Cikk Eszközök

DOI: 10.1200/JOP.2017.025221 Journal of Oncology Practice - megjelent online nyomtatás előtt, 2018. február 21.

Absztrakt

A rákkal kapcsolatos súlycsökkenés rossz prognózissal jár együtt előrehaladott rosszindulatú daganatok esetén; a kezelés előtti prevalenciáját és a túlélési hatását azonban nem eléggé írják le nagy kohorszokban. Az ilyen, tumor típusa és stádiuma szerint rétegzett adatok megkönnyíthetik a kiegészítő ellátás optimális és időben történő elosztását, ami javíthatja a betegek túlélését és az életminőséget.

Retrospektív kohorsz vizsgálatot végeztünk 3180, egymást követõen kezelt, tüdő- vagy GI (beleértve a vastagbél-, a máj- és a hasnyálmirigy-daganatot) daganatos felnőtt betegek körében. A kezelés előtti, rákkal társított fogyás a kachexia nemzetközi konszenzusos meghatározásán alapult. A kezelés előtti rákkal kapcsolatos súlycsökkenés prevalenciáját és túlélési hatását Kaplan-Meier módszerrel értékeltük, és log-rank teszt segítségével hasonlítottuk össze.

A rákkal kapcsolatos súlycsökkenést a rák diagnosztizálásakor a betegek 34,1% -ánál figyelték meg. A kezelés előtti súlycsökkenést az I., II., III., Illetve IV. Stádiumú rák 17,6% -ában, 25,8% -ában, 36,6% -ában és 43,3% -ában dokumentálták. A pazarlás a daganat típusától függetlenül gyakori volt, a diagnózis diagnosztizálásakor a vastagbélrákos betegek 27,3% -ától a gastrooesophagealis rákban szenvedő betegeknél 53,4% -ig terjedt a prevalencia. A kezelés előtti súlycsökkenés a teljes túlélés csökkenésével járt a stádium, méret, fokozat, komorbiditás, életkor, nem és dohányzási előzmények igazítása után (kockázati arány, 1,26; 95% CI, 1,13–1,39).

A kezelés előtti, rákkal társított súlycsökkenés még a korai stádiumú betegségekben is gyakori, és függetlenül összefügg a csökkent túléléssel. A minimális súlycsökkenés klinikailag elkülönülő entitást jelent, amelynek teljes túlélése a súlyvesztés és a nyilvánvaló pazarlás nélkülinek a közbenső részéhez kapcsolódik. A rákkal kapcsolatos pazarlás korai diagnózisa és kezelése új terápiás utat kínál a rákos halálozás csökkentésére.

A rákos kachexiában szenvedő betegek korai felismerése megkönnyítheti a kiegészítő ellátás optimális és időben történő elosztását, ideértve a táplálkozást, a fizikoterápiát és a palliatív ellátást. 10 Valójában a palliatív ellátás korai bevezetése a szokásos onkológiai ellátás mellett már kimutatta, hogy a gyógyíthatatlan mellkasi vagy GI-daganatok esetén javítja az életminőséget és az általános túlélést a csak standard onkológiai ellátással összehasonlítva. 11,12 Sajnos a rákos cachexia prevalenciáját és annak a túlélésre gyakorolt hatását rosszul írják le a patológiák és a stádiumok széles skáláján. Itt leírjuk a rákos betegek súlyvesztésének legnagyobb kohorszanalízisét. Ezenkívül először számolunk be a túlélés káros hatásáról, amely a rák diagnosztizálásakor minimális súlyvesztéssel jár, ami klinikai jelentőséget mutat a rákkal társított fogyás legkorábbi jele szempontjából is.

Prospektív módon fenntartott tumorregisztert használva egyetlen tercier ellátási központban 3880 egymást követő, tüdő- vagy GI-rosszindulatú daganatot azonosítottunk 2006. január 1. és 2013. december 31. között. A tanulmány kizárási kritériumai szinkron vagy metakronos rosszindulatú daganatot és hiányos adatokat tartalmaztak. . A betegeket akkor is kizárták, ha tumor szövettanukat in situ karcinóma, karcinoid, neuroendokrin, limfóma, melanoma vagy szarkóma kategóriába sorolták. E kizárások után 3180 beteg volt alkalmas további elemzésre. Feljegyeztük a beteg és a tumor jellemzőit, beleértve az életkort, a nemet, a fajt, a halál dátumát, a társbetegségeket, az elsődleges tumor helyét, a tumor fokozatát és a tumor stádiumát. 2009-ben elfogadták a 7. kiadású amerikai vegyes bizottság a rák stádiumát, de a beteg stádiumát nem igazították e tanulmány céljára. Ezt a tanulmányt az Intézményi Felülvizsgálati Testület jóváhagyta.

Leíró statisztikákat használtak a beteg és a tumor jellemzőinek összefoglalására. A teljes túlélés becslésére a Kaplan-Meier-féle megközelítést használták, a csoportok közötti túlélési eredmények összehasonlítására a log-rank tesztet használták. Lépcsőzetes Cox regressziós analízist alkalmaztunk a teljes túléléssel kapcsolatos jelentős független tényezők azonosítására. Valamennyi teszt kétoldalas volt és 5% -os szignifikancia szinten történt. A statisztikai elemzéseket a SAS 9.4 (SAS Institute, Cary, NC) és az SPSS Statistics 24.0 (International Business Machines, Armonk, NY) verzióival hajtottuk végre.

A beteg jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze. A kohorsz reprezentatív volt, a diagnózis diagnosztizálásakor a medián életkor 62 év volt (interkvartilis tartomány, 55-71 év) és 1355 nő (42,6%). A rákos helyek és stádiumok széles mintája képviseltette magát, ideértve a nem kissejtes tüdőrákot (NSCLC; n = 1 369), a vastagbél (n = 623) és a hasnyálmirigy (n = 267) primereket (1. táblázat).

1. táblázat: Alapszintű jellemzők

A rákhoz társított súlycsökkenés osztályozást és a cachexiához társuló tüneteket az 1. táblázat részletezi. A kezelés előtti súlycsökkenést 1083 (34,1%) betegnél figyelték meg a rák diagnózisakor. Minimális súlyvesztést 116 (3,6%) betegnél azonosítottak. A rákkal kapcsolatos súlycsökkenés előfordulását az elsődleges daganat helye, szövettan és stádium szerint rétegezve a 2. táblázatban közöljük. A NSCLC-vel diagnosztizált betegek 30,4% -ánál (n = 416), 38,0% -ánál (n = 60) kissejtes tüdőrák, 56,5% (n = 186) gyomor-nyelőcsőrákban, 24,3% (n = 83) hepatobiliariarákban, 53,2% (n = 142) hasnyálmirigyrákban, 27,6% (n = 172) vastagbélrákban, és 26,1% (n = 24) anális rákban. Ezen túlmenően, miután kizárták az ascites betegeket vagy a túlterhelésre utaló bizonyítékokat, amelyek akadályozhatják a fogyás értékelését, 10 nyilvánvaló testsúlycsökkenést dokumentáltak a hepatobiliaris rákos betegek 34,6% -ában (130-ból 45). A kezelés előtti, rákkal társított súlycsökkenést még a korai stádiumú betegség esetén is megfigyelték, beleértve az I. stádium 17,6% -át és a II. Stádium 25,8% -át, a III-as stádium 36,6% -át és a IV-stádium 43,3% -át.

2. táblázat: Az általános túlélés az elsődleges hely, a szakasz és az előkezelés súlycsökkenési állapota szerint rétegezve

A teljes kohorsz medián túlélése 21,5 hónap volt (95% CI, 19,8–23,4). A teljes kohorszban a rák diagnosztizálásakor a fogyás előrejelezte a túlélés csökkenését, még az életkor, a nem, a társbetegségek, a dohánytörténet, a stádium, a méret és a fokozat ellenőrzése után is (kockázati arány, 1,26; 95% CI, 1,13 - 1,39; Függelék A2 táblázat). A súlyvesztés nélküli, minimális súlyvesztéssel és nyilvánvaló testsúlycsökkenéssel járó betegek túlélésének mediánja 28,2, 17,5 és 13,6 hónap volt (P 1A. Ábra). A testsúlycsökkenés nélküli és minimális súlyvesztés nélküli betegek túlélése hasonló volt a diagnózist követő első évben, de ezután eltérett (1A. Ábra).

1. ábra A kezelés előtti, rákkal kapcsolatos súlycsökkenés erős prognosztikai tényező. (A) A mellkasi és GI rosszindulatú daganatokban szenvedő betegek összes túlélése. A súlyvesztés, minimális súlycsökkenés és a nyilvánvaló fogyás esetén a betegek túlélésének mediánja 28,2, 17,5, illetve 13,6 hónap volt (P

Vizsgálatunknak számos fő előnye van a korábbi vizsgálatokkal szemben. Dewys és munkatársai leírták a rákkal társított súlycsökkenés túlélésre gyakorolt hatását, de előrehaladott daganatos betegekre összpontosítottak. 2,4,13-17 Ezzel ellentétben a kohorszunkban sok korai stádiumú betegségben szenvedő beteg van, és a rákkal kapcsolatos súlycsökkenés jelenlétét a rák kezdeti diagnosztizálásakor validált konszenzusos meghatározással határozták meg. Sőt, tudomásunk szerint tanulmányunk most először tárt fel jelentős különbségeket a túlélésben a cachexia klinikai spektrumában, több daganattípus esetében. Más daganatoktól eltérően az SCLC és a hasnyálmirigyrákokban a korai túlélést a tumor progressziójának metasztatikus és agresszív jellege szabja meg. Ezért a diagnózis után korán fennmaradó túlélést kevésbé befolyásolja a cachexia jelenléte vagy hiánya.

Ennek az elemzésnek korlátai vannak minden retrospektív vizsgálatban. Például a cachexiát retrospektíven értékelték az orvosi dokumentumokból, nem pedig hivatalos prospektív protokoll alapján. Noha a rákkal társított súlycsökkenés a rákos cachexia konszenzusos meghatározásán alapult, 1 a szarkopénia diagnosztikai kritériuma elmaradt, mert az izomtömeg mérését nem rutinszerűen hajtják végre. Ezenkívül a kohorszunkba viszonylag kis számú, minimális testsúlycsökkenéssel rendelkező betegcsoport tartozik, de annak valódi prevalenciája valószínűleg magasabb, mert a betegek és a klinikusok nem számolhatnak be vagy érzékenyek a súly, az izomtömeg vagy a finom tünetek apró változásaira - ez kihívás súlyosbítja a járványos elhízás. 18,19 Ez utóbbi engedmény ismét megerősíti a prekachexia állapot jobb felismerésének szükségességét.

Összefoglalva, ennek a tanulmánynak az eredményei megerősítik a rákkal társított súlycsökkenés káros hatását a túlélésre a rák patológiájának számos tartományában, még a korai stádiumú betegségekben is. A korai, minimális súlycsökkenés önmagában előre jelzi a rosszabb eredményeket, és rávilágít a rákos kachexia korai felismerésének és beavatkozásának szükségességére a túlélés javulásának reményében. További klinikai és preklinikai kutatásokra van szükség a rákos kachexia hátterében álló molekuláris mechanizmusok tisztázásához és a rákkal kapcsolatos súlycsökkenés kezelésére irányuló új terápiák létrehozásához.

Koncepció és tervezés: Bhavani S. Gannavarapu, Nathan A. Cannon, Jeffrey J. Meyer, David J. Sher, Puneeth Iyengar

Adatok gyűjtése és összegyűjtése: Bhavani S. Gannavarapu, Steven K.M. Lau, Kristen Carter

Adatok elemzése és értelmezése: Bhavani S. Gannavarapu, Steven K.M. Lau, Ang Gao, Chul Ahn, Jeffrey J. Meyer, David J. Sher, Aminah Jatoi, Puneeth Iyengar

Kéziratírás: Minden szerző

A kézirat végleges jóváhagyása: Minden szerző

A munka minden aspektusáért felelős: Minden szerző

Az alábbiakban a kézirat készítői által közölt információkat közöljük. Minden kapcsolatot kompenzáltnak tekintünk. A kapcsolatok önállóak, hacsak nem jelzik. I = Azonnali családtag, Inst = Intézményem. A kapcsolatok nem kapcsolódhatnak a kézirat tárgyához. Az ASCO összeférhetetlenségi politikájáról további információt a www.asco.org/rwc vagy az ascopubs.org/jop/site/ifc/journal-policies.html oldalon talál.