A kémiai elemek meghatározása az élelmiszerekben: atom- és tömegspektrometriai alkalmazások

ISBN: 978-0-471-68784-9 2007. július 752 oldal

Töltse le a termék szórólapot

Leírás

Az atom-spektroszkópia és a tömegspektrometria fontos eszközök az élelmiszer-ipari termékek nyomelemeinek azonosításához és számszerűsítéséhez, amelyek potenciálisan előnyösek vagy potenciálisan mérgezőek lehetnek. A kémiai elemek meghatározása az élelmiszerekben: atom- és tömegspektrometriai alkalmazások megtanítja az olvasót, hogyan kell használni ezeket a fejlett technológiákat az élelmiszer-elemzéshez. Nemzetközileg elismert tudósok által írt fejezetekkel részletes áttekintést nyújt a területen elért haladásról, valamint a műszerek és technikák legújabb innovációiról, amelyek a következőkre terjednek ki:

Alapismeretek és módszerfejlesztés, kiválasztott alkalmazások és specifikációelemzés
Az atomabszorpciós spektrometria, az induktívan kapcsolt plazma atomemissziós spektrometriás és az induktívan kapcsolt plazma tömegspektrometriás alkalmazások
Alkalmazások állati eredetű élelmiszerekre és felhasználások növényi eredetű élelmiszerekre
A fogyasztók egészségének jobb védelme érdekében kihasználható műszeres spektrometriai technikák előrelátható fejlesztése, teljes körűen figyelembe véve a spektrometrikus műszerek és a segédberendezések legígéretesebb trendjeit
Alkalmazandó törvények és rendeletek nemzeti és nemzetközi szinten

Ez alapvető referencia a köz- és magánszektorban, valamint a tudományos szférában működő élelmiszer-laboratóriumok tudósai, valamint az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szabályozó testületek tagjai számára.

A szerzőről

Engedélyek

Engedélyt kérjen a webhely tartalmának újrafelhasználásához

Tartalomjegyzék

1. SZAKASZ: ALAPOK ÉS MÓDSZERFEJLESZTÉS.

1. Az előkezelés és az elemzés javítása spektrometriás módszerekkel: tipikus alkalmazás a rutin analízishez (K. Boutakhrit, F. Bolle, J. M. Degroodt és L. Goeyens)

2. Szolubilizáció: A fejlõdési tendenciák az analitikai atom-spektrometriában az elemi élelmiszer-elemzéshez. (Henryk Matusiewicz)

3. Az élelmiszer kémiai elemei, valamint az atom- és tömegspektrometria szerepe. Az élelmiszerek kiválasztott nyomelemeinek atomabszorpciós spektrometriával történő meghatározásának előnyei és hátrányai. (Lars Jorhem és Joakim Engman)

4. Nagy felbontású Continuum Source AA-k és alkalmazása az élelmiszer-elemzéshez. (Bernhard Welz, Daniel L. G. Borges és Uwe Heitmann)

5. Az élelmiszerek földrajzi eredetének meghatározása: szempontok a kísérleti protokollok tervezésénél és az analitikai megközelítések megválasztásánál. (John Lewis és Simon Hird)

6. Az élelmiszer-elemzés validálásának módszerei: a statisztikai technikák fogalmai és használata. (Joris Van Loco)

7. A mérési képességek bemutatása laboratóriumok közötti összehasonlító rendszerek segítségével az élelmiszer nyomelem elemzéséhez. (Yetunde Aregbe, Piotr Robouch és Thomas Prohaska)

2. SZAKASZ: KIVÁLASZTOTT ALKALMAZÁSOK.

8. Az induktívan kapcsolt plazma tömegspektrometria alkalmazásai a nyomelemek kutatásában és ellenőrzésében. (Francesco Cubadda)

9. Dán Élelmiszer-ellenőrzési Rendszer 1998-2003. As, Cd, Hg, Ni, Pb és Se tartalma és étrendi bevitel gyermekek és felnőttek részéről. (Erik H. Larsen, Inge Rokkjar és Tue Christensen)

10. Nyomelemek Észak-Olaszországra jellemző teljes étrendben. (M. Bettinelli, S. Spezia, A. Gatti, A. Ronchi, C. Minoia, C. Roggi és G. Turconi)

11. Autókatalizátorok és az élelmiszerek szennyeződése a platina-csoport elemeivel. (Chiara Frazzoli, Roberta Cammarone és Sergio Caroli)

12. Rizs arzén és egyéb potenciálisan mérgező nyomelemek. (Chiara Frazzoli, Marilena D'Amato, Sergio Caroli és Zaray Gyula)

13. A nyomelemek teljes elemzése és eloszlása emberi, tehén és tápszeres tejben. (Rafael R. de la Flor St. Remy, Maria Luisa Fernandez Sanchez és Alfredo Sanz-Medel)

14. Spektrokémiai módszerek használata a fémek meghatározására halakban és más tenger gyümölcseiben Louisianában. (Joseph Sneddon)

15. Az italok alapvető és potenciálisan mérgező kémiai elemei.

(Patricia Smichowksi és Daniel A. Batistoni)

3. SZAKASZ: SPECIÁLIS ELEMZÉS.

16. Fémtartalmú élelmiszer-adalékanyagokat tartalmazó élelmiszer-adalékanyag homokszennyeződések fajspecifikus meghatározása kromatográfiával, ICP-MS detektálással. (A. Polatajko, B. Bouyssiere és J.Szpunar)

17. Elemi specifikáció az emberi tejben és az újszülöttek helyettesítő táplálékában. (bernahrd Michalke, Maria Luisa Fernancez Sanchez és Alfredo Sanz-Medel)

18. Az összes arzén és arzén faj mérése a tenger gyümölcseiben, Q ICP-MS. (William A. Maher, Jason Kiry és Frank Krikowa)

19. A minta előkészítése az As- és Se-Speciation előtt. (Dernovics Mihály és Fodor Péter)

20. A tenger gyümölcseinek összes Se és Se fajainak mérése kvadrupol induktívan kapcsolt plazma tömegspektrometriával, elektrotermikus atomizációs atomabszorpciós spektrometriával és nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával induktívan kapcsolt plazma tömegspektrometriával. (William A. Maher és Frank Kirkowa)

21. Az ICP-MS alkalmazása az élelmiszerhez kapcsolódó termékek és étrend-kiegészítők sze-fajainak értékelésére. (Katarzyna Wrobel, Kaximierz Wrobel és Joseph A. Caruso)

22. A Hg-fajok meghatározása a tenger gyümölcseiben. (Petra Krystek és Rob Ritsema)