A súlygyarapodáshoz kapcsolódó antibiotikumok

Az alacsony dózisú antibiotikumok okozta bél mikrobiómában bekövetkezett változások miatt az egerek híznak. Az antibiotikumot szedő emberek, különösen a gyermekek hasonló változásai hozzájárulhatnak az elhízás járványához

kapcsolódó

"data-newsletterpromo_article-image =" https://static.scientificamerican.com/sciam/cache/file/CF54EB21-65FD-4978-9EEF80245C772996_source.jpg "data-newsletterpromo_article-button-text =" Regisztráció "data-newsletterpromo button-link = "https://www.scientificamerican.com/page/newsletter-sign-up/?origincode=2018_sciam_ArticlePromo_NewsletterSignUp" name = "articleBody" itemprop = "ArticleBody">

A héten néhány jelentés szerint a bélben természetes módon élő baktériumok kaput teremtenek. Ezek a baktériumok megmagyarázhatják, hogy az antibiotikumok hogyan hizlalják a haszonállatokat és talán az embereket is, és hogy bizonyos gének hogyan hajlamosítják az organizmusokat az elhízásra.

A Nature-ben augusztus 22-én megjelent tanulmányban a kutatók utánozták, mit tettek a gazdák évtizedek óta az állataik hizlalása érdekében: a fiatal egereket folyamatosan alacsony dózisú antibiotikummal etették. Az antibiotikumok megváltoztatták az egerek bélében lévő baktériumok összetételét, és megváltoztatták a baktériumok tápanyagbontását is. A kezelt egerekben lévő baktériumok több olyan gént aktiváltak, amelyek a szénhidrátokat rövid láncú zsírsavakká változtatták, és bekapcsolták a máj lipidkonverziójához kapcsolódó géneket. Feltehetően ezek a molekuláris útváltások lehetővé teszik a zsír felhalmozódását. Amint a haszonállatok elhíznak, az antibiotikummal táplált egerek híznak.

Martin Blaser, a New York-i New York-i Egyetem mikrobiológusa azt állítja, hogy a szülők öntudatlanul is hasonló jelenséget hirdethetnek, amikor gyermekeikben gyakori betegségeket és fülfertőzéseket kezelnek. Ennek az ötletnek az alátámasztására egy másik tanulmányra mutat, amelyet írt. Az augusztus 21-én publikált tanulmány megállapította, hogy az Egyesült Királyságban aránytalanul sok 11 000 gyerek volt túlsúlyos, akik 3 éves korukig túlsúlyosak voltak, életük első 6 hónapjában antibiotikumot szedtek.

"Az antibiotikumok rendkívül fontos gyógyszerek" - mondja Blaser. "De különösen akkor, ha életük elején adják őket, úgy gondolom, hogy olyan költségekkel járnak, amelyekkel a szülőknek, az orvosoknak és a betegeknek tisztában kell lenniük."

Úgy tűnik, hogy a mikrobák a genetikailag kiváltott puding cinkosai is - derül ki a Nature Immunology című szaklapban ma megjelent tanulmányból. Amikor a kutatók megszabadították az egereket a limfotoxin nevű bélmolekulát kódoló géntől, a szegmentált fonalas baktériumok elárasztották a normális mikrobaközösséget. Ezek a baktériumok felzabálhatják a felesleges zsírt, mint a galandférgeket - az egerek vékonyak maradtak, bármit ettek is. Mi több, a sértetlen limfotoxinnal rendelkező egerek képesek voltak megtartani karcsú alakjukat, amikor a kutatók a szegmentált fonalas baktériumokat ültették beleikbe.

Habár a cikkek csábító kapcsolatokat mutatnak, Peter Turnbaugh, a massachusettsi Cambridge-i Harvard Egyetem mikrobiológusa azt állítja, hogy még több munkát kell elvégezni, mielőtt a mikrobák reflektorfénybe kerülnének az elhízás elleni küzdelemben. "Ezek a tanulmányok olyan mechanizmusokat javasolnak, amelyek révén a különböző baktériumok elősegítik az adipozitást, de nem határozzák meg teljesen az utakat" - mondja. "Ami engem igazán izgat ezekben az írásokban, az az, hogy most két új egérmodellrel rendelkezünk az utólagos kísérletek elvégzéséhez."

Ez a cikk a Nature magazin engedélyével készült. A cikk először 2012. augusztus 27-én jelent meg.