A központi és perifériás elhízás mutatói; Antropometriai mérések és a metabolikus szindróma és a pajzsmirigy működésének laboratóriumi paraméterei

Şükrü Aras

1 Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Şifa Egyetem Orvostudományi Kar, İzmir, Törökország

Seyfettin Üstünsoy

2 Biokémiai Tanszék, Fatih Egyetem Orvostudományi Kar, Isztambul, Törökország

Ferah Armutçu

3 Biokémiai Tanszék, Cerrahpaşa Orvostudományi Kar, İstanbul Egyetem, Isztambul, Törökország

Absztrakt

Háttér:

A metabolikus szindróma (MetS) és az elhízás súlyos egészségügyi problémák a világon, így Törökországban is. Kortárs vizsgálatok szerint az inzulinrezisztencia (IR), a MetS paraméterek és a pajzsmirigyfunkciós tesztek közötti összefüggés értelmezhető.

Célul tűztük ki a zsíreloszlás hatását az elhízott nők antropometriai és laboratóriumi paramétereire, különösen a MetS, az IR és a pajzsmirigy működésének mutatóira.

Dizájnt tanulni:

Mód:

Az összes résztvevő antropometriai mérését és szérummintáikban biokémiai vizsgálatokat végeztünk.

Eredmények:

A testsúly, a derékbőség (WC), a testtömeg-index (BMI) és a zsíreloszlás egyéb paraméterei szignifikánsan növekedtek minden elhízottnál a kontroll alanyokhoz képest; de a központi és a perifériás elhízott csoportok között nem volt szignifikáns különbség. A központi elhízott csoportban szignifikánsan magasabb volt az inzulinszint, a MetS komponensei, a szabad trijód-tironin (fT3) és a szabad tiroxin fT4 és fT4 aránya, mint a perifériás elhízott és a kontroll csoportokban.

Következtetés:

A megemelkedett triglicerid-, glükóz- és inzulinszint a megnövekedett IR-vel társulhat, ami viszont a MetS-hez kapcsolódik. A testzsír-összetétel befolyásolhatja az elhízott pajzsmirigy-teszteket; az fT3/fT4 változásai a zsíreloszlás következményei lehetnek.