A súly az Alzheimer-kór kockázati tényezője?

Általános egészségi állapot és súly

Minden ember magasságához egy egészséges súlytartományt határoztak meg. Ha egy felnőtt súlyát kilogrammban elosztjuk a magasság négyzetével, akkor megkapjuk a testtömeg-indexnek (BMI) nevezett számot. Ez nem tökéletes mérce, de gyakran használják azoknak a vonalaknak az azonosítására, amelyek elválasztják az egészséges súlyt a túlsúlytól és a túlsúlyt az elhízástól. Az egészséges testsúly elérése és az ott maradás nagyon fontos a jó egészség szempontjából. A túl sok testtömeg gyakran túl sok zsírszövetet jelent, és a zsírszövet veszélyes hatással lehet az egészségre. A túlsúly vagy az elhízás is növeli számos orvosi betegség kockázatát. Az Egyesült Államokban a felnőttek több mint egyharmada elhízott. Az elhízott felnőttek orvosi költségei évente 1429 dollárral magasabbak, mint normál testsúlyúak esetében. 1 Egyes tudósok aggodalommal mutatják be az elhízás növekedését. Figyelmeztetnek, hogy ez népességünkben meg fogja emelni az Alzheimer-kór kialakulásának ütemét, amely már növekszik az idősebb vagy túlsúlyos emberek nagyobb száma miatt. 2

A súly és kapcsolata az Alzheimer-kórhoz

Nem vagyok biztos abban, hogy a túlsúly, önmagában és önmagában mindig a probléma, amikor Alzheimer-kórról beszélünk. Lehetségesnek tűnik, hogy az elhízás, legalábbis néhány ember számára, az egészségtelen táplálkozási szokások jele, amelyeknek saját rossz hatása van az egészségre. Olyan élelmiszerek reklámjai bombáznak minket, amelyek sok üres kalóriát adnak nekünk és egészségtelenek számunkra. Könnyű, gyors, de nem túl hatékony módszert kínálnak az éhség csillapítására.

Természetesen a túlevés nem az egyetlen oka az elhízásnak. Az elhízott embereknek is lehetnek olyan betegségei, amelyek megnövelik súlyukat, vagy zavarják az egészségesebb életmódot. A súlyos ízületi gyulladás például megnehezítheti a testmozgást, és növelheti az inaktivitást és a súlyt is. Ezenkívül egyes túlsúlyos betegségek egymástól függetlenül növelik az Alzheimer-kór kockázatát. Megnövekedett súly esetén az embernél nagyobb valószínűséggel alakul ki cukorbetegség vagy magas vérnyomás, és tudjuk, hogy ezek a betegségek növelik az Alzheimer-kór kockázatát. Lehet, hogy vannak olyan emberek is, akiknek megnövekedett súlya inkább a kognitív nehézségek jele, mintsem hatása. A súlygyarapodás például az apátia, a csökkent fizikai aktivitás és a gyengébb öngondozás jele lehet a kognitív hanyatlás kezdetén.

Az inzulin és az agy

Magának a túlsúlynak azonban sajátos veszélyei vannak az agyat illetően. Az ezzel kapcsolatos figyelem nagy része a fontos hasnyálmirigy-hormonra, az inzulinra irányult. A megnövekedett súly az inzulin metabolikus hatásaival szembeni rezisztenciával függ össze. Ez még azoknál az embereknél is igaz, akik nem elhízottak vagy cukorbetegek. Amikor a test rezisztenssé válik az inzulinnal szemben, a hasnyálmirigy arra reagál, hogy a hormon nagyobb részét kiüríti, amíg a szerv meghibásodik, ami 2-es típusú cukorbetegséget eredményez.

A véráramban lévő extra inzulin valójában zavarja az agy energiaellátását azáltal, hogy csökkenti az agyba jutó üzemanyag (glükóz) mennyiségét. Az inzulin, amelyet szintén tanulunk, fontos közvetlen hatással van az agyra, amelyet az ellenállás csökkenti.

Maga az inzulin áthalad az agy védő biztonsági rendszerén (a „vér-agy gáton”), és az agysejteken lévő speciális receptor molekulákhoz kapcsolódik. Ezek a receptorok az agyterületek szinapszisaiban helyezkednek el, amelyeknek megfelelően kell működniük az emlékek létrehozásához. A szinapszisok olyan struktúrák, amelyek lehetővé teszik, hogy egy idegsejt (vagy idegsejt) elektromos vagy kémiai jelet továbbítson egy másik idegsejtnek.

Az inzulin egyéb intézkedések mellett befolyásolja azt a folyamatot, amely segít megőrizni a hosszú távú emlékeket. 3 Végül, az inzulin hatással van az agy energia-anyagcseréjére, és szabályozó hatással van arra, hogy az agy hogyan szabadul meg a mérgező amiloidtól és más fontos agyi funkcióktól.

Figyelembe véve mindezeket az inzulin védelmi és segítségnyújtási módokat, egyes kutatók megpróbálták az Alzheimer-kórt úgy kezelni, hogy az inzulint magasan permetezték az orrba. Az orrüregből az inzulin könnyen felszívódik az agyba, és bebizonyosodott, hogy fokozza a mentális aktivitást. Az intranazális inzulin lehetséges kezelési szerepének vizsgálata folyamatban van, de ez a kezelés klinikai alkalmazásban még nem szerepel az AD kezelésében, kivéve a kutatási tanulmányokat.

Fogyás és Alzheimer-kór

Az elhízás és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolat az élet közepén jól megalapozott, később azonban más összefüggés van a testsúly és az Alzheimer-kór között. A későbbi életben az Alzheimer-kór kialakulása gyakran a fogyáshoz kapcsolódik. 4 Ez hatalmas gondot okozhat a gondozók számára, és ennek a fogyásnak számos oka lehet. A motiváció és az öngondoskodás csökkenése, az étvágy megváltozása és a test szükségleteinek tudatosítása, az étkezésekre és az elkészítésre fordított kevesebb figyelem, a nagyobb társadalmi elszigeteltség és a megváltozott anyagcsere mind hozzájárulhatnak ehhez a problémához. Még genetikai tényezők is lehetnek. Összefüggésről számoltak be például az Alzheimer-kór fokozott fogyása és egy specifikus APOE-gén jelenléte között. 5.

Gyakorlati tanácsok

Milyen gyakorlati tanácsot kellene elvennünk, ha a súlyról és az Alzheimer-kórról beszélünk? A legfontosabb ötlet szerintem az, hogy azokkal a kockázati tényezőkkel, amelyeket megváltoztathatunk, az élet közepén vagy még korábban foglalkozni kell, hogy később hasznunkra válhassunk. A megfelelő testmozgás és az egészséges táplálkozás könnyen elérhető eszközök, amelyek segíthetnek csökkenteni nemcsak az Alzheimer-kór, hanem számos más orvosi probléma kockázatát is. Pozitívabban fogalmazva: az egészséges életmód, amely magában foglalja a súlykezelést, növelheti az optimális öregedés, a tartós függetlenség és a jobb életminőség valószínűségét.

Erőforrások:

Javasolt kiegészítő olvasmányok:

1. http://www.cdc.gov/obesity/data/adult.html - megtekintve 15.10.31.

2. Nepál B, Brown LJ és Anstey KJ. A növekvő középkorú elhízás rontja a demencia jövőbeli előfordulását. PLOS ONE 2014. szeptember; 9: 1–5.

3. Cholerton B, Baker LD, Craft S. Inzulin, megismerés és demencia. European Journal of Pharmacology 2013; 719: 170-9.

4. Tolppanen AM, Ngandu T, Kareholt I és mtsai. Középkorú és késői testtömeg-index és késői életkori demencia: egy leendő populációalapú kohorsz eredménye. J Alzheimers Dis, 2014; 38: 201-9.

5. Backman K, Joas E, Waern M és mtsai. A testtömeg-index és a demencia 37 éve: Hatásmódosítás az APOE genotípussal: Megfigyelések a nők prospektív populációs vizsgálatából Göteborgban, Svédországban. J Alzheimers Dis 2015. szeptember 15, PMID: 26402098.

Ezt a tartalmat utoljára 2020. november 10-én frissítették