A parodontális betegségben szenvedő elhízott nők szubgingivális mikrobiális profilja

Diplomás parodontológiai osztály, Fogorvosi Iskola, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Orvosi Mikrobiológiai Tanszék, Mikrobiológiai Intézet, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Parodontológiai és posztgraduális program transzlációs biomedicinában, Grande Rio Egyetem, Duque de Caxias, Brazília

Levelezés

Dr. Carina M. Silva ‐ Boghossian, Rua Barão de Guaratiba 228, Gloria, Rio de Janeiro, RJ, Brazília, CEP 22211-150.

Diplomás parodontológiai osztály, Fogorvosi Iskola, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Orvosi Mikrobiológiai Tanszék, Mikrobiológiai Intézet, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Diplomás parodontológiai osztály, Fogorvosi Iskola, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Orvosi Mikrobiológiai Tanszék, Mikrobiológiai Intézet, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Periodontológiai és Posztgraduális Program Fordító Biomedicinában, Grande Rio Egyetem, Duque de Caxias, Brazília

Levelezés

Dr. Carina M. Silva ‐ Boghossian, Rua Barão de Guaratiba 228, Gloria, Rio de Janeiro, RJ, Brazília, CEP 22211-150.

Diplomás parodontológiai osztály, Fogorvosi Iskola, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Orvosi Mikrobiológiai Tanszék, Mikrobiológiai Intézet, Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem, Rio de Janeiro, Brazília

Absztrakt

Háttér

Ez a tanulmány összehasonlította a subgingivalis mikrobiota összetételét az elhízott és nem elhízott, parodontális betegségben szenvedő vagy nem szenvedő nők között.

Mód

A teljes szájú periodontális klinikai értékeléseket 76 elhízott nőnél (17 periodontálisan egészséges és 59 parodontális betegségben) és 34 nem elhízott nőnél (12 periodontálisan egészséges, 22 parodontális betegségben szenvedő) végezték. A szubjektív biofilm mintákat egyedenként hét helyről nyertük, és 40 baktérium taxon prevalenciáját és számát a sakktábla módszerrel határoztuk meg. Az egyes fajok gyakoriságát és számát kiszámítottuk egyénenként és a csoportok között. A csoportok közötti és a csoportok közötti különbségeket a Kruskal ‐ Wallis és a Mann-Whitney tesztekkel keresték. Az elhízás és a klinikai és mikrobiológiai paraméterek közötti lehetséges összefüggéseket Spearman-korrelációs együtthatóval teszteltük.

Eredmények

Streptococcus sanguinis, Streptococcus oralis, és Capnocytophaga ochracea az elhízottaknál lényegesen magasabb szinten találtak a nem elhízott nőknél (P

Következtetés

Kevés különbséget találtak elhízott és nem elhízott, parodontális egészségi állapotban vagy betegségben szenvedő nők subgingivalis mikrobiota összetételében. Azonban a P. gingivalis elhízott, parodontális egészségi állapotú nőknél.

Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy az elhízás világszerte elterjedtsége a nők és a férfiak körében 15, illetve 11%. 1 Ezek a számok az idő múlásával nőttek, négy évtized alatt megduplázódtak. 1 Ez a drámai forgatókönyv az elhízással összefüggő társbetegségek miatt nagy hatással lehet a közegészségügyre. Az elhízás következményei lehetnek szív- és érrendszeri betegségek, inzulinrezisztencia és cukorbetegség. 2-4 Ezenfelül vannak bizonyítékok, amelyek az elhízást egyes populációkban a parodontitis, a parodontális patogén baktériumok által okozott gyulladásos betegség nagyobb kockázatával társítják. 5-13

A jelenlegi ismeretek alapján a zsírszövetet endokrin szervként ismerik el, amelyben az adipociták fontos szerepet játszanak gyulladásos modulátorokként, gyulladáscsökkentő vagy gyulladáscsökkentő citokinek előállításával, amelyek szabályozzák az orális és a szisztémás gyulladást. 2, 14, 15 Elhízott egyéneknél e mechanizmusok egyensúlyhiánya a gyulladásgátló expresszió fokozott expresszióját és a gyulladásgátló adipokinek csökkenését eredményezi, ami krónikus gyulladásos állapot kialakulásához vezet. 16, 17 Az elhízásnak a parodontális szöveteket befolyásoló mechanizmusait még mindig nem ismerjük megfelelően, és az adipociták szerepének megértése a fertőzések gyulladásos reakciójában elengedhetetlen annak megértéséhez, hogyan lehet módosítani a parodontális betegségek fogékonyságát elhízott egyéneknél. 9., 10., 18-20

Az elhízás korrelál az emberi mikrobiom, különösen a bél mikrobiom összetételének és funkciójának változásával is. 21 Vannak bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy az elhízott egyének bélmikrobiomájának összetétele és anyagcseréje az étvágy növekedésével, a bél felszívódásával, az étrendből történő energia-visszanyeréssel, a zsírraktározással, az endotoxémiával és az alacsony fokú, tartós szisztémás gyulladással jár. 21

A szóbeli mikrobiómát és az elhízást illetően, Tannerella forsythia, egy fontos periodontális kórokozó, kimutatták, hogy a testtömeg-index (BMI) növekedésével arányosan nő a subgingivalis biofilm arányában. 22 Egy másik vizsgálatban a 40 fogágyból 70 faj közül hét dominált a túlsúlyos nők nyálában, mint a kontrollokban. Továbbá, Selenomonas noxia képes volt azonosítani a túlsúlyos nők 98,4% -át az általában egészséges emberek teljes csoportjából. Lehetséges, hogy az elhízás vagy a túlsúly okozta tartós és kiegyensúlyozatlan gyulladásos állapot kialakulása megváltoztathatja a periodontális mikrokörnyezetet, ami viszont befolyásolhatja a periodontális biofilm összetételét. 22 Jelen tanulmány célja tehát annak meghatározása volt, hogy vannak-e nagyobb különbségek a subgingivalis biofilm összetételében az elhízott és a nem elhízott, parodontális betegségben szenvedő vagy nem szenvedő nők között. A tanulmány hipotézise szerint az elhízott nőknél magasabb lehet a periodontális baktériumok előfordulása és szintje.

1 ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK

1.1 Vizsgálati populáció

Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban egy kényelmi mintapopuláció 76 elhízott nőből állt, akik a Rio de Janeirói Állami Cukorbetegség és Endokrinológiai Intézet (IEDE) elhízási és étkezési rendellenességek csoportjában kezeltek, és 34 nem elhízott nőből, akik A betegeket a beutaló központban 2010. január és 2011. január között választották ki. A minta kiszámítása egy adott szoftver segítségével1 1 WinPepi, http://www.brixtonhealth.com Jeruzsálem, Izrael.
a mikrobiológiai elemzéshez nagyszámú mikrobiológiai adatbázist használtunk, amely populációnkban több mint 400 egyedet számlált 8 év alatt. A standard deviációs értékek a következőre találhatók: P. gingivalis parodontálisan egészséges és ínygyulladásban szenvedő egyéneknél 1,5 × 106 sejt közötti különbség kimutatására használtuk a csoportokat. Becslések szerint mindegyik csoportnak 29 egyedből álló mintára volt szüksége, amelynek várható pontossága körülbelül 95% -os konfidencia intervallum (CI) volt az átlagok (D) = D ~ 1053846,276 és D +1053846,276 közötti különbséghez, 5% -os hibával és hatalommal 80%.

A mintapopuláció minden olyan nőből állt, aki hajlandó volt részt venni, és aki teljesítette a befogadási és kizárási kritériumokat a vizsgálati időszak alatt. A kutatás a Helsinki Nyilatkozatban felvázolt elvek szerint zajlott az emberi résztvevők bevonásával végzett kísérletekről. A vizsgálati protokollt az IEDE Etikai Humán Kutatási Bizottsága hagyta jóvá #CAAE 015-09 alatt. A beiratkozáshoz minden beteget külön-külön tájékoztattak a javasolt kezelés jellegéről, annak kockázatairól és előnyeiről, és aláírták a tájékozott beleegyező űrlapokat. A résztvevők 30 és 65 év közötti, legalább 12 fogú nők voltak. A kizárási kritériumok között szerepelt ismert immunológiai rendellenességek és cukorbetegség; dohányzás vagy korábbi dohányzás; terhesség vagy szoptatás; antibiotikumok alkalmazása az előző 3 hónapban, vagy szükség van antibiotikum-profilaxisra szóbeli vizsgálat céljából; és a parodontális kezelés az előző 12 hónapban.

1.2 Klinikai értékelés

A BMI-t súly (kg)/magasság m 2 -ben számítottuk. Derékkörfogat (WC) és derék-csípőkörfogat viszony (WHCR) szintén megállapításra került. A korábbi leírás szerint 27 személyt soroltak elhízottnak, amikor a BMI ≥ 30,0 kg/m 2, WC> 88 cm és a WHCR> 0,85; nem elhízott besorolás a BMI 2, a WC ≤88 cm és a WHCR ≤0,85 volt.

1.3 Mikrobiológiai elemzés

1.4 Adatok elemzése

A statisztikai elemzéseket statisztikai szoftvercsomaggal végeztük.10 10 SPSS Statistics 20, IBM Brazil, São Paulo, Brazil.
Az egyén volt az elemzési egység. A demográfiai és klinikai adatok bemutatásához a frekvenciaeloszlást, az átlagot és a standard hibákat kiszámoltuk egyénenként és csoportonként. A mikrobiológiai adatokat az egyes fajok átlagos szintjeként (a sejtek száma a mintában) és a kimutatási gyakoriságként írták le, majd csoportonként átlagolták. Az elhízott és nem elhízott nőket a parodontális egészséget vagy a periodontális betegséget (periodontitis/gingivitis) mutató kategóriába sorolták. A csoportok közötti jelentős különbségeket Kruskal-Wallis, Mann-Whitney és chi-square tesztekkel elemeztük. Ezenkívül a korreláció elemzését Spearman-korrelációs együtthatóval alkalmazták a betegséggel összefüggő elhízás és elhízás, valamint a klinikai és mikrobiológiai változók közötti összefüggések tesztelésére. A szignifikancia szintet a klinikai adatok 5% -ánál és a mikrobiológiai adatoknál 1% -nál állapították meg.

2 EREDMÉNYEK

2.1 Klinikai adatok

Az ebbe a vizsgálatba kiválasztott 76 elhízott és 34 nem elhízott nő demográfiai jellemzőit az 1. táblázat mutatja be. E két klinikai csoport között nem tapasztaltak jelentős különbségeket az átlagos életkor, faj vagy családi jövedelem tekintetében. A 2. táblázat a vizsgálati populáció periodontális klinikai adatait mutatja be. Jelentős különbségeket figyeltünk meg a csoportok között az összes klinikai paraméter tekintetében (P 1. táblázat: A vizsgált populáció demográfiai jellemzői

Nem elhízott elhízott Paraméterek (n = 34) (n = 76) P érték

Átlagos életkor ± SD, évek	42,9 ± 14,1	42,3 ± 8,3	N.S.a a Mann-Whitney-teszt;
Verseny
fehér	47,1%	43,4%
N.S.b b χ 2 teszt;
Nem fehér	52,9%	56,6%
Havi családi jövedelem (minimálbérben) b χ 2 teszt; )
≤2 minimálbér	35,3%	30,3%
> 2 és b χ 2 teszt;
≥3 minimálbér	35,3%	36,8%

SD, szórás; N.S .: nem jelentős.
a Mann-Whitney-teszt;
b χ 2 teszt;
c A brazil havi minimálbér körülbelül 288,00 USD.

SEM, az átlag standard hibája; PD, tapintási mélység; CAL, klinikai kötődési szint; SB, supragingivális biofilm; BOP, vérzés a próbán; CA, kalkulus.
a Kruskal ‐ Wallis teszt;
b Jelentős különbségek a parodontálisan egészséges és a beteg elhízott nők között; (Mann-Whitney-teszt, P c Jelentős különbségek a parodontálisan egészséges és a beteg, nem elhízott nők között; (Mann-Whitney-teszt, P d Jelentős különbségek elhízott és nem elhízott, parodontális betegségben szenvedő nők között (Mann-Whitney-teszt, P

2.2 Mikrobiológiai adatok

Az 1. ábra az összes vizsgált faj átlagos szintjét (bal oldali panel) és prevalenciáját (jobb oldali panel) mutatja az elhízott és nem elhízott nők subgingivális biofilmjében, parodontális státusztól függetlenül. Valamennyi vizsgált fajt a mindkét csoportból elemzett összes minta> 50% -ában detektáltuk. Nem figyeltek meg szignifikáns különbségeket az elhízott és nem elhízott nők között egyetlen faj kimutatásának átlagos gyakorisága (%) tekintetében sem. Az átlagos számításhoz csak a fajok tartoznak Streptococcus sanguinis (P = 0,004), Streptococcus oralis (P = 0,007), és Capnocytophaga ochracea (P

További korrelációs elemzés azt mutatta, hogy az elhízás pozitív kapcsolatban állt a következő klinikai változókkal: átlag PD (rho = 0,238; P = 0,012), a PD 4 és 6 mm% -a (rho = 0,192; P = 0,046), átlagos CAL (rho = 0,237; P = 0,013), a CAL 4-6 mm% -a (rho = 0,198; P = 0,039), SB (rho = 0,254; P = 0,008), BOP (rho = 0,240; P = 0,012), a BOP kiterjesztése (rho = 0,244; P = 0,010) és CA (rho = 0,239; P = 0,012). Ezenkívül negatívan társult a CAL-hoz ≤3 mm (rho = −0,202; P = 0,035). Másrészt az elhízás pozitívan társult az S. sanguinis (rho = 0,278; P = 0,003), S. oralis (rho = 0,258; P = 0,006), és C. ochracea (rho = 0,351; P

3 MEGBESZÉLÉS

4 KÖVETKEZTETÉS

E vizsgálat eredményei korlátozott különbségeket jeleznek az elhízott és nem elhízott, parodontális egészséget vagy betegségeket mutató nők subgingivalis mikrobiota összetételében. Azonban a P. gingivalis parodontálisan egészséges, elhízott nőknél ezeknél az egyéneknél magasabb a periodontális betegség kialakulásának kockázata.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezt a tanulmányt részben a Nemzeti Tudományos és Technológiai Fejlesztési Tanács (CNPq), a felsőoktatási személyzet fejlesztésének koordinálása (CAPES), Brazília, Brazília támogatta; és a Kutatási Pénzügyi Támogatásért Alapítvány Rio de Janeiro államban (FAPERJ), Rio de Janeiro, Brazília. A szerzők kijelentik, hogy a jelen vizsgálattal kapcsolatban nincsenek összeférhetetlenségeik.

Kiegészítő 1. táblázat: Teljes genomi DNS-szondák felépítéséhez használt baktériumtörzsek

Kiegészítő 2. táblázat: Baktériumok átlagos gyakorisága (SD) elhízott és nem elhízott, különböző parodontális állapotú nők subgingivalis mikrobiotájában

Kérjük, vegye figyelembe: A kiadó nem felelős a szerzők által szolgáltatott bármilyen kiegészítő információ tartalmáért vagy működéséért. Bármilyen kérdést (a hiányzó tartalom kivételével) a cikk megfelelő szerzőjéhez kell irányítani.