Petefészekciszta: okai, tünetei, kockázati tényezői és kezelése

A petefészek-ciszták a petefészkek felületén képződő, folyadékkal töltött, tasakszerű szerkezetek. A nőknek két petefészkük van, amelyek a női reproduktív rendszer legfontosabb részét képezik. A petefészkek a szülés éveiben termelnek petéket. Emellett női ösztrogénként és progeszteronként ismert női nemi hormonokat is termelnek. Sok nőnek életében legalább egy petefészek-ciszta alakul ki.

A petefészek-ciszták típusai tartalmazza:

Tüszőciszta: A follikulus ciszták azok a funkcionális ciszták, amelyek egy megtermékenyítetlen petesejtet tartalmazó petefészek zsákjában alakulnak ki.

Corpus Iuteum ciszták: Általában a tüszőzsák feloldódik egy petesejt felszabadulása után. Ha a tüsző lezárul, mielőtt a tasak feloldódik, folyadékkal teli cisztává fejlődhet.

Endometriomák: Ez gyakoribb az endometriosisban szenvedő nőknél. Az a méhnyálkahártyában (endometriumban) növekvő szövet, amely a petefészkekhez kapcsolódik, ciszták kialakulását eredményezi. Ezek a ciszták fájdalmat okoznak a menstruáció és a közösülés során.

Cystadenomák: Ezek azok a nem rákos növekedések, amelyek a petefészkek külső felületén alakulnak ki.

Dermoid ciszták: Ezek a petefészkek növekedései, amelyek szőrt, fogat vagy más hasonló szövetet tartalmazhatnak.

Policisztás petefészek: Ez egy olyan állapot, amikor a zsákokban érlelt peték nem szabadulnak fel a petefészkekből. Több ciszta érlelődik a zsákokban.

Mi okozza a petefészek cisztákat?

A petefészek-cisztákat a hormonális egyensúlyhiány korrekciójára szolgáló kezelések vagy gyógyszerek okozhatják. A petefészek-ciszták többsége funkcionális ciszták, amelyek a menstruációs ciklus során alakulnak ki. Az ovuláció folyamata során a tüsző megszakad, és egy érett petesejt bejut a petevezetékbe. E folyamat során a cisztában lévő maradék folyadék kiszivárog a petefészkéből. Míg, amikor a tüsző rendellenességei jelentkeznek, a tüsző nem bomlik le, és a folyadék megmarad a zsákban, ezáltal petefészek cisztát képez.

Bizonyos esetekben a méhnyálkahártya a méhen kívül növekszik (méhen kívüli méhnyálkahártya), és a kóros szövetek (neoplasztikus szövetek) ellenőrizetlen növekedése játszik nagy szerepet a petefészek-ciszták kialakulásában. Ezeken kívül petefészek-ciszták is kialakulhatnak, amikor a tüszőrepedés megreformálja a sárgatestet.

A petefészek ciszták tünetei:

A petefészek-ciszták legtöbbször nem okoznak kellemetlenségeket, és általában ártalmatlanok. A petefészek-ciszták tünetei önmagukban elmúlnak, kivéve, ha ez egy nagy petefészek-ciszta. A petefészek ciszták jelei és tünetei a következők:

Hányinger
Hányás
Hasi fájdalom és puffadás
Kismedencei fájdalom a menstruációs ciklus alatt
Fájdalmas közösülés
Láz
A teltség érzése a hasban

Az azonnali orvosi ellátást igénylő tünetek a következők:

Éles kismedencei fájdalom
Ájulás vagy szédülés
Gyors légzés

A petefészek ciszták kockázati tényezői:

Az egy vagy több kockázati tényezővel rendelkező egyének fokozottan veszélyeztetettek az állapot kialakulásában. A petefészek-ciszták kockázatát növelő tényezők a következők:

Kor: Az 50 év feletti nőknél fokozott a petefészek-ciszták kialakulásának kockázata.

Terhesség: Bizonyos esetekben az ovuláció során kialakuló ciszták a terhesség alatt a petefészken maradnak.

Kismedencei fertőzés: Ha egy súlyos kismedencei fertőzés átterjed a petefészkekre, ez növelheti a petefészek-ciszták kialakulásának kockázatát.

A petefészek ciszta története: Azoknál a nőknél, akiknek kórtörténetében petefészek-ciszták szerepelnek, nagyobb valószínűséggel alakul ki ismét az állapot.

Endometriózis: Azoknál a nőknél, akiknek személyes vagy családi kórtörténetében endometriózis szerepel, fokozott a petefészek-ciszták kialakulásának kockázata.

Hormonális problémák: Azoknál a nőknél, akik termékenységi gyógyszereket szednek az ovuláció fokozása érdekében, nagyobb a petefészek-ciszták kialakulásának kockázata.

Túlsúly: Bár nincs családi kórtörténet vagy egyéb betegség, az elhízott nőknél kissé megnő a petefészek-ciszták kialakulásának kockázata.

A petefészek ciszták szövődményei:

A menopauza után kialakuló petefészek-ciszták rákos növekedések lehetnek. Ha a petefészek-cisztákat nem diagnosztizálják és azonnal kezelik, komplikációkhoz vezethetnek, például:

Megrepedt ciszták: Néha a petefészek-ciszták megrepedhetnek, és növelhetik a belső vérzés esélyét, ami azonnali orvosi ellátást igényel.
Meddőség: A kiváltó októl és a károsodás mértékétől függően a petefészek-ciszták átmeneti vagy tartós meddőséget okozhatnak.
Petefészek torziója: Egy nagy petefészek-ciszta jelenléte elfordíthatja vagy elmozdíthatja a petefészket eredeti helyzetéből. Bár a petefészek torziója ritka szövődmény, súlyos károsodást okozhat a petefészek szövetében.
Hashártyagyulladás: A petefészek-ciszták a hasüreget bélelő nyálkahártya gyulladását okozhatják.
Rák: Bár a legtöbb ciszta önmagában oldódik fel, alkalmanként rákos is lehet.

A fenti súlyos szövődményeken kívül a petefészek-ciszták intenzív fájdalmat, hormonális egyensúlyhiányt okozhatnak. A petefészek-ciszták a beteg mentális és érzelmi jólétét is befolyásolhatják.

A petefészek ciszták diagnózisa:

Az állapot diagnosztizálásához az orvos kezdetben rutinszerű kismedencei vizsgálatot végez. Ha az orvos gyanítja a petefészek-ciszták tüneteit, akkor a következő vizsgálatokat javasolja, amelyek magukban foglalják:

Vérvétel: A vérmintát veszik a specifikus hormonszintek mérésére a vérben. Ezenkívül ellenőrizzük a rák antigén 125 néven ismert fehérje szintjét (CA 125), hogy kizárjuk a többi állapotot, például a méh miómáját, a kismedencei gyulladást és az endometriózist.

Medencei ultrahang: Ultrahangos vizsgálatot végeznek a belső szervek képének elkészítéséhez. Segít azonosítani a petefészkek cisztáit.

Képalkotó tesztek: Az orvos olyan képalkotó vizsgálatokat javasol, mint a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a petefészkek tiszta képének megszerzése érdekében.

Laparoszkópia: Ezen eljárás során egy vékony, rugalmas, megvilágított műszert helyeznek a hasba egy kis bemetszésen keresztül. Segít a petefészkek és a ciszták vizualizálásában.

A petefészek ciszták kezelése:

Bizonyos esetekben a petefészek-ciszták minden orvosi segítség nélkül eltűnnek. A ciszták típusától függően az orvos a következő kezelési lehetőségeket javasolja, amelyek magukban foglalják:

Gyógyszerek: Az orvos hormonális fogamzásgátló gyógyszereket fog felírni a petefészek-ciszták további kialakulásának elkerülése érdekében. Ha az ovuláció nem következik be, megakadályozhatja a funkcionális ciszták kialakulását. Az orvos gyulladáscsökkentő gyógyszereket is felír, például ibuprofent a kismedencei fájdalom csökkentésére.

Laparoszkópia: Ez egy minimálisan invazív műtét, ahol az orvos egy apró, rugalmas eszközt helyez be, amely lehetővé teszi a reproduktív szervek megtekintését és a ciszták eltávolítását apró metszésekkel.

Laparotómia: A laparotómia a ciszta műtéti eltávolítása a has nagyobb bemetszésével.

Teljes méheltávolítás: Ha az orvos gyanítja, hogy a ciszták rákosak, teljes méheltávolítást végez a petevezetékek, a petefészkek és a méh eltávolítására.