A klórhexidin hatékonysága korlátozott a szájon át történő fertőzések megelőzésében

Az emberi szájüreget baktériumok sokfélesége telepíti meg. Műtéti eljárások, például foghúzás esetén a baktériumok átjuthatnak a véráramba, ami általában átmeneti bakteriémiát okoz. Ami még nem világos, mennyire jelentős a baktériumok jelenléte a vérben a fertőző folyamatok eredete és fejlődése szempontjából, például a szívbillentyűk endocarditisében, a protézis szelepekben, általában a csípő- és térdízületi pótlásokban, valamint a helyi fertőzésben.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a klórhexidint tartalmazó szájvíz erőteljes antimikrobiális hatást gyakorol a nyál mikroflóra és a baktériumok plakkjára. "E hipotézis alapján feltételezhetjük, hogy a fogászati eljárás előtt alkalmazott antimikrobiális szájvízeknek csökkenteniük kell a páciens véráramába jutó mikroorganizmusok számát, ez azonban élesen vitatott kérdés" - mondták az UPV/EHU tagjai. kutatócsoport.

1997-ben az American Heart Association (AHA) azt javasolta, hogy a fertőző endocarditis kockázatának kitett betegeknél antimikrobiális szájvizet használjon egy fogászati eljárás előtt. 2006-ban a brit antimikrobiális kemoterápiás társaság (BSAC) 0,2% klórhexidinnel (CHX) (10 ml 1 percig) egyetlen szájöblítést ajánlott, mielőtt veszélyeztetett betegeknél bakterémiával összefüggő fogászati eljárásokat végeznének. Mégis, 2007-ben az AHA javasolta az antiszeptikus profilaxis protokoll elfogadását.

Annak érdekében, hogy tudományos fény derüljön erre a kérdésre, az Iciar Arteagoitia, Carlos Rodriguez-Andrés és Eva Ramos testületből álló UPV/EHU kutatócsoport úgy döntött, hogy a PRISMA nyilatkozata nyomán szisztematikus áttekintést és metaanalízist végez a véletlenszerű kontrollált vizsgálatokról . A cél a klórhexidin hatékonyságának felmérése volt a foghúzást követő bakterémia megelőzésében. A kutatás az UPV/EHU Epidemiológiai Tanszékével együttműködve készült, és a Plos One-ban jelent meg.

Az 523 beteggel végzett 8 klinikai vizsgálatot magában foglaló vizsgálatban 267 volt a klórhexidinnel kezelt csoportban, amelyben 145 bakteriémiás esetet regisztráltak, és 256-ot a kontrollcsoportban, amelyben 156 bakteriémiás eset fordult elő. A kutatás eredményei tehát azt mutatják, hogy 12% az a bakterémiás eset, amely megelőzhető, ha egy populáció klórhexidin-alapú megelőzésen esik át. Az NNT, azon betegek száma, akiket kezelni kell a bakterémia megelőzése érdekében, 16.

Az eredmények rámutatnak a klórhexidin alkalmazásának relatív és nem különösebben jelentős hatékonyságára, amikor megakadályozzuk a szájban lévő baktériumok átjutását a véráramba, amikor fogászati extrakciót végeznek. "Mindazonáltal, tekintettel az alacsony költségekre, valamint a mellékhatások és szövődmények hiányára, egy ilyen eljárás lefolytatása előtt javasoljuk a szájöblítést klórhexidinnel" - fejezte be az UPV/EHU kutatócsoport.