.

Amint a következő szakaszokban látni fogja, a gyomor számos fontos szerepet játszik a kémiai emésztésben, beleértve a szénhidrátok folyamatos emésztését, valamint a fehérjék és a trigliceridek kezdeti emésztését. Kevés, ha bármilyen tápanyag felszívódás történik a gyomorban, kivéve az elhanyagolható tápanyagmennyiséget az alkoholban.

Szerkezet

A régióban négy fő régió van gyomor: a kardia, a fundus, a test és a pylorus. A kardia (vagy szívrégió) az a pont, ahol a nyelőcső kapcsolódik a gyomorhoz, és ezen keresztül az étel átjut a gyomorba. A rekeszizom alatt, a kardia felett és bal oldalán helyezkedik el a kupola alakú szemfenék. A szemfenék alatt a test, a gyomor fő része. A tölcsér alakú pylorus összeköti a gyomrot a duodenummal. A tölcsér szélesebb vége, a pylorus antrum, csatlakozik a gyomor testéhez. A keskenyebb véget nevezzük pylorus csatorna, amely a nyombélhez kapcsolódik. A simaizom pylorus záróizom ez utóbbi kapcsolódási ponton található, és ellenőrzi a gyomor ürítését. Étel hiányában a gyomor befelé ereszt, nyálkahártyája és submucosa nagy ráncba esik, amelyet ruga.

élettana

1. ábra A gyomornak négy fő régiója van: a kardia, a fundus, a test és a pylorus. A belső ferde simaizomréteg hozzáadásával az muscularis képes erőteljesen felforgatni és keverni az ételeket.

A gyomor domború oldalfelületét nagyobb görbületnek nevezzük; a konkáv középső határ a kisebb görbület. A gyomrot a kisebb omentum tartja, amely a májtól a kisebb görbületig terjed, és a nagyobb omentum, amely a nagyobb görbülettől a hátsó hasfalig tart.

Szövettan

A gyomor fala ugyanabból a négy rétegből készül, mint a tápcsatorna többi része, de a nyálkahártyához és az muscularishoz igazodik ennek a szervnek az egyedi funkciói érdekében. A muscularis tipikus kör- és hosszanti simaizomrétegein kívül van egy belső ferde simaizomrétege. Ennek eredményeként, a tápláléknak a csatornán való mozgatása mellett a gyomor erőteljesen fel tudja kavarni az ételeket, mechanikusan apróbb részecskékre bontva.

2. ábra A gyomor fal a gyomor funkcióihoz igazodik. A hámban a gyomor gödrök gyomor mirigyekhez vezetnek, amelyek kiválasztják a gyomornedvet. A gyomor mirigyek (az egyik mirigy jobbra megnagyobbodva látható) különböző típusú sejteket tartalmaznak, amelyek különféle enzimeket választanak ki, beleértve a hidroklorid savat, amely aktiválja a fehérjét emésztő pepszin enzimet.

A gyomornyálkahártya hámbélése csak felületi nyálkahártya-sejtekből áll, amelyek lúgos nyálkahártyát választanak ki. Nagyon sok gyomor gödrök pontozzuk meg a hám felületét, jól használt tűpárna megjelenését keltve, és mindegyiknél jelöljük meg a bejegyzést gyomor mirigy, amely bonyolult emésztőfolyadékot választ ki, amelyet gyomornedvnek neveznek.

Noha a gyomor gödrének falai elsősorban nyálka sejtekből állnak, a gyomor mirigyek különböző típusú sejtekből állnak. A kardia és a pylorus mirigyei elsősorban nyákkiválasztó sejtekből állnak. A pylorus antrumot alkotó sejtek váladékot és számos hormont választanak ki, beleértve a stimuláló hormon többségét, gasztrin. A gyomor alapjának és a gyomor testének sokkal nagyobb mirigyei, a legtöbb kémiai emésztés helye termelik a gyomor váladékának nagy részét. Ezeket a mirigyeket különféle szekréciós sejtek alkotják. Ide tartoznak a parietális sejtek, a fősejtek, a nyálkahártya nyaki sejtjei és az enteroendokrin sejtek.

Az 1. táblázat ismerteti a gyomor által kiválasztott fontos hormonok emésztési funkcióit.

Gyomorszekréció

A gyomornedv szekrécióját idegek és hormonok egyaránt szabályozzák. Az agy, a gyomor és a vékonybél ingerei aktiválják vagy gátolják a gyomornedv termelését. Ezért nevezik a gyomorszekréció három fázisát cefalis, gyomor- és bélfázisnak. Ha azonban megkezdődik a gyomorszekréció, mindhárom fázis egyszerre fordulhat elő.

3. ábra A gyomorszekréció három fázisban fordul elő: agyi, gyomor és bél. Minden fázis alatt stimulálható vagy gátolható a gyomornedv szekréciója.

A fejfázis (reflex fázis) a gyomor szekréciója, amely viszonylag rövid, még azelőtt bekövetkezik, hogy az élelmiszer belépne a gyomorba. Az ételek illata, íze, látványa vagy gondolata kiváltja ezt a fázist. Például, amikor egy darab sushit visz az ajkára, az ízlelőbimbókban vagy az orrban lévő receptorok impulzusai továbbadódnak az agyának, amely olyan jeleket ad vissza, amelyek fokozzák a gyomorszekréciót, hogy felkészítsék a gyomrot az emésztésre. Ez a fokozott szekréció kondicionált reflex, vagyis csak akkor fordul elő, ha egy adott ételt szeret vagy szeretne. A depresszió és az étvágytalanság elnyomhatja a fejfej reflexjét.

A gyomorfázis a szekréció 3-4 órán át tart, és helyi idegi és hormonális mechanizmusok indítják el, amelyeket az élelmiszer gyomorba jutása vált ki. Például, amikor a sushi eljut a gyomorba, az kitágulást vált ki, amely aktiválja a stretch receptorokat. Ez stimulálja a paraszimpatikus idegsejteket az acetilkolin felszabadítására, amely ezután a gyomornedv fokozott szekrécióját váltja ki. A részben emésztett fehérjék, a koffein és az emelkedő pH serkenti a gasztrin felszabadulását az enteroendokrin G-sejtekből, ami a parietális sejteket fokozza a HCl-termelésük fokozására, amely szükséges ahhoz, hogy savas környezetet teremtsenek a pepszinogén pepszinné és fehérjévé történő átalakulásához. emésztés. Ezenkívül a gasztrin felszabadulása aktiválja az erõs simaizom-összehúzódásokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyomornak valóban van természetes eszköze a túlzott savszekréció és az esetleges gyomorégés elkerülésére. Amikor a pH-szint túl alacsonyra csökken, a gyomor sejtjei reagálnak a HCl-szekréció felfüggesztésével és a nyálkaelválasztás fokozásával.

A bélfázis a gyomorszekréciónak mind gerjesztő, mind gátló elemei vannak. A duodenumnak nagy szerepe van a gyomor és ürítésének szabályozásában. Amikor a részben emésztett étel kitölti a nyombélet, a bélnyálkahártya sejtek felszabadítják a bél (bélben oldódó) gasztrin nevű hormont, amely tovább gerjeszti a gyomornedv szekrécióját. Ez a stimuláló aktivitás azonban rövid, mert amikor a belek a chymával desztenzálódnak, az enterogasztrikus reflex gátolja a szekréciót. Ennek a reflexnek az egyik hatása a pylorus záróizom bezárása, amely megakadályozza a további chyme belépését a duodenumba.

A nyálkahártya gát

A gyomor nyálkahártyája a gyomornedv rendkívül maró savasságának van kitéve. A fehérjét megemészteni képes gyomorenzimek megemészthetik magát a gyomrot is. A gyomrot az önemésztéstől védi a nyálkahártya gát. Ennek az akadálynak több eleme van. Először is, a gyomor falát vastag, hidrogén-karbonátban gazdag nyálka borítja. Ez a nyálka fizikai gátat képez, és hidrogén-karbonát-ionjai semlegesítik a savat. Másodszor, a gyomor nyálkahártyájának hámsejtjei szűk kereszteződésekben találkoznak, amelyek megakadályozzák a gyomornedv behatolását az alatta lévő szövetrétegekbe. Végül azok az őssejtek, amelyeken a gyomor mirigyek csatlakoznak a gyomor gödréhez, gyorsan helyettesítik a sérült hám nyálkahártya sejtjeit, amikor a hámsejtek leválnak. Valójában a gyomor felszíni hámja 3-6 naponta teljesen kicserélődik.

Homeosztatikus egyensúlyhiányok: fekélyek

Amikor a nyálkahártya akadály lebomlik

Bármennyire is hatékony a nyálkahártya gátja, ez nem „hibamentes” mechanizmus. Néha a gyomornedv megemészti a gyomor nyálkahártyájának felületes bélését, eróziókat okozva, amelyek többnyire önmagukban gyógyulnak meg. A mélyebb és nagyobb eróziókat fekélyeknek nevezzük.

Miért bomlik le a nyálkahártya gátja? Számos tényező befolyásolhatja a gyomornyálkahártya védelmének képességét. A fekélyek többségét vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), köztük az aszpirin, vagy a Helicobacter pylori fertőzés túlzott bevitele okozza.

Az antacidok segítenek enyhíteni a fekély tüneteit, például az „égő” fájdalmat és az emésztési zavarokat. Ha a fekélyeket nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek okozzák, a fájdalomcsillapítók más osztályainak átállítása lehetővé teszi a gyógyulást. Ha H. pylori fertőzés okozza, az antibiotikumok hatékonyak.

A fekélyek lehetséges szövődménye a perforáció: A perforált fekélyek lyukat hoznak létre a gyomor falában, ami peritonitist (peritoneum gyulladást) eredményez. Ezeket a fekélyeket műtéti úton kell helyrehozni.

A gyomor emésztési funkciói

A gyomor a lenyelés és a székletürítés kivételével gyakorlatilag minden emésztési tevékenységben részt vesz. Bár szinte az összes felszívódás a vékonybélben történik, a gyomor felszív néhány nempoláris anyagot, például alkoholt és aszpirint.

Mechanikus emésztés

Néhány perccel az étkezés után, miután belépett a gyomrába, kb. 20 másodpercenként keveredési hullámok kezdenek megjelenni. A keverési hullám a perisztaltika egyedülálló típusa, amely keveri és lágyítja az ételt a gyomornedvekkel a chyme létrehozása érdekében. A kezdeti keverési hullámok viszonylag gyengék, de ezeket intenzívebb hullámok követik, amelyek a gyomor testétől indulnak, és erővel növekednek, amikor elérik a pylorust. Igaz, hogy azt mondhatjuk, hogy jóval azelőtt, hogy a sushi kilépne a pylorus záróizomon keresztül, kevéssé hasonlít az általad fogyasztott sushira.

A pylorus, amely körülbelül 30 ml (1 folyadék uncia) kéményt tartalmaz, szűrőként működik, csak a folyadékoknak és az apró ételrészecskéknek engedi át a legtöbb, de nem teljesen zárt pylorus záróizomot. Az úgynevezett folyamatban gyomorürítés, a ritmikus keverési hullámok egyszerre kb. 3 ml chymát kényszerítenek a pylorus záróizomban és a duodenumba. Egyszerre nagyobb mennyiségű chyme felszabadulása meghaladja a vékonybél kezelésének képességét. A chyme többi részét visszaszorítják a gyomor testébe, ahol tovább keveredik. Ezt a folyamatot akkor ismételjük meg, amikor a következő keverési hullámok több chimet kényszerítenek a duodenumba.

A gyomor ürítését mind a gyomor, mind a duodenum szabályozza. A kiméma jelenléte a duodenumban aktiválja a gyomorszekréciót gátló receptorokat. Ez megakadályozza, hogy a gyomor további kimejt szabadítson fel, még mielőtt a duodenum készen állna annak feldolgozására.

Kémiai emésztés

A szemfenék fontos szerepet játszik, mert emésztetlen ételeket és gázokat tárol, amelyek a kémiai emésztés során felszabadulnak. Az étel egy ideig a gyomor fundusában ülhet, mielőtt összekevernék a chymával. Amíg az étel a fundusban van, a nyálamiláz emésztési tevékenysége addig folytatódik, amíg az étel el nem kezd keveredni a savas chymával. Végül a keverési hullámok beépítik ezt az ételt a kémiába, amelynek savassága inaktiválja a nyál amilázt és aktiválja a nyelvi lipázt. Ezután a nyelvi lipáz megkezdi a trigliceridek szabad zsírsavakra, valamint mono- és digliceridekre bontását.

A fehérje lebontása a gyomorban kezdődik a HCl és a pepszin enzim hatására. Csecsemőkorban a gyomormirigyek szintén termelnek rennint, egy enzimet, amely segíti a tejfehérje emésztését.

Számos emésztési funkciója ellenére csak egy gyomorfunkció szükséges az élethez: a belső tényező termelődése. A B12-vitamin bélben történő felszívódása, amely mind az érett vörösvérsejtek termeléséhez, mind a normális neurológiai működéshez szükséges, belső tényező nélkül nem történhet meg. Azok az emberek, akik teljes gasztrektómián (gyomoreltávolításon) mennek keresztül - például életveszélyes gyomorrák miatt - minimális emésztési zavarokkal képesek túlélni, ha B12-vitamin injekciókat kapnak.

A gyomor tartalma étkezés után 2–4 órán belül teljesen kiürül a duodenumba. A különböző típusú élelmiszerek feldolgozása különböző időtartamot igényel. A szénhidrátban gazdag ételek a leggyorsabban kiürülnek, majd a magas fehérjetartalmú ételek következnek. A magas trigliceridtartalmú ételek a leghosszabb ideig a gyomorban maradnak. Mivel a vékonybélben lévő enzimek lassan emésztik meg a zsírokat, az étel 6 órán át vagy tovább maradhat a gyomorban, amikor a duodenum zsírkémet dolgoz fel. Azonban vegye figyelembe, hogy ez még mindig töredéke annak a 24–72 órának, amelyet a teljes emésztés általában az elejétől a végéig tart.

Fejezet áttekintése

A gyomor minden emésztési tevékenységben részt vesz, a lenyelés és a székletürítés kivételével. Erősen összemorzsolja az ételt. Gyomornedveket választ ki, amelyek lebontják az ételt, és felszívnak bizonyos gyógyszereket, beleértve az aszpirint és az alkoholt is. A gyomor megkezdi a fehérje emésztését, és folytatja a szénhidrátok és zsírok emésztését. Az ételt savanyú folyadékként, az úgynevezett chyme tárolja, és a pylorus záróizom révén fokozatosan a vékonybélbe engedi.

Önellenőrzés

Válaszoljon az alábbi kérdésekre, hogy lássa, mennyire érti jól az előző szakaszban tárgyalt témákat.

Kritikus gondolkodás kérdései

  1. Magyarázza el, hogy a gyomor hogyan védett az önemésztéstől és miért van erre szükség.
  2. Ismertesse azokat az egyedi anatómiai jellemzőket, amelyek lehetővé teszik a gyomor számára az emésztési funkciók ellátását.
  1. A nyálkahártya gátja megvédi a gyomrot az önemésztéstől. Bikarbonátban gazdag nyálka vastag bevonatot tartalmaz; a nyálka fizikailag véd, és a bikarbonát semlegesíti a gyomorsavat. A hámsejtek szűk kereszteződésekben találkoznak, amelyek megakadályozzák a gyomornedv behatolását az alatta lévő szövetrétegekbe, és az őssejtek gyorsan pótolják az elnyelődött hám nyálkahártya-sejtjeit.
  2. A gyomornak van egy további belső ferde simaizomrétege, amely segíti az muscularist az étel felkavarásában és keverésében. A hám tartalmaz gyomor mirigyeket, amelyek kiválasztják a gyomor folyadékát. A gyomornedv főleg nyálkából, HCl-ből és a pepszinogénként felszabaduló pepszin enzimből áll.

Szójegyzék

test: a gyomor közepes része

kardia: a szívnyílást körülvevő gyomor egy része (a szív régiója is) (nyelőcső hiatus)

fejfázis: (szintén, reflex fázis) a gyomorszekréció kezdeti fázisa, amely az étel gyomorba jutása előtt következik be

főcella: gyomor mirigy sejt, amely kiválasztja a pepszinogént

enteroendokrin sejt: gyomor mirigy sejt, amely felszabadítja a hormonokat

szemfenék: a gyomor kupola alakú régiója a kardia felett és bal oldalán

G-sejt: gasztrint szekretáló enteroendokrin sejt

gyomor ürítése: folyamat, amelynek során a hullámok keverése fokozatosan okozza a chyme felszabadulását a duodenumba

gyomor mirigy: mirigy a gyomor nyálkahártyájának epitéliumában, amely gyomornedvet termel

gyomorfázis: a gyomorszekréció fázisa, amely akkor kezdődik, amikor az élelmiszer belép a gyomorba

gyomor gödör: keskeny csatorna, amelyet a gyomor nyálkahártyájának hámbélése képez

gasztrin: peptid hormon, amely serkenti a sósav szekrécióját és a bélmozgását

sósav (HCl): emésztőrendszeri sav, amelyet a parietális sejtek választanak ki a gyomorban

belső tényező: a B12-vitamin vékonybélben történő felszívódásához szükséges glikoprotein

bélfázis: a gyomorszekréció fázisa, amely akkor kezdődik, amikor a chyme belép a bélbe

keverési hullám: egyedi típusú perisztaltika, amely a gyomorban fordul elő

nyálkahártya gát: védőgát, amely megakadályozza, hogy a gyomornedv elpusztítsa magát a gyomrot

nyálkahártya nyaki sejt: a gyomor mirigy sejtje, amely egyedülállóan savas nyálkát választ ki

parietális sejt: gyomor mirigy sejt, amely sósavat és belső faktort választ ki

pepszinogén: inaktív pepszin forma

pylorus antrum: a pylorus szélesebb, felsőbb része

pilórikus csatorna: a pylorus keskeny, alsóbb része

pylorus záróizom: záróizom, amely ellenőrzi a gyomor ürítését

pylorus: a gyomor alsó, tölcsér alakú része, amely folytonos a duodenummal

ruga: az étkezési csatorna nyálkahártyájának és a submucosának a hajtogatása az üres gyomorban és más szervekben

gyomor: tápcsatorna-szerv, amely hozzájárul a nyelőcsőből származó élelmiszer kémiai és mechanikus emésztéséhez, mielőtt kimexként a vékonybélbe engedné