Hajdina vs búza: melyik az egészségesebb lehetőség? Szakértő elárulja

Az élelmiszer-térben hosszú ideje sok vita folyik arról, hogy ha a hajdina egészségesebb, mint a búza, vagy fordítva. Hasonlítsuk össze a kettőt.

Rupali Datta | Frissítve: 2020. március 07. 17:04 IST

Szakértők, akik szerint a hajdina könnyebb étel, mint a búza, és így jobb megoldás.

A hajdina táplálkozása miatt vált népszerűvé az utóbbi időben
Jó lehetőség-e a búzát hajdinával helyettesíteni?
Összehasonlítjuk a két szem kínálta táplálkozási előnyöket

A búza a világ egyik legfontosabb étele; világszerte emberek milliárdjai eszik naponta. Ez a rizs után a legelterjedtebb gabonamagvak, amely a világ minden táján található konyhákban megtalálható. A búza a fű magja, de botanikailag a Caryopsis nevű gyümölcs. Másrészt a hajdina ázsiai eredetű mag. Ez nem olyan fű, mint a búza, és álgabonának nevezik, mivel a kulináris világban használják, ahol gabonaként használjuk, és nem olyan, mint a mag. Újrafelfedezett táplálkozási előnyei miatt az utóbbi időben népszerűségre tett szert.

Az élelmiszer-térben hosszú ideje sok vita folyik arról, hogy ha a hajdina egészségesebb, mint a búza, vagy fordítva. Míg egyesek szerint a búzának több egészségügyi előnye van, mint a hajdinának, mások másképp vélik a témát. És vannak olyan egészségügyi szakemberek, akik azt állítják, hogy a hajdina könnyebb étel, mint a búza, és így jobb megoldás. Hasonlítsuk össze a kettőt a táplálkozási paraméterekkel kapcsolatban.

Búza vs. hajdina: melyik egészségesebb?

30gBúza Hajdina

Energia Kcal	96.58	102
Fehérje g	3.17	3.97
Kövér g	0.441	1.02
Rost g	3.36	3
Szénhidrát g	19.4	21.3
Magnézium mg	37.5	69.3
Foszfor mg	94.5	104.1
Kálium mg	109.8	138
Szelén µg	14.32	2.49
Niacin mg	0,84	2.1

Búza és hajdina szénhidrát

Mindkettő jó mennyiségű szénhidrátot tartalmaz. A szénhidrát a testünk legfőbb energiaforrása, a teljes kiőrlésű gabona pedig a legegészségesebb szénhidrátforrás étrendünkben. Glikémiás Index (GI), amely meghatározza, hogy a szénhidrátok milyen gyorsan alakulnak át glükózzá; A búza GI-je magasabb, mint a hajdina.

Ítélet: Bár a hajdina alacsony GI-vel rendelkezik, a búza és a hajdina egyaránt jó szénhidráttartalmú.

Rost búzában és hajdinában

A rost fontos tápanyag, amely megvéd minket számos nem fertőző betegségtől, és segít a testsúly kezelésében is, segítve a korai jóllakottság elérését. Mindkét szem jó mennyiségű rostot szolgáltat és egészséges teljes kiőrlésű gabona.

Ítélet: Mindkettő jó.

Fehérjék búzában és hajdinában

A gabonaféléket általában nem tekintik fehérjeforrásnak, mert a mennyiség és a minőség nem felel meg a jelzésnek. A búza és a hajdina egyaránt alacsony lizinnel, esszenciális aminosavval rendelkezik; a hajdina mennyisége azonban magasabb. A hajdina szintén gluténmentes, a lisztérzékenységhez és a glutén intoleranciához kapcsolódó fehérje. Megállapították, hogy a fehérjék abszorpciója a búzából jó.

Ítélet: A hajdina gluténmentes, így a búza egészséges alternatívája. A fehérje minősége és mennyisége összehasonlítható.

Búza és hajdina mikroelemei

A hajdina magas magnéziumtartalmú, amely segít fenntartani az egészséges immunrendszert, stabilan tartja a szívverést, és részt vesz az ideg- és izomműködés normál működésében. A szelénben nagy a búza mennyisége, és a szabad gyökök elleni védelem mellett részt vesz a pajzsmirigyhormonok fenntartásában, a DNS szintézisében. Mindkettő tartalmaz nagy mennyiségű foszfort, amely testünk minden sejtjében megtalálható és elengedhetetlen ásványi anyag csontjaink és fogaink egészségéhez. Mindkettő magas káliumszintet tartalmaz, és szinte nátriummentes, ami azt jelenti, hogy mindkét élelmiszer ideális a magas vérnyomásos betegek számára.

Ítélet: Mindkét gabona olyan vitaminokat tartalmaz, mint a folát, a tiamin, a niacin és a pantoténsav, amelyek mind szükségesek az energia-anyagcseréhez. A hajdina magasabb a niacinban, mint a teljes kiőrlésű.

Antioxidánsok búzában és hajdinában

Mindkét teljes kiőrlésű gabona jó mennyiségű fitokemikálist tartalmaz, amelyek antioxidánsként hatnak a testünkben, megvédve a szabad gyökök által okozott oxidatív károsodásoktól. A teljes kiőrlésű gabonákat általában jó antioxidáns forrásoknak tekintik, de az igazság más. Míg a hajdina rutint és kvercetint tartalmaz, a búza karotinoidokat, fenolsavakat, tokoferolokat tartalmaz. A hajdina rendelkezik a legmagasabb szabadgyökök eltávolító képességgel a szemek között.

Ítélet: A teljes kiőrlésű gabona jó antioxidáns forrás, ezért naponta kell fogyasztani. A hajdina, amelynek jó szabadgyökfogó képessége van, itt előnyt élvez.

Végső ítélet:

Mindkét teljes kiőrlésű gabona táplálkozási szempontból jó, és előnyt jelent az általános egészségi állapot és a nem fertőző betegségek elleni védelem szempontjából. Az utóbbi időben elégedetlenség tapasztalható a búza iránt, de elfelejtjük, hogy a probléma nem a búza, hanem az, ahogyan elkezdtük használni. A rafinált változatot használjuk, és túl sokat eszünk belőle. A hajdina és más gabonaféléknek étkezési választásaink részévé kell válniuk, ahogy ez a múltban hagyomány volt. Fogyasszon búzát, válasszon teljes kiőrlésű búzát, de ügyeljen arra, hogy legalább egy étkezés naponta vagy két nap alatt a hajdina legyen a fő gabonafélék; ne felejtsd el Navratri böjtje után.

Jogi nyilatkozat: A cikkben kifejtett vélemények a szerző személyes véleményei. Az NDTV nem felelős a cikkben szereplő információk pontosságáért, teljességéért, alkalmasságáért vagy érvényességéért. Minden információt jelenlegi állapotban nyújtunk. A cikkben szereplő információk, tények vagy vélemények nem tükrözik az NDTV véleményét, és az NDTV nem vállal felelősséget vagy felelősséget ugyanazért.

A Rupali Dattáról Rupali Datta klinikai táplálkozási szakember és vezető vállalati kórházakban dolgozott. Profilcsoportokat hozott létre és vezetett, hogy klinikai megoldásokat nyújtsanak a betegek számára az összes orvosi szakterületen, beleértve a kritikus ellátást is. Tagja az Indiai Dietetikus Egyesületnek és a Parenterális és Enterális Táplálkozás Indiai Szövetségének.