A lisztérzékenységben szenvedő betegek kezelése kórházi tartózkodás alatt

A lisztérzékenységben szenvedő betegeknek be kell tartaniuk a gluténmentes étrendet, beleértve a kórházi állapotot is. Ez azt jelenti, hogy a vendéglátóipari osztályok és az osztályok munkatársainak tisztában kell lenniük az állapottal és annak következményeivel

Absztrakt

A lisztérzékenység egy viszonylag gyakori autoimmun betegség, amelyet szigorú, egész életen át tartó gluténmentes étrenddel kezelnek a tünetek újbóli megjelenésének és a hosszú távú szövődmények elkerülése érdekében. Amikor az embereket kórházba viszik, ideiglenesen elveszítik az ételek tervezésének és elkészítésének - sőt néha az evés és ivás - irányítását. Mind a vendéglátóipari, mind az osztályon dolgozó személyzetnek tisztában kell lennie a lisztérzékenységgel és annak lehetséges következményeivel. Ez a cikk elmagyarázza, hogy a kórházi személyzetnek mit kell tudnia a lisztérzékenységben szenvedő betegek biztonságos ellátásáért, beleértve azt is, hogy miként lehet megakadályozni a glutén véletlen bevezetését a betegek étrendjébe.

Idézet: Best C et al (2018) A lisztérzékenységben szenvedő betegek kezelése kórházi tartózkodás alatt. Ápolási idők [online]; 114: 7, 18-20.

Szerzői: Carolyn Best táplálkozási nővér szakember; Katie Powell szakosodott gasztroenterológiai dietetikus; Christine Whitehead celiakia húga; Effrosyni Kyriazidou dietetikus asszisztens; mind a Winchester-i Royal Hampshire Megyei Kórházban.

  • Ezt a cikket kettős-vak szakértői felülvizsgálatnak vetették alá
  • Görgessen lefelé a cikk elolvasásához, vagy töltse le itt a nyomtatásbarát PDF-fájlt

Bevezetés

A gluténmentes ételek hirtelen népszerűsége ellenére a lisztérzékenység nem egészségügyi divat - ez olyan állapot, amely csökkenti az életminőséget, és negatív hosszú távú egészségügyi következményekkel járhat. A gluténmentes étrend az egyetlen kezelés, amelyet szigorúan be kell tartani, még akkor is, ha az emberek nincsenek abban a helyzetben, hogy ellenőrizzék, mit esznek vagy isznak - például kórházi tartózkodás alatt.

A lisztérzékenység - az egyik leggyakoribb autoimmun állapot, amelyet az Egyesült Királyságban diagnosztizálnak - a lakosság 1% -át érinti (Mooney és mtsai, 2014). A glutén bevitele a villi lapulását okozza (apró, ujjszerű vetületek, amelyek a vékonybél falát szegélyezik és a lumenjébe nyúlnak). Ez csökkenti a bélfalak azon felületét, amelyen keresztül a tápanyagok felszívódhatnak.

Tünetek

A lisztérzékenységben a tápanyagok felszívódási zavarai számos tünetet generálhatnak, például:

  • Hasi fájdalom;
  • Puffadás;
  • Hasmenés;
  • Hányinger és hányás;
  • Steatorrhoea (rendellenes zsírszint a székletben);
  • Fogyás;
  • Nem boldogulni (Ludvigsson et al, 2014).

Néhány embernek nincsenek nyilvánvaló tünetei, és a következőkkel járhatnak:

  • Folyamatos fejfájás;
  • Fáradtság;
  • Vashiányos vérszegénység.

A lisztérzékenységnek pszichológiai hatása is lehet, és a vele járó emberek:

  • Tapasztalja meg a rövid indulatot;
  • Tapasztalja meg az alacsony hangulatot;
  • Úgy érzi, kevésbé képes megbirkózni az élettel.

Ezek a pszichológiai megnyilvánulások gyakran hiányoznak a lisztérzékenység tüneteként (Jacobsson et al, 2017).

Card és munkatársai (2013) megállapították, hogy nem ritka, hogy a lisztérzékenység tüneteivel küzdő emberek egy ideig diagnosztizálatlanok maradnak, vagy téves diagnózissal diagnosztizálják őket például irritábilis bél szindrómában.

Diagnózis

A lisztérzékenység diagnosztizálásával a nyombélszövet biopsziáját veszik fel, miközben a személy még mindig gluténtartalmú étrendet fogyaszt. Ha ez a biopszia a villi atrófiáját mutatja, akkor a lisztérzékenység diagnosztizálható (Ludvigsson és mtsai, 2014). Kivételt képeznek a koagulációs rendellenességekkel rendelkező betegek és a terhes nők, akiknél a biopszia nem biztos, hogy megvalósítható, vagy el kell halasztani a szülés után (Ludvigsson et al, 2014).

A nyombélbiopsziát gyakran kísérik az 1. keretes írásban vázolt vérvizsgálatok sora a diagnózis alátámasztására, de a cöliákia diagnózisa önmagában vérvizsgálatokkal nem állapítható meg (Ludvigsson et al, 2014). Ezek a vérvizsgálatok egy későbbi szakaszban is hasznosak a betegek gluténmentes étrend betartásának ellenőrzésére.

A celiakia diagnózisának felállítása után azonnal gluténmentes étrendet kell bevezetni.

1. háttérmagyarázat Vérvizsgálatok celiakia esetén

  • IgA és IgA tTG
  • IgA EMA-k (ha az IgA tTG gyengén pozitív)
  • IgG EMA-k, IgG DGP vagy IgG tTG (ha IgA hiányos)

DGP = dezamidált gliadin-peptid; EMA = endomiziális antitest; IgA = immunglobulin A; IgG = immunglobulin G; tTG = szöveti transzglutamináz
Forrás: Országos Egészségügyi és Egészségügyi Kiválósági Intézet (2015)

Kezelés

A legtöbb beteg esetében a lisztérzékenység kezelésének egyetlen módja az egész életen át tartó, szigorú gluténmentes étrend (Mooney és mtsai, 2014). Ez magában foglalja a búza, árpa vagy rozs tartalmú ételek vagy italok eltávolítását az étrendből. Az 1. táblázat felsorolja azokat a gyakori ételeket és italokat, amelyek tartalmaznak vagy tartalmazhatnak glutént.

Miután a betegek gluténmentes étrendet folytatnak, tüneteiknek fokozatosan enyhülniük kell. A szükséges időtartam a tüneteik súlyosságától és az étrend betartásának mértékétől függ. Egyes betegeknél a diagnózis után akár egy év is eltelhet, mire a tüneteikben és a szerológiai markerekben jelentős javulást tapasztalnak (Ludvigsson et al, 2014). A negatív szerológiai markerek és/vagy a tünetek hiánya önmagában nem elégséges bizonyíték arra, hogy a gluténmentes étrendre pozitív nyálkahártya-válasz adódna. Éves értékelést kell ajánlani, amely a következőket tartalmazza:

  • Súly és magasság áttekintése;
  • Új folyamatban lévő tünetek;
  • A beteg étrendi bevitelének megbeszélése (Országos Egészségügyi és Gondozási Kiválósági Intézet [NICE], 2015).

lisztérzékenységben

Hosszú távú menedzsment

A betegséggel való együttélés és az étrend betartása érdekében a betegeket évente egyszer felül kell vizsgálni egy regisztrált dietetikusnak vagy egy speciális cöliákia/gasztrointesztinális nővérnek. Ezekben a véleményekben az egészségügyi szakember felajánlja:

  • Támogatás;
  • Tanácsadás gluténmentes étrendről;
  • Segítség a folyamatos és/vagy új tünetek esetén;
  • Információ arról, hogyan lehet elkerülni a keresztszennyeződést, hogyan kell elolvasni az élelmiszer-címkéket és honnan lehet további segítséget kérni.

Egészségügyi divat a súlyos állapot ellen

A gluténmentes diéták média által vezérelt népszerűsége a fogyás vagy a hasi puffadás csökkentése érdekében ösztönözheti a felfogást, hogy étrendi őrületről van szó. Hangsúlyozni kell, hogy a cöliákia nem egészségügyi divat, és a gluténmentes étrend elfogadása a cöliákia miatt nem életstílus-választás.

A lisztérzékenység potenciálisan életváltoztató állapot. A betegek minden alkalommal autonóm választ tapasztalnak gluténnel való érintkezéskor, amely a hasmenés, a puffadás és a hányás akut tüneteivel nyilvánulhat meg. A szigorú gluténmentes étrend be nem tartása potenciális hosszú távú szövődményeknek teszi ki az embert, beleértve a limfómákat (Smedby és mtsai, 2005), a vékonybél adenokarcinómáját (Howdle és mtsai, 2003) és az oszteoporózist (Lucendo és García-Manzanares, 2013).

Kórházi ellátás

Feltéve, hogy megfelelő diagnózist, tanácsot és támogatást kapnak, a betegek többsége képes biztonságosan kezelni állapotát, valamint teljes és egészséges életet élni. Ha azonban valamilyen okból kórházba kerülnek, az étkezés megtervezésével és elkészítésével kapcsolatos felelősséget átadják a kórház személyzetének.

A kórházban az étkezés megrendelésében, elkészítésében és az étkezés segítésében részt vevő alkalmazottak között vannak ápolók, kisegítő dolgozók, táplálkozási és hidratációs szakemberek, házvezetőnők, háztartási alkalmazottak és önkéntesek. Mindegyiket tájékoztatni és oktatni kell a lisztérzékenységben szenvedő betegek speciális étrendi szükségleteiről.

A kórház személyzetének ismerete

Kevés irodalom áll rendelkezésre arról, hogy a kórházi személyzet milyen szintű ismeretekkel rendelkezik, mit kell tennie, amikor a lisztérzékenységben szenvedő beteget klinikai területére veszik fel. A lisztérzékenységről a kötelező képzés vagy a másodlagos egészségügyi személyzet felvétele során nem szoktak beszélni. NICE (2015) kijelenti, hogy a lisztérzékenységben szenvedő betegek megfelelő krónikus betegségkezelése klinikai prioritás az alapellátási szakemberek, például a közösségi ápolók számára, de ugyanez nem vonatkozik a kórházba felvett betegeket gondozó ápolókra.

A lisztérzékenységben szenvedő betegek étkezésében vagy italában történő, gluténnak a kórházi személyzet általi véletlenszerű bevezetése jelentős negatív hatással lehet a betegek egészségére kórházi tartózkodás alatt és még egy ideig. A személyzetnek teljes mértékben ismernie kell az ennek elkerülése érdekében meghozandó óvintézkedéseket.

Vendéglátóipari személyzet oktatása

Annak érdekében, hogy az ételek és italok ne szennyeződjenek az elkészítés során, elengedhetetlen a vendéglátó személyzet tudatosságának növelése és megfelelő kiképzése. Ez például csoportos tréningeken keresztül, gasztroenterológiai dietetikus vezetésével, amelyek a következőkre összpontosítanak:

  • Hogyan befolyásolja a lisztérzékenységben szenvedő betegek véletlen glutén expozíciója;
  • Keresztszennyeződés gluténtartalmú összetevőkből készített ételekkel;
  • Gluténmentes élelmiszerek címkézése.

A glutén egyike annak a 14 allergénnek, amely szerepel az EU-rendeletek által 2011-ben létrehozott és 2014-ben módosított listán. Ezt a 14 allergént fel kell tüntetni vagy jelezni kell, hogy az élelmiszerekben találhatók (Bit.ly/FSAAllergenRules). Az étkezés előállításában, forgalmazásában és/vagy a lakosság számára történő eljuttatásában részt vevő összes munkatársnak ismernie kell ezeket az allergéneket, és tudnia kell, hogyan férhet hozzá az ezekre vonatkozó információkhoz. Ezeknek az információknak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük a kórházi étkeztetési osztályokban dolgozó személyzet számára.

Az egyházközség munkatársainak oktatása

Az osztályon dolgozó személyzetnek (ápolónők, segédmunkások) és az ápoló hallgatókat is ismerni kell és ki kell oktatni a lisztérzékenységről. A képzésnek egyértelművé kell tennie, hogy gluténmentes étrendet kell rendelni a lisztérzékenységben szenvedő betegek számára a teljes kórházi tartózkodás ideje alatt. A személyzetnek ismernie kell az allergénekre vonatkozó uniós jogszabályokat, és tudnia kell, hogy hol lehet hozzáférni az allergéneket tartalmazó élelmiszerekhez kapcsolódó információkhoz.

A lisztérzékenység kezelése olyan betegeknél, akiknél a fertőzés következtében akut zavartság jelentkezik, vagy hosszabb távú problémák, például a demencia, kihívást jelent. A betegek nem tudják, hogy gluténmentes étrendre van szükségük, vagy nehezen tudják elfogadni. A rokonok ugyan értékes információ- és támogatási források lehetnek, de nem tartózkodhatnak az illető tartózkodása alatt. A betegek táplálkozási és hidratációs szükségleteinek kielégítéséért felelős személyzetnek ügyelnie kell arra, hogy a gluténmentes étrendet mindig fenntartják.

Képzés a Royal Hampshire Megyei Kórházban

A személyzet nem mindig hagyhatja el az osztályát képzés céljából. Az RHCH-n azt tapasztaltuk, hogy az osztályon a lisztérzékenységgel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében végzett tanítás nagyobb személyzet elérését tette lehetővé. Megállapítottuk azt is, hogy a munkatársak számára előnyös volt, ha meghallották a lisztérzékenységben szenvedő önkénteseket az állapotukról.

A cöliákiás csapat tagja - átadásokkal, vetélkedőkkel és gluténmentes tortával felfegyverkezve - nappali és éjszakai műszakban rövid tájékoztató előadásokat tart az osztályok munkatársainak. Ezek az első trolibusz-kötőjelek, amelyeket először 2016 májusában vezettek be, olyan képzési formátumot nyújtanak, amely elfogadható a személyzet számára és elérhető a cöliákia csapat számára a helyi Wessex celiakia csoport segítségével. Jelentősen javították a kórházi személyzet tudásszintjét és bizalmát a lisztérzékenységben szenvedő betegek ellátása során, és a tervek szerint évente folytatják.

Következtetés

A legtöbb embernél a lisztérzékenység viszonylag könnyen kezelhető, amennyiben szigorú gluténmentes étrendet követnek. Ezt kórházi tartózkodás alatt is folytatni kell. A lisztérzékenységben fekvő fekvő betegeket gondozó kórházi személyzetnek biztosítania kell, hogy véletlenül ne kerüljön glutén a betegek ételeibe és italaiba. A 2. háttérmagyarázat összefoglalja a cöliákiás beteg kórházi tartózkodása alatt végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket.

2. háttérmagyarázat: Kulcstevékenységek a lisztérzékenységben szenvedő betegek kórházi ápolásakor

  • Tudja meg, hol férhet hozzá a páciensnek adott élelmiszerekben található allergénekkel kapcsolatos információkhoz
  • Egyértelműen dokumentálja és közölje a gluténmentes étrend szükségességét az összes személyzettel, különösen akkor, ha a beteg nem tudja kifejezni saját szükségleteit
  • Tájékoztassa a vendéglátóipari osztályt a gluténmentes étrend szükségességéről, beleértve a gluténmentes snackeket is
  • Ha aggályok merülnek fel a páciens gluténmentes étrend betartásával kapcsolatban, vonja be a kórtermi dietetikust

Főbb pontok

  • A lisztérzékenységben az immunrendszer reagál a glutén bevitele ellen
  • A lisztérzékenység növeli a limfómák, a vékonybél adenokarcinóma és az oszteoporózis kockázatát
  • A lisztérzékenység egyetlen kezelési módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes étrend
  • A kórház személyzetének biztosítania kell, hogy elkerüljék a lisztérzékenységben szenvedő betegek glutént tartalmazó ételeket vagy italokat
  • A kórházi osztályokon tartott rövid edzések segíthetnek felhívni a figyelmet a lisztérzékenységre

TR kártya és mtsai (2013) A lisztérzékenységben korábban fellépő irritábilis bél szindróma diagnózisok vagy kezelések feleslege: a diagnózis késedelmének bizonyítékai. Scandinavian Journal of Gastroenterology; 48: 7, 801-807.

Howdle PD és mtsai (2003) Elsődleges vékonybél rosszindulatú daganat az Egyesült Királyságban és annak összefüggése a lisztérzékenységgel. QJM: Az Orvosok Szövetségének havi folyóirata; 96: 5, 345-353.

Jacobsson LR és mtsai (2017) Tapasztalatok és saját kezelés a maradványtünetekről a lisztérzékenységben szenvedők körében. Alkalmazott ápoláskutatás; 35: 53-58.

Lucendo AJ, García-Manzanares A (2013) A csont ásványi sűrűsége felnőtt cöliákiában: frissített áttekintés. Revista Española de Enfermedades Digestivas; 105: 3, 154-162.

Ludvigsson JF et al (2014) A felnőttkori celiakia diagnózisa és kezelése: a British Society of Gastroenterology irányelvei. Belek; 63: 8, 1210-1228.

Mooney PD és mtsai (2014) Celiac betegség. British Medical Journal; 348: 1561.

Országos Egészségügyi és Egészségügyi Kiválósági Intézet (2015) Celiac Disease: felismerés, értékelés és kezelés.

Smedby KE és mtsai (2005) Malignus lymphomák celiaciában: az enteropátia típusú T-sejtes lymphoma kivételével a limfóma-típusok fokozott kockázatának bizonyítékai. Belek; 54: 1, 54-59.