A hasi elhízás és az iszkémiás stroke kockázata: az északi manhattani stroke tanulmány

Hovatartozás

  • 1 Neurológiai Tanszék, Columbia Egyetemi Orvosok és Orvosok Főiskolája és a Mailman Közegészségügyi Iskola, New York, NY, USA.

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Neurológiai Tanszék, Columbia Egyetemi Orvosok és Sebészek Főiskolája és a Mailman Közegészségügyi Iskola, New York, NY, USA.

Absztrakt

Háttér és cél: Az elhízás a koszorúér-betegség és a halálozás kockázati tényezőjeként ismert. A hasi elhízás és az iszkémiás stroke kapcsolata továbbra sem egyértelmű. Célunk az volt, hogy értékeljük a hasi elhízást, mint az iszkémiás stroke független kockázati tényezőjét egy multietnikus közösségben.

elhízás

Mód: Népességalapú, esemény-esettanulmány-vizsgálatot végeztek 1993 júliusától 1997 júniusáig Manhattan északi részén, New York, NY. Az első iszkémiás stroke (66%> vagy = HATÁR = "0"> 65 éves kor; 56% nő; 17% fehér, 26% feketék; 55% spanyol) eseteket (n = 576) beiratták, és életkor szerint megegyeztek, nem és faji etnikum a stroke-mentes közösségi kontrollokhoz (n = 1142). Valamennyi személyt megkérdeztek és megvizsgálták, és megmérték a derék-csípő arányt (WHR). Az iszkémiás stroke esélyarányait (OR) a nemspecifikus kvartilisekkel (GQ) és a WHR nemspecifikus mediánjaival számoltuk ki, korrigálva a stroke kockázati tényezőihez és a testtömeg-indexhez (BMI).

Eredmények: Az első kvartilishez képest a WHR harmadik és negyedik kvartilisének fokozott volt a stroke kockázata (GQ3: OR, 2,4; 95% CI, 1,5–3,9; GQ4: OR, 3,0; 95% CI, 1,8–4,8) egyéb kockázati tényezők és a BMI. Azoknál, akiknek WHR értéke a mediánnal egyenlő vagy nagyobb, az iszkémiás stroke teljes OR értéke 3,0 (95% CI, 2,1–4,2) volt, még az egyéb kockázati tényezők és a BMI alapján történő kiigazítás után is. A megnövekedett WHR a stroke és a férfiak nagyobb kockázatával járt együtt, minden faji etnikai csoportban. A WHR hatása erősebb volt a fiatalabbak körében (heterogenitás teszt, P vagy = 65 éves kor: OR, 2,2; 95% CI, 1,4–3,2). A WHR megnövekedett kockázattal társult a nagy artériás ateroszklerotikus stroke-ban szenvedőknél és anélkül is.

Következtetések: A hasi elhízás az iszkémiás stroke független, erős kockázati tényezője minden faji etnikai csoportban. Ez erősebb kockázati tényező, mint a BMI, és nagyobb hatással van a fiatalabbak körében. Az elhízás megelőzésére és a súlycsökkentésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a stroke megelőzési programjaiban.