Felgyorsult növekedés a korai életkorban és az elhízás az óvodai chilei gyermekek körében

INTA, Chilei Egyetem, Santiago, Chile

Közegészségügyi Iskola, Chilei Egyetem, Santiago, Chile

INTA, Chilei Egyetem, Santiago, Chile

London School of Hygiene and Tropical Medicine, London, Egyesült Királyság

INTA, Chilei Egyetem, Santiago, Chile

Közegészségügyi Iskola, Chilei Egyetem, Santiago, Chile

INTA, Chilei Egyetem, Santiago, Chile

London School of Hygiene and Tropical Medicine, London, Egyesült Királyság

Absztrakt

Bevezetés

A legtöbb átalakulóban lévő fejlődő országban az elhízás fontos közegészségügyi problémát jelent ((1)). Chilében az étrendi változások a magas energia-sűrűségű ételek fogyasztásának növekedése és a fizikai aktivitás csökkenése felé magas elhízási arányhoz vezettek minden korcsoportban ((2)). A 6 éves gyermekeknél az elhízás gyakorisága az elmúlt két évtizedben majdnem megháromszorozódott, az 1987-es 7% -ról a 2006-os 19,4% -ra (hivatkozás (3)). E tendencia egészségügyi következményei a krónikus betegségek, a diszlipidémia, a magas vérnyomás és a glükóz-intolerancia kockázati tényezőinek nagyobb előfordulását vetítik előre; bizonyos fokig ez már a gyermekkorban is jelen van ((4)).

A gyermekkori túlsúly kialakulásának oka lehet több tényező, beleértve a genetikai, biológiai, társadalmi és környezeti tényezőket. Az életút-megközelítés különösen hasznos lehet annak tanulmányozásában, hogy ezek a tényezők hogyan viszonyulnak ennek az állapotnak a kialakulásához, mert az egészséget a prenatális periódustól kezdődő dinamikus folyamatnak tekinti ((5)). Az anya súlya a terhesség előtt és alatt, a terhesség alatti dohányzás, a születési súly és a szülés utáni súlygyarapodás mind összefüggésben van a gyermekkori elhízás kialakulásával ((6)).

Jelenleg a szülői elhízás és a gyermek növekedésének kölcsönhatását tanulmányozzuk az 5 éves kor közötti elhízáson, 1200 körüli gyermekcsoportban. Összegyűjtöttük a gyermekkori elhízás kockázati tényezőiről (terhesség alatti súlygyarapodás, terhesség és szoptatás alatti dohányzás, szoptatás időtartama), valamint antropometriai adatokat születéstől 5 éves korig. Ebben a cikkben az a célunk, hogy összehasonlítsuk a normál (N), a túlsúlyos (OW) és az elhízott (OB) 5 éves gyermekek BMI növekedési jellemzőit születéstől fogva, figyelembe véve néhány prenatális tényező hatását.

Módszerek és eljárások

Tárgyak

Kiválasztottunk olyan óvodáskorú gyermekeket (2,6–4 évesek), akik 2006-ban a Bölcsődék Országos Szövetségéhez (JUNJI) tartozó 54 óvodába jártak. A JUNJI egy országos program közép- és alacsony jövedelmű (6 hónapos) gyermekek ellátására. 5 évig), amely ingyenes oktatást és étkezést biztosít 4 vagy 8 órán át/nap (jelenleg 90 000 ~ 2–5 éves gyermek jár a JUNJI óvodákba) ((7)). Vizsgálatunk felvételi kritériumai a következők voltak: (i) a Santiago hat megyében található JUNJI központokban részt vevő gyermekek, (ii) egyszülöttek, születési súlyuk meghaladja a 2500 g-ot, (iii) annak bizonyítéka, hogy az előző évben beiratkoztak a JUNJI egyik központjába, és (iv) a növekedést súlyosan befolyásoló fizikai vagy pszichológiai állapotok hiánya.

1195 gyermek édesanyja (összesen 1953 jogosult résztvevő közül) elfogadta a tanulmányban való részvételt. 1.ábra mutatja a vizsgálat résztvevőinek áramlását. Nem találtunk szignifikáns különbséget a felvett személyek életkora, neme, születési antropometriája, súlya és magassága tekintetében 4 évesen a beiratkozottakhoz képest. Az 1195 felvett gyermek közül 1089 (91%) rendelkezik születéstől 5 éves korig tartó méréssel; így végső mintanagyságunk ezekhez az elemzésekhez 1089 gyermek.

A vizsgálatban résztvevők áramlása.

A vizsgálati protokollt a JUNJI Program ügyvezető igazgatója és a Chilei Egyetem Táplálkozási és Élelmiszer-technológiai Intézete (INTA) hagyta jóvá. Tájékozott beleegyezést kaptak a gyermekek minden szülőjétől vagy gondviselőjétől.

Antropometriai mérések

A súly- és magasságméréseket a születéstől a 36 hónapos korig visszamenőlegesen, az egészségügyi nyilvántartás alapján végeztük. A születési súlyt és a születési hosszat a szülési kórházakban közvetlenül a szülés után, képzett személyzet határozza meg szokásos eljárás szerint. Születés után a súlyt és a magasságot ápolók vagy táplálkozási szakemberek veszik fel az egészségügyi központban. A csecsemő súlya 24 hónapig 10 g pontosságú gyermekmérleg-skála segítségével, a fekvő hossza pedig 0,1 cm pontossággal érhető el. 24 hónap elteltével 100 g-os pontosságú mérleg-sugárskálát és magasságot használunk a sztadiométerrel (0,1 cm-es pontossággal). 52 és 60 hónapos korban a testsúly, a testmagasság és az egyéb antropometriai paramétereket szabványosított eljárásokkal gyűjtöttük össze csapatunk négy képzett regisztrált dietetikusa. A súlyt hordozható elektronikus mérleggel (Seca 770) mértük 0,1 kg pontossággal, míg a magasságot hordozható sztadiométerrel (Harpenden 603) 0,1 cm pontossággal. Az intra- és interobserver megbízhatósága a súly- és magasságméréseknél megerősítette az osztályon belüli korrelációt ≥0,75).

60 hónaposan 754 gyermek édesanyja szolgáltatott információkat a terhesség előtti súlyukról (a magasság meghatározásához megmértük őket), a terhességi súlygyarapodásról, a terhesség alatti dohányzásról, a terhességi cukorbetegség jelenlétéről és a preeclampsiaról. A terhesség előtti átlagos BMI 24,2 ± 4,3, míg a terhesség alatti átlagos súlygyarapodás 12,4 ± 4,8 volt. A terhesség alatt dohányzó terhes nők% -a 15,2%, míg a terhességi cukorbetegség és a preeclampsia prevalenciája 4,8, illetve 9,1% volt. Ezek összhangban vannak a chilei nőkön végzett korábbi vizsgálatokban ((8), (9), (10), (11) ismertetett eredményekkel).

Adatelemzés

A megállapított egészségügyi látogatások naptára alapján figyelembe vettük a súlyt és a magasságot: születéskor, 1, 2, 4, 6, 12, 18, 24, 36, 52 és 60 hónapnál (11 alkalom). A gyermekek mindössze 25% -ának volt 3-6 mérése; a többieknél ≥7 volt. Minden időpontban kiszámítottuk a BMI-t (súly/magasság 2; kg/m 2), zBMI-pontszám (BMI Z), életkor szerinti magasság z- pontszám, a túlsúly (1 2) prevalenciája nemek szerint, ezek referenciaként használva az Egészségügyi Világszervezet 2006. évi 0–5 éves növekedési normáit ((12)) és az Egészségügyi Világszervezet 2007. évi növekedési referenciáját 5–19 év ((13)). A mérések kevesebb mint 1% -át kizárták az elemzésekből, miután kiugró értékként jelölték meg (az életkor súlya) z-5. Pont; magasság - életkor szerint z-6. Pont; BMI Z 5); z- a standard eltérések az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott érvényes tartományon belül voltak.

A gyermekeket három csoportba soroltuk 5 éves táplálkozási állapotuk szerint: OB, OW, és egy harmadik csoportot, amelyet N-nek neveztünk el. Csak 19 gyermeknek volt BMI Z (14)).

Az elhízás előfordulása születéstől 5 évig elhízott, 5 éves chilei gyermekeknél.

A BMI alakulása születésétől 5 éves korig normál, túlsúlyos és elhízott 5 éves chilei gyermekeknél.

A BMI alakulása z- pontszám születésétől 5 évig normál, túlsúlyos és elhízott 5 éves chilei gyermekeknél.

Annak érdekében, hogy feltárhassuk a prenatális periódusnak a BMI Z-ben a születéstől 5 évig megfigyelt különbségekre gyakorolt hatását, az OB és N 5 éves gyermekek között, az életkor és nem szerinti kiigazított alapmodellt (1. modell) ezt követően születési súly (2. modell) és emellett a terhesség előtti BMI és a prenatális változók (súlygyarapodás és dohányzás terhesség alatt, valamint terhességi cukorbetegség és preeclampsia jelenléte (3. modell). A 3. modellben szereplő változókra vonatkozó információk nem álltak rendelkezésre a teljes mintánál, ezért az elemzéshez a minta nagysága a teljes információval rendelkezőkre korlátozódott (n = 754–441, kortól függően). Minden életkorban a különbségeket és annak 95% -os konfidencia intervallumát általános lineáris modell alkalmazásával becsültük meg.

A BMI és a BMI Z különbségek a három csoport között minden idõszakban nemek szerint hasonlóak voltak (P- interakcióra ≥0,05); így ezeket nem nemenként osztva mutatjuk be. Az összes elemzést a Stata 10.1 statisztikai csomag ((15)) segítségével végeztük.

Eredmények

Az antropometriai méréseket az egyes időpontokban nemenként mutatjuk be Asztal 1. Az átlagos születési súly (sz.d.) 3,44 (0,43) kg volt. A gyermekek normális átlagos BMI Z értékkel születtek (a lányoknál valamivel magasabb); a túlsúly prevalenciája 12,9, illetve 17,5% volt a fiúknál és a lányoknál, bár az elhízás aránya 1. táblázat volt. Az antropometriai jellemzők alakulása a minta születésétől 5 éves korig, nemenként

2. ábra mutatja az OB 5 éves korban a születés és az 5 év közötti kumulatív elhízási prevalenciát (N = 169). Az elhízás prevalenciája ebben a csoportban 7,7-ről majdnem 30% -ra emelkedett születésétől 12 hónapig, viszonylag stabil maradt az első életévben, majd jelentősen emelkedett 5 évig.

3. ábra és 4 a BMI és a BMI Z pályákat ábrázolja születéstől 5 évig, a BMI kategória szerint 5 éven át, a nem és az életkor függvényében. 3. ábra azt mutatja, hogy születéskor a BMI-értékek N, OW és OB esetében 13,5, 13,8 és 14,1; ezek az értékek szignifikánsan különböztek az összes csoportkombinációnál. A várakozásoknak megfelelően a BMI az életkor előrehaladtával emelkedett, és a három csoportban 6 hónapos korban ért el csúcsot (17,2, 18,4, illetve 19). 6 hónap elteltével az N-csoportban folyamatosan csökkent, 5 év után 15,5-re emelkedett, ebben a csoportban nem észleltek AR-t; az OW esetében a legalacsonyabb értéket ~ 52 hónappal figyelték meg, ezt követően enyhe felfelé tartó visszapattanást figyeltek meg. Végül az OB esetében a mélypontot ~ 24 hónapos korban figyelték meg, majd élénk visszapattanás következett. Jelentős különbségeket találtak az összes 5 éves BMI-kategória között 6 hónapos életkor után; fiatalabb korban az N BMI alacsonyabb volt, mint az OW és OB kategóriában megfigyelteknél; utóbbi csoportok hasonlóak voltak az élet első 6 hónapjában.

A három csoport BMI Z értéke már születéskor is különbözött (a 4. ábra), N, OW és OB esetén 0,02, 0,28 és 0,54. Az N csoport esetében a BMI Z 18 hónapig növekedett, elérte a +0,46 értéket, és ezután stabil maradt. Az OW kategóriában a BMI Z is növekedett 18 hónapig (lényegesen gyorsabban), majd ezután egyenlített; míg az OB esetében a BMI Z folyamatosan növekedett születésétől 5 évig. A nyereség a legnagyobb mértékben 6 és 12 hónap között, valamint 3 és 4 éves kor között volt. Jelentős különbségeket találtunk az N és OW vagy OB csoportok BMI Z között az első 12 hónapos korban. 12 hónap elteltével a BMI Z különbségek szignifikánsak voltak az összes csoportban. A 3 éves gyermekek átlagos BMI Z-je meghaladta a +2 értéket, és tovább növekedett, 36, 52, illetve 60 hónapban elérte a 2,1, 2,6 és 2,8 értéket. Az 5 éves elhízottak fele 2 évesen már elhízott.

A BMI Z különbségek modellezése az OB és N kategóriák között (2. táblázat) azt mutatja, hogy a születési súly szerinti kiigazítást követően a kategóriák közötti különbségek az első 6 hónapban általában csökkennek; 12 hónap elteltével minimális vagy nincs semmilyen hatás. Valójában 5 év múlva enyhe növekedés tapasztalható a különbségben. A terhesség előtti BMI és a prenatális változók (súlygyarapodás, dohányzás, valamint a cukorbetegség és a preeclampsia jelenléte) további kiigazítása tovább csökkentette a BMI Z különbségeket az első 24 hónapban, gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt ez a kor után.

Vita

Ennek a tanulmánynak az eredményei azt mutatják, hogy Chilében a közép-alacsony és alacsony társadalmi-gazdasági szintű óvodáskorú (5 éves) gyermekeknél az elhízás gyakorisága nagyon magas, lényegesen inkább a fiúknál. Valójában ez az arány megduplázza a latin-amerikai országokból származó óvodáskorú gyermekek átlagos prevalenciáját ((16)), és hasonló a fejlett országokban tapasztalható elhízási prevalenciához ((17)).

Vizsgálati kohorszunkban, amelynek születési súlya 2500–4500 g volt, az átlagos BMI Z csak kissé> 0 volt a születéstől 1 hónapig a fiúknál és 2 hónapig a lányoknál; ezután mindkét nemben 5 éves korig folyamatosan növekedett. Az elhízás arányai ugyanezt az általános mintát követték, de érdemes megjegyezni, hogy mintánkban az átlagos BMI Z pontszámok kicsi változásai összefüggenek az eloszlás felső farka fontos változásával (OB gyermekek). A túlsúly tekintetében a prevalencia születéskor magas volt, fokozatosan növekedett, és a legmagasabb értéket a lányoknál 18 hónapnál (35%), a fiúknál pedig 24 hónapnál (30%) érte el.

Ötéves korú mintánkban az elhízás kockázata az életkor előrehaladtával nőtt. Irigoyen et al. ((18)) értékelte az elhízás prevalenciáját a New York-i 1–5 éves gyermekek nagy mintája körében, becsülve a kockázatot életkor és nem szerint. A szerzők megállapították, hogy az elhízás legnagyobb mértékben 1-3 éves kor között jelentkezett, és hogy a fiúk inkább elhízottak, mint a lányok. Chiléből, egy olyan országból származó eredmények, amely nagyon gyors epidemiológiai átmeneten (a táplálkozási hiánytól a feleslegig) és a gazdasági átalakuláson ment keresztül, azt mutatják, hogy bár az elhízás növekedése az élet nagyon korai szakaszában megy végbe (az 5 évesek csaknem 30% -a) Az OB gyermekek 12 hónaposan már elhízottak), ez nyilvánvalóbb 2 éves életkor után. Más tanulmányok ((19), (20), (21)) is kimutatták, hogy az elhízási járvány nagyon korai életkorra vezethető vissza. Dubois és Girard ((22)) a Quebecből származó gyermekek népességalapú csoportjában vizsgálták a születéstől a 4,5 éves korig (n = 1550), olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekkori túlsúlyhoz. Az elemzések azt mutatták, hogy az OW gyermekek legnagyobb része normális testsúlyú születéskor született, de gyorsabb súlygyarapodást mutatott születéstől 5 hónapig.

A BMI születésétől 5 évig terjedő pályáinak összehasonlításakor vizuálisan képesek vagyunk megfigyelni az AR hozzávetőleges átlagéletkorának jelentős különbségeit. A BMI normál kategóriájába tartozóknak 5 éves korukban ez meghaladja az 5 évet, míg a túlsúlyosaknál 4 és 5 év között, az elhízottaknál pedig 2-3 évesen. Adataink, valamint más tanulmányaink alátámasztják Rolland ‐ Cachera eredeti megállapításait ((14)); jelenlegi megfigyeléseink azonban az újonnan meghatározott Egészségügyi Világszervezet növekedési normáival elemezve még szembeszökőbbek, mivel az elhízottak AR hozzávetőleges átlagéletkora korábban történt, mint korábban beszámoltunk róla. Számos tanulmány vizsgálta az AR életkor és a felnőttkori elhízás közötti összefüggést ((23), (24)). A francia mintában szereplő Rolland ‐ Cachera azt mutatta, hogy minél korábban AR, annál magasabb a BMI vagy a subcapularis bőrréteg 21 évesen ((25)). Tanulmányok kimutatták, hogy a korai AR-t elsősorban a testzsír gyorsabb felhalmozódása okozza, nem pedig a sovány testtömeg, ami nemcsak a felnőttek szív- és érrendszeri betegségeivel jár ((26)), hanem nagyon fiatalon is magasabb vérnyomást jósol, amint azt az amerikai kohorsz tanulmány, a Project Viva ((27)).

Kinra et al. azt vizsgálták, hogy a prenatális, a korai posztnatális (születés 6 hétig) és a késői posztnatális (6 hét és 18 hónap) időszakok növekedése mennyire jósolja a gyermekkori elhízás jövőbeni kockázatát a terminusban született angol gyermekeknél ((35)). Vizsgálatuk eredményei azt mutatták, hogy az ezen időszakok bármelyikében bekövetkező súlygyarapodás egyformán hozzájárult a BMI változásához 7 évesen. Mintánkban nyilvánvaló (2. táblázat), hogy a posztnatális súlygyarapodás, különösen 2 éves életkor után, sokkal fontosabban járul hozzá az 5 éves gyermekek elhízásához, mint a születési súly, a terhesség előtti BMI és a prenatális változók. Mint számos tanulmány megállapította ((22), (36)), azt is megfigyeltük, hogy lényegesen több OB anyának van OB gyermeke; mintánkban 26,4% OB anyának volt OB gyermeke, szemben a normál testsúlyú anyákkal 11,7%.

Annak ellenére, hogy a táplálkozási állapot gyorsan javul minden táplálkozási szempontból hiányos népességcsoportban, az alacsony jövedelmű nőknél az anyai magasság továbbra is alacsony; ennél a kohorsznál az átlagérték 1,57 m; ez ~ 6 cm-rel alacsonyabb a normálnál ((13)). Eredményeink azt a dilemmát mutatják be, hogy vajon számítsunk-e hasonló növekedésre a normálnál alacsonyabb anyáknál. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a BMI gyors növekedése az élet első 6 hónapjában nemcsak a gyors súlygyarapodáshoz, hanem az elégtelen lineáris növekedéshez is kapcsolódhat; A BMI növekedése az élet későbbi szakaszaiban inkább a megnövekedett súlygyarapodáshoz kapcsolódhat, mint az elégtelen lineáris növekedéshez. A korai életkor előtti és posztnatális növekedés és az adipozitás megszerzése közötti összefüggés összefüggésbe hozható a glükóz/inzulin vagy az agyalapi mirigy növekedési hormon/inzulin-szerű növekedési faktor által közvetített hormonális válaszokkal ((37), (38)). A válaszok jellemzésére egyértelműen további kutatásra van szükség a növekedési minták értelmezéséhez, amelyek az AR életkorában megfigyelt különbségeket eredményezik.

A vizsgálat korlátai közé tartozik az a tény, hogy a kezdeti antropometriát az egészségügyi klinikákon szabványosított eljárás szerint gyűjtötték össze, de kevésbé szigorúak, mint a kutatócsoportunk. A csoporton belüli változékonyság és a kiugró értékek értékelése nem mutat szignifikáns megszakítást. Az elemzés során felhasznált anyai adatok (azaz a terhesség előtti súly és a prenatális változók) önmagukról számoltak be, ami szisztematikus jelentési elfogultságot vezethet be; e változók átlaga és prevalenciája azonban megegyezik a chilei adatokkal ((9), (39), (40), (41)). Ebben a tanulmányban a BMI növekedési pályáit csak 5 éves korig elemeztük. Bár ennek a kohorsznak a hosszabb nyomon követése lehetővé tenné számunkra az eredményeink konzisztenciájának tesztelését, a közelmúltban végzett tanulmányok, amelyekben a gyermekeket 9 és 13 éves korig követték, kimutatták, hogy az ebben a korban túlsúlyosak túlsúlya 5 éves kor előtt szerzett ((42), (43)). Így úgy gondoljuk, hogy ezek az eredmények nem fognak jelentősen változni ennek a kohorsznak a hosszabb követése során.

Összefoglalva, ez a longitudinális adatsor megerősíti korábbi keresztmetszeti adatokból származó megfigyeléseinket, amelyek arra utalnak, hogy az átmeneti időszak utáni országokból származó gyermekeknél az elhízás prevalenciájának növekedése progresszíven fiatalabb életkorban, és jóval korábban, mint az AR. A prenatális tényezők hatása az adipozitás megszerzésére legfeljebb 2 életévig terjedhet, bár az ezt követő BMI növekedés inkább a postnatalis változókhoz kapcsolódik. Ezért az elhízási járvány leküzdésére irányuló lehetséges beavatkozásokat életpálya-megközelítéssel kell megtervezni.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk a chilei tudományos és technológiai tanácsnak (Conicyt) a tanulmány finanszírozásáért (Proyecto Fondecyt 1060785), valamint a vizsgálatban részt vett gyermekeknek és anyáknak.

Közzététel

A szerzők nem jelentettek összeférhetetlenséget.