A soványság, a túlsúly és az elhízás elterjedtsége és tendenciái a 3–18 éves gyermekek és serdülők körében

Ez a szisztematikus felülvizsgálati protokoll átfogó és szabványosított módszertant mutat be a releváns tanulmányok azonosítására és információk beszerzésére a soványság, a túlsúly és az elhízás tendenciáinak nyomon követésére az európai országokban élő gyermekek és serdülők körében.

A tanulmány kiválasztását, az adatok kinyerését és az elfogultság értékelésének kockázatát két kutató függetlenül végzi.

A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport kritériumainak kizárólagos használata korlátozza az összehasonlíthatóságot az olyan kritériumokat használó vizsgálatokkal, mint például a Betegségellenőrzési Központok vagy a WHO.

A mintadarabok, a földrajzi elhelyezkedés és a mellékelt adatok minőségének különbségei növelhetik a vizsgálatok heterogenitását, ami csökkentheti a súlyállapot időbeli alakulására vonatkozó bizonyítékok minőségét.

Bevezetés

Az elmúlt két évtizedben a túlsúly és az elhízás folyamatos növekedése a gyermekek és serdülők körében jelentős közegészségügyi problémává vált, amely mára a legtöbb alacsony/közepes jövedelmű országban elérte a járvány dimenzióit.1–3 A WHO gyermekkori becslései szerint Az elhízásfelügyeleti kezdeményezés (COSI) szerint a 6–9 éves európai gyermekek mintegy 33% -a volt túlsúlyos vagy elhízott 2010-ben.4 Ez jelentős növekedés 2008-hoz képest, amikor a becslések 25% voltak. 5 Paradox módon, miközben néhány előrejelzés szerint a prevalencia aránya folytatódik hogy jelentősen növekedjen, 6 korábbi felülvizsgálat kimutatta, hogy egyes országokban a túlsúly és az elhízás gyakorisága fennsíkon, vagy akár csökkenés mutatkozik a gyermekek és serdülők körében.7 8 Ennek ellenére a korai életkorban felesleges testsúly továbbra is világszerte fennálló közegészségügyi probléma, emelt gyakoriságához, valamint a gyermekkori testi és lelki egészségi rendellenességekkel9 10 és a felnőtt életben való kapcsolatához.11–13

Bizonyítékok vannak arra is, hogy egyes gazdag országokban egyre növekszik az alsósúly az iskoláskorú gyermekek körében.14–16 Noha a túlsúly és a gyermekkori soványság gyakran együtt él egy családon belül, az előbbit mélyen megvizsgálták, míg az utóbbit kevésbé figyelték meg. . A súlyállapot-rendellenességek, amelyeket néha „kettős teherű háztartásoknak” neveznek, minden országban előfordul, és nagyon fontos, mert a népesedési stratégiák főként az elhízás csökkentésére összpontosítanak, és negatív hatással lehetnek a normál vagy a normál testsúly alatti gyermekekre.17 18

Az elmúlt néhány évtizedben az európai gyermekek és serdülők közötti többlet testsúly-tendenciák elemzése némileg ellentmondó eredményeket hozott.1 19 Emellett egyes tanulmányok viszonylag elavultak, 20 saját maga által közölt súly- és testmagasság-adatokon alapult, 20–22, és csak azokat tartalmazta. néhány európai ország19, vagy korlátozottan lehet bizonytalan a népesség reprezentativitása.23 Ezért az alsósúly és a túlsúly tendenciájának figyelemmel kísérése az európai országokban objektíven mért és összehasonlítható módszerekkel nyert adatok felhasználásával közegészségügyi prioritásnak kell tekinteni.

A COSI projekt4 5 értékes erőfeszítés annak érdekében, hogy összehangolt megfigyelési módszerekkel népességalapú adatokat szerezzenek a túlsúly és az elhízás prevalenciájáról 12 európai ország 6–9 éves gyermekei között. Nem ismerünk azonban egyetlen olyan korábbi vizsgálatot sem, amely összefoglalná mind a soványság, mind a túlsúly/elhízás prevalenciáját és tendenciáit a legtöbb európai országban élő gyermekek és serdülők között. Ezért ennek az új módszertani vizsgálati protokollnak egy világos, szabványosított és átlátható eljárás bemutatása volt a célja, hogy szisztematikusan felülvizsgálja, értékelje és összefoglalja a meglévő objektíven mért információkat az európai gyermekek és serdülők súlyállapot-kategóriáinak elterjedtségéről és tendenciáiról 2000 és 2017 között.

Célkitűzések

Ennek a vizsgálati protokollnak az a célja, hogy szabványosított és átlátható módszertanról számoljon be egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis elvégzésére, amelynek célja (1) a vékonyság, a túlsúly és az elhízás prevalenciájának és trendjeinek értékelése a 3–18 éves gyermekek és serdülők körében Európában. 2000-től 2017-ig; és (2) meghatározza, hogy az antropometria előfordulása és trendjei nem, kor, tanulmányi év, ország vagy európai régió szerint változnak-e.

Módszerek és elemzés

Ez a szisztematikus áttekintési és meta-analízis protokoll a Preferred Reporting Items for Systematic Review and Meta-Analysis Protocols (PRISMA-P) 24 és a Cochrane Collaboration Handbook (25) és a Cochrane Collaboration Handbook (25) alapján készült. Nyilvántartási szám: CRD42017056917).

A tanulmány kiválasztásának felvételi/kizárási kritériumai

Tanulmányok a vékonyság prevalenciájának becsléséről (megfelel a BMI 2-nek 18 éven belül, beleértve az 1., 2. és 3. fokozatú vékonyságot); a túlsúly (BMI ≥25 kg/m 2) és az elhízás (BMI ≥30 kg/m 2), amelyek megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének: (1) keresztmetszeti vagy utólagos vizsgálatok és panelfelmérések, amelyekben a súly és a magasságot képzett személyzet objektíven mérte; (2) tanulmányok a népesség-alapú súlyállapot-prevalencia becslésekről a testtömeg-index (BMI) határértékei szerint, amelyeket az International Obesity Task Force (IOTF) 26–28. (3) a 3–18 éves korosztály népességét magában foglaló tanulmányok; és (4) angolul vagy spanyolul írt tanulmányok.

A tanulmányokat kizárják az elemzésekből, ha (1) csak saját maguk által szolgáltatott adatokat szolgáltatnak; (2) 100-nál kisebb mintaméretet tartalmaz; (3) nem közli a mintavételi módszert vagy a minta összetételét; (4) a célpopuláció egy meghatározott népességi alcsoport volt, például őslakos csoportok, bevándorlók vagy szűk társadalmi-gazdasági helyzetűek; (5) nem népességalapúak (pl. Sportolók vagy gyermekek, akiknek súlyával összefüggő betegségek vannak); (6) a túlsúly és az elhízás prevalenciáját külön nem jelentik; és (7) nem használja az IOTF kritériumokat a súlyállapot kategóriák meghatározásához.

Keresési stratégia

A szakirodalom keresése kezdettől fogva a MEDLINE (a PubMeden keresztül), az EMBASE, a Cochrane Library, a CINAHL és a Web of Science adatbázisokban történik. A tanulmányi nyilvántartásokat a Mendeley referenciakezelővel kezeljük.

A keresési kifejezések a következõ kifejezéseket tartalmazzák a logikai operátorok felhasználásával kombinálva: (1) népesség (gyermekek, gyermekkor, iskolás, iskolás, korai, serdülõ, iskolás, iskolás); (2) kimenetel (vékonyság, alsúly, elhízás, túlsúly, testösszetétel, testalkat, súlyállapot, antropometria), (3) tanulmányterv (prevalencia, trend, epidemiológia, megfigyelés, keresztmetszet, hosszanti irány); és (4) elhelyezkedés (Oroszország, Németország, Törökország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Ukrajna, Lengyelország, Románia, Kazahsztán, Hollandia, Belgium, Görögország, Csehország, Portugália, Svédország, Magyarország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Ausztria, Svájc, Bulgária, Szerbia, Dánia, Finnország, Szlovákia, Norvégia, Írország, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Grúzia, Moldova, Örményország, Litvánia, Albánia, Macedónia, Szlovénia, Lettország, Koszovó, Észtország, Ciprus, Montenegró, Luxemburg, Transznisztria, Málta, Izland, Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Vatikán, Európa) (1. táblázat).

Keresési stratégia a Medline számára

A korábbi áttekintéseket és metaanalíziseket további referenciák céljából beolvassuk. Ezenkívül a kiválasztott tanulmányokban szereplő releváns referenciákat kiegészítő forrásként szűrjük. Végül nyílt keresést folytatnak a nemzeti és nemzetközi intézményi közegészségügyi és egészségügyi minisztériumok weboldalain a tudományos folyóiratokban nem jelentett súlyállapot-becslések azonosítása érdekében.

A vizsgálatok kiválasztása és az adatok kinyerése

A szisztematikus áttekintésre alkalmas tanulmányok azonosítása érdekében két lektor önállóan fogja átvilágítani a címeket és az absztraktokat. Miután kizárta azokat, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg a kiválasztási kritériumoknak, az azonosított tanulmányok teljes szövegét lekérjük és megvizsgáljuk. Végül két lektor ellenőrzi a mellékelt és a kizárt vizsgálatokat, és igazolja a felvételük vagy kizárásuk okait. A nézeteltéréseket konszenzussal oldják meg; ha a vita után továbbra is fennállnak a nézeteltérések, akkor egy harmadik bírálóval kell konzultálni. A vizsgálatok azonosításának, átvilágításának és bevonásának vagy kizárásának folyamata a PRISMA24 folyamatábra segítségével kerül bemutatásra (1. ábra).

A PRISMA (referált jelentési tételek a szisztematikus áttekintéshez és a metaanalízishez) az azonosítási, szűrési, alkalmassági és befogadási vizsgálatok folyamatábrája.

Két szerző fog kinyerni adatokat az első szerző nevéről, a kiadás évéről, a tanulmány tervezéséről, a tanulmányi időszakról, az országról, a vizsgált populáció jellemzőiről (a minta nagysága, a résztvevők életkora, nem), valamint a soványság, a túlsúly és az elhízás prevalenciájáról. 28 Ezután az egyes cikkekben megadott információk alapján az egyes súlyállapot-kategóriák teljes prevalenciáját a következő rétegek szerint vonják ki: ország vagy régió, korosztály (3–6, 7–13 és 14–18 év), nem valamint az életkor és a nem együttvéve. Végül három különböző időszakban (2000–2006, 2007–2010 és 2011–2017) alakulnak az egyes súlykategóriák trendjei.

Az adatok kinyerésével kapcsolatos nézeteltéréseket a konszenzus elérése érdekében megbeszéléssel oldják meg. Szükség esetén a potenciálisan alkalmas tanulmányok szerzőivel kapcsolatba lépnek a hiányzó információk megszerzéséhez.

Az elfogultság kockázatának értékelése

Két recenzens függetlenül értékeli az egyes vizsgálatok elfogultságának kockázatát a Joanna Briggs Institute eszközzel.29 Ez az eszköz 10 kritériumot tartalmaz, amelyek értékelhetők „igen” (= 1), „nem” (= 0), „nem alkalmazható” ( = NA) vagy „nem egyértelmű” (=?) (Online kiegészítő 1. függelék). Így az egyes vizsgálatok pontszáma 0 és 10 között változhat. Az egyes tanulmányok által teljesített kritériumok számától függően alacsony elfogultsági kockázatnak (7–10), az elfogultság mérsékelt kockázatának (4–6) vagy az elfogultság magas kockázata (1–3). A longitudinális vizsgálatok minőségének értékeléséhez a Hatékony Népegészségügyi Gyakorlati Projekt30 Minőségértékelési eszközt alkalmazzák a kvantitatív vizsgálatokhoz (online kiegészítő 2. melléklet). A tanulmányokat hét területen értékelik: szelekciós torzítás, tanulmánytervezés, zavarók, vakítás, adatgyűjtési módszer, valamint visszavonások és lemorzsolódások. Minden minőségi tartomány erős, mérsékelt vagy gyenge pontszámot kaphat, a vizsgálatok minősége pedig erős (nem gyenge domének), közepes (egy gyenge domén) és gyenge (két vagy több gyenge domén) kategóriába sorolható. A harmadik bíráló függetlenül értékeli az értékeléseket, és a konfliktusokat konszenzussal oldják meg.

Kiegészítő fájl 1

2. kiegészítő fájl

Statisztikai analízis

A kutatók összefoglalják a kiválasztott vizsgálatok főbb jellemzőit, beleértve a vizsgálat általános profilját, módszereit, a vizsgálatban résztvevők jellemzőit és az eredményeket a 2. táblázatban. Az adatok kivonása után meghatározzák, hogy lehetséges-e metaanalízis. Az összesített elemzések elvégzéséhez legalább két, ugyanazon eredményre vonatkozó megfigyelésre lesz szükség. A prevalencia összesített átlagának meghatározásához keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok adatait kell felhasználni. A longitudinális vizsgálatoknál a vizsgálat kezdetének és végének adatait fogjuk használni prevalencia információforrásként, a jelentett prevalencia-változások figyelembevétele nélkül. Amikor a vizsgálatok a morbid elhízás becsléseit mutatták be (18 éves BMI ≥35 kg/m 2 -nek felelnek meg), ezeket az elhízás kategóriájába sorolják, hogy megbecsüljék az elhízás egyedi értékét (ekvivalens BMI ≥30 kg/m 2, 18 évesen. Végül, ha egynél több populáció ad meg ugyanarról a mintáról, akkor a legrészletesebb eredményeket és/vagy a legnagyobb mintaméretet jelentő adat megmarad az adatok szintézisében.

A szisztematikus áttekintésben és/vagy metaanalízisben szereplő vizsgálatok jellemzői

Amikor csak lehetséges, meta-analízist hajtanak végre a STATA V.14 szoftver segítségével az összesített átlagkülönbségek és a 95% -os CI kombinálásához. A Mantel-Haenszel rögzített hatású módszert31 kell alkalmazni, ha nincs bizonyíték a heterogenitásra; ellenkező esetben a DerSimonian és Laird véletlenszerű hatások módszerét32 kell alkalmazni.

A vizsgálatok közti heterogenitást az I 2 statisztikával értékeljük, amelynek értékeit a következőképpen osztályozzuk: nincs releváns heterogenitás (0% –40%), mérsékelt heterogenitás (30% –60%), jelentős heterogenitás (50% –90%) %) és jelentős heterogenitás (75% –100%)%) .25 Ha a vizsgálatok között jelentős a heterogenitás, és a metaanalízis nem lehetséges, akkor leíró elemzést hajtunk végre. Végül a publikációs torzítást grafikusan értékelik egy tölcsértáblázat, valamint a Sterne és mtsai által javasolt módszer szerint.

Alcsoportelemzés és meta-regresszió

Alcsoport- és meta-regressziós elemzéseket végeznek azokon a fő tényezőkön, amelyek heterogenitást okozhatnak, például nem, életkor (3–6, 7–13 és 14–18 év), ország, régió (Észak-, Közép- és Dél-Európa) és tanulmányi eredmények (soványság, túlsúly és elhízás) 26–28 Ezen túlmenően, a prevalencia tendenciák értékeléséhez az összes alcsoport-elemzést három időperiódusra (2000–2006, 2007–2010 és 2011–2017) kell rétegezni. Ezenkívül a vizsgálat megtervezését, a különböző IOTF-kritériumokat, a Tanner-pontszám és a torzítási pontszámok alapján 26–28 pubertás állapotot figyelembe veszik a további alcsoportelemzéseknél.

Érzékenységvizsgálat

Érzékenységi elemzéseket végeznek, kizárva a vizsgálatokat az elemzésből egyesével.

Vita

A gyermekkori és serdülőkori soványság, túlsúly és elhízás gyakoriságának mérése, valamint az időbeli változások figyelemmel kísérése a népesség egészségügyi felügyelete szempontjából fontos, és segítséget nyújthat az elhízási járvány megelőzését és ellenőrzését szolgáló beavatkozások kidolgozásakor, valamint a soványság növekvő előfordulása szempontjából. . Ugyanakkor kevés tanulmány számolt be a súlyállapot-kategóriák arányának változásáról az európai országokban standardizált módszertan alkalmazásával. Ezért ennek a szisztematikus áttekintésnek és metaanalízis protokollnak célja egy pontos, átlátható és általánosítható módszertan biztosítása a soványság, a túlsúly és az elhízás prevalenciájának és túlórájának tendenciáinak becslésére három korcsoportban (3–6, 7–13 és 14–18 év) ) az európai régióban 2000 és 2017 között.

Számos egészségügyi interjú-felmérés magában foglalja az önadatokkal kapcsolatos kérdéseket a súlytúllépés figyelemmel kísérése érdekében.33 34 Azonban az önállóan közölt adatokat bizonyos torzítások korlátozhatják. Például a súly és magasság szülői jelentése alacsony magasságú jelentést eredményezhet, ami torzított (magasabb) BMI becsléseket eredményez. 35 Tehát a szisztematikus felülvizsgálathoz csak objektíven mért adatokat használunk az elfogultság e forrásának elkerülése érdekében.

Ezen túlmenően a heterogenitás forrásait, például a különböző földrajzi helyeket, a tanulmány tervezését és a minta jellemzőit (méret, korosztály és nemek szerinti megoszlás) is figyelembe vesszük. Annak értékelésére, hogy ezek a változók befolyásolhatják-e a heterogenitást, véletlenszerű hatású meta-regressziót kell használni

A gyermekek elhízása és a szülők társadalmi-gazdasági helyzete világszerte következetesen összefüggésben van36; így a hirtelen társadalmi-gazdasági változások, mint például a 2007-es pénzügyi válság, feltehetően negatívan befolyásolják az európai családok egészségét és jólétét, különösen néhány dél-európai országban, például Görögországban, Spanyolországban vagy Portugáliában, amelyekben a válság súlyosabb. Ezekben az országokban a becslések szerint 2005 és 2010 között a szegénység által veszélyeztetett gyermekek aránya 20,6% -ról 23,7% -ra, munkanélküli családokban élők aránya 3,7% -ról 11,2% -ra nőtt.35, úgy döntöttünk, hogy külön elemezzük ezt a három kissé kiegyensúlyozatlan időszakot: 2000–2006 (gazdag időszak), 2007–2010 (a pénzügyi válság csúcsa) és 2011–2017 (a válság következményei)

Az IOTF 26–28. Kritériumait azért fogják használni, mert a gyermekek és serdülők számára történő elhatárolások reprezentálják a világ egész lakosságát, és jobb nemzetközi összehasonlíthatóságot tesznek lehetővé a 2000–2017 közötti időszakban, mint más nemzetközi kritériumok, például a Betegségközpontoké. Kontroll (CDC) 37 vagy WHO. 38 Továbbá, figyelembe véve, hogy ezen IOTF-kritériumok két-két változata megjelent ebben az időszakban (bár minimális eltérések vannak a határértékeikben), alcsoport-elemzést fogunk végezni a potenciális potenciál megkülönböztetése érdekében. E különbségek hatása a prevalencia meghatározására. Csak az IOTF 26–28 kritériumainak használata korlátozza az összehasonlíthatóságot a világ minden más releváns tanulmányával, főként az USA-ból, ahol a CDC kritériumok általánosak, és megakadályozzák, hogy 2000 előtt adatot gyűjtsünk. Ennek a szisztematikus áttekintésnek és -analízis a súlyállapot-trendek felmérése, ez nem befolyásolja érdemben a trendbecsléseket.

A kutatás további lehetséges korlátai a publikációs elfogultság, az információs elfogultság, a gyenge statisztikai elemzések, valamint a módszerek és az elsődleges vizsgálatok eredményeinek nem megfelelő jelentése. Fontos figyelembe venni, hogy ezek az elfogultsági források egyes régiókban és országokban nagyobbak lesznek (pl. Magas jövedelmű országok vagy alacsony jövedelmű országok). Fontos azonban összefoglalni az ezekből a jelentésekből és publikációkból származó információkat.

Összességében elmondható, hogy a vékonyság, a túlsúly és az elhízás prevalenciájáról és tendenciáiról szóló teljes és elfogulatlan információ hiánya miatt az európai gyermekek és serdülők számára prioritásnak tűnik a gyermekek és serdülők bevonásával végzett szisztematikus felülvizsgálat elvégzése az elmúlt két évtizedben annak érdekében, hogy magas szintű -minőségi bizonyítékok ezzel a fontos közegészségügyi problémával kapcsolatban. Továbbá, tekintettel arra, hogy az európai gyermekeknek és serdülőknek több földrajzi és társadalmi-gazdasági körülményeik vannak, amelyek járványügyi entitássá teszik őket, megfontoltnak tűnik a súlyállapot alakulása a világ ezen régiójában. Fontos továbbá egy új modell bemutatása a kardiovaszkuláris kockázati tényezők prevalenciájával és trendjeivel foglalkozó tanulmányok bemutatásához, amely hasznos lehet útmutatásként az ilyen típusú kérdések jövőbeli kutatásához. Végül, ez a tanulmány naprakész és értékes információkat fog nyújtani a döntéshozók és az egészségügyi szolgáltatók számára nemzeti és kontinentális szinten annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni az európai gyermekekben és serdülőkben zajló megelőző politikák hatékonyságát.