Az emésztőrendszeri helminták elterjedtsége és hatása a háztáji csirkék testsúlygyarapodására az indiai Jammu szubtrópusi és párás zónájában

R. Katoch

1 Állatorvosi Parazitológiai Osztály, Állatorvostudományi és Állattenyésztési Kar, SKUAST-J, R.S. Pura, 181 102 Dzsammu India

hatása

Anish Yadav

1 Állatorvosi Parazitológiai Osztály, Állatorvostudományi és Állattenyésztési Kar, SKUAST-J, R.S. Pura, 181 102 Dzsammu India

R. Godara

1 Állatorvosi Parazitológiai Osztály, Állatorvostudományi és Állattenyésztési Kar, SKUAST-J, R.S. Pura, 181 102 Dzsammu India

J. K. Khajuria

1 Állatorvosi Parazitológiai Osztály, Állatorvostudományi és Állattenyésztési Kar, SKUAST-J, R.S. Pura, 181 102 Dzsammu India

S. Borkataki

1 Állatorvosi Parazitológiai Osztály, Állatorvostudományi és Állattenyésztési Kar, SKUAST-J, R.S. Pura, 181 102 Dzsammu India

S. S. Sodhi

2 Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanszék, GADVASU, Ludhiana, 141 001 India

Absztrakt

Bevezetés

Anyagok és metódusok

A vizsgálati terület

A vizsgálatot R.S. Dzsammu körzet purája 2009. július – december folyamán. A vizsgálati terület 332 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, szubtrópusi és párás éghajlat jellemzi, éves csapadékmennyisége körülbelül 1069 mm. Az átlagos éves minimum és maximum hőmérséklet kb. 16,36, illetve 30,18 ° C. A régióban a családok társadalmi-gazdasági helyzete gyenge, megélhetésük pedig elsősorban a juh- és kecsketartástól függ; mellett 1-2 tejelő állatuk van.

Csirkék vizsgálata a helmintikus fertőzések prevalenciájának meghatározására

A vizsgált területen az őshonos csirkéket házak nyitott udvarain nevelik. A nem megfelelő térrel rendelkező menedékhely és a tulajdonos minimális ráfordítása védelmet nyújt a lopások és a ragadozók ellen. Százhúsz növekvő és felnőtt őshonos háztáji madarat választottak életkoruktól és nemtől függetlenül R.S. környéki falvakból. Pura (Jammu), a laboratóriumba került és a következőképpen vizsgálták:

A lefejezés után a légcsövet közvetlenül megvizsgálták, és minden madárból összegyűjtötték a teljes emésztőrendszert, beleértve a nyelőcsövet is. A gyomor-bél traktust hosszanti szakaszban kinyitottuk, és tartalmát óvatosan petri-csészébe mostuk. A nagyobb helmintákat közvetlenül gyűjtötték, a kisebbeket pedig a sztereomikroszkóp alatt izolálták. A nyálkahártyát lekapartuk, hogy összegyűjtsük a nyálkahártya rétegbe ágyazott helmintákat. Ezenkívül a zúza keratinizált rétegét lehámozták annak érdekében, hogy megkereszék az izomrétegbe ágyazott fonálférgeket. A fonálférgeket ívelt tű segítségével gyűjtötték össze és glicerin-alkoholban tartósították, míg a cesztódákat enyhe fedőüveg nyomáson 10% -os formalinnal rögzítették, és vizes borax-karminnal festették. A helmint fajokat Soulsby (1982) leírásának megfelelően azonosították.

A háztáji csirkék vizsgálata a helminthiasisok súlygyarapodásra gyakorolt ​​hatásának vizsgálatára

Negyven napos 100 madár, akiket új várbetegség (NCD gyengített vakcina, Ventri Biologicals, Pune), fertőző burzális betegség (IBD gyengített vakcina, Ventri Biologicals, Pune) és Marek-kór (MD élő vakcina, Ventri Biologicals, Pune) ellen vakcináztak., a Belicharana, Jammu kormányzati baromfitelepről vásárolták, és Chak-siyan, RS tíz falu (egyenként tíz madár) között osztották szét. Pura, Dzsammu. Ezeket a madarakat kis baromfi házakban tartották (a méret 4 × 3 ′ és 6,5 × 5 ′ között változik), amelyeket őshonos anyagokból (bambusz, iszap, tégla, szalma, fa stb.) Készítettek, alomként pedig rizshéjat használtak. Az ivóvizet ad libitum biztosítják agyag- és műanyag edényekben. A madarakat éjszaka helyezték el ezekben a házakban, nappal pedig szabadon kószálhattak a kertekben.

Ezeket a madarakat két csoportra osztották (egyenként 50 madár). Öt család ötven madarát fenbendazollal (Fenbezol, Ranbaxy) kezelték 7,5 mg/testtömeg-kg ivóvízben havi időközönként, míg öt család másik 50 madarát kezeletlen kontrollként tartották fenn. A kokcidiózis hatásának semmissé tétele érdekében a madarak mindkét csoportban profilaktikus anti-kokcidiális kezelést kaptak szulfadimidin (Pabadine, Intas Pharmaceuticals Ltd.) alkalmazásával 0,2% -os adagolási sebességgel az ivóvízben, két-két kezelést 2 napig, 3 napos intervallummal. Profilaktikus antibiotikum-kezelést tetraciklin-hidrokloriddal (Intervet India Pvt. Ltd.) is végeztek 500 mg/liter vízben 3 napig. A madarakat havonta mérlegeltük, és feljegyeztük az egyes madarak súlyát. A madarak átlagos testtömege (± SEM) kezeletlen és kezelt csoportokban 212,6 ± 1,79, illetve 210,3 ± 0,48 g volt a kísérlet kezdetén. A terepi vizsgálat végén az összes életben maradt csirkét megvásárolták, laboratóriumba vitték, eutanizálták, boncolták és in situ férgek populációját rögzítették a fent leírtak szerint.

Statisztikai analízis

A vizsgálat során keletkezett kísérleti adatokat leíró statisztikákkal (SPSS 16.0 verziók) elemeztük. Az átlagok összehasonlításához kétfarkú tesztet alkalmaztunk. Egyszerű lineáris korrelációs módszert (Pearson r) alkalmaztunk a súlygyarapodás és a féregterhelés közötti összefüggés kiszámításához a kezelt és a kezeletlen csoportokban. A P értéke 1. A háztáji csirkékben parazitáló GI-helminták általános előfordulása 72,0% volt. Az összes fertőzött madárból 56,66% fertőzött fonálférgekkel, míg 43,33% pozitívnak bizonyult a cestode fertőzésekben. A vegyes fertőzések az esetek 32% -át tették ki, míg a madarak 68% -ánál volt egyetlen fertőzés. Összesen nyolc fajt, négy fonálféreget és négy cestodát azonosítottak. A légcsőből, a nyelőcsőből és a tetemből egyetlen parazita sem került elő. Az eredmények összehasonlíthatók a Saad et al. (1989) és Puttalakshmamma et al. (2008), akik 77,3, illetve 71% helmintikus fertőzésről számoltak be helyi csirkékben. A jelen vizsgálatban megfigyelt helmintikus fajok száma alacsonyabb volt, mint korábban Kulkarni et al. (2001), ami a vizsgálat rövid periódusának tulajdonítható, valamint a tanulmány korlátozott területen folyt.

Asztal 1

Dzsammuban a háztáji csirkékben található helminták előfordulása és átlagos féregterhelése (± SEM)

Helminth spp. Összesen fertőzött Prevalencia (%) Átlag ± SEMN = 125
Fonálférgek
Ascaridia galli3729.614,2 ± 34,04
Heterakis gallinarum3024.011,0 ± 37,32
Capillaria spp.32.40,7 ± 0,62
Cheilospirura hamulosa21.60,4 ± 0,57
Cestodes
Raillietina cesticillus24.19.27,9 ± 22,31
Raillietina echinobothrida17.13.62,0 ± 0,91
Raillietina tetragona12.9.63,5 ± 4,72
Amoebotaenia cuneata5.4.01,8 ± 1,1
Teljes90 a 72.0

40 madár vegyes fertőzésben szenvedett

Az Ascaridia galli a legelterjedtebb helminth spp. (29,6%) a régióban, a Heterakis gallinarum (24,0%), a Raillietina cesticillus (19,2%) és a Raillietina echinobothrida (13,6%) szintén gyakoriak, míg a legkevésbé elterjedt fajok a Raillietina tetragona (9,6%), az Amoebotaeniacuneata (4,0%) ), Capillaria spp. (2,4%) és Cheilospirurahamulosa (1,6%). A fonálférgek (A. galli, H. gallinarum és C. hamulosa) előfordulása ebben a vizsgálatban magas, mint Kulkarni et al. (2001) Maharashtra régióból származnak, és a vizsgálati területek ökológiájának különbségének tulajdonítható. A környező hőmérséklet és a magas csapadék Jammu régióban kedvező epizootológiai meghatározó tényezőket kínál a fonálférgek különböző szakaszainak gyorsabb fejlődéséhez és szaporodásához.

A háztáji csirkék táplálékigényüket szokások felszámolásával elégítik ki, és táplálékukat általában a talaj, a csatornák stb. Felszíni rétegeiben keresik, amelyek különféle rovarokat tartalmaznak, amelyek közbenső gazdaszervezetként/vektorként működhetnek a cestodes esetében (Pandey 1992; Permin et al. 1997) . Ezenfelül ezen rovarok fejlődését a fent tárgyalt epizootológiai meghatározók is elősegítik, és ezek a Raillietina spp. fertőzés a korábbi megállapításokhoz képest (Puttalakshmamma et al. 2008).

A féregterhelés és annak hatása a növekvő csirkék élőtömeg-növekedésére