A számítógépes játékok használata és a televíziózás megnövekedett túlsúly kockázatát az alacsony aktivitású lányok körében: Negyedik thaiföldi nemzeti egészségügyi vizsgálat 2008-2009

1 Gyermekgyógyászati Klinika, Orvostudományi Kar, Songkla Egyetem Hercege, Songkhla 90110, Thaiföld

2 Nemzeti Egészségügyi Vizsgálati Iroda, Egészségügyi Rendszer Kutató Intézet, Bangkok 11000, Thaiföld

3 Közösségi Orvostudományi Kar, Orvostudományi Kar Ramathibodi Kórház, Mahidol Egyetem, Bangkok 10400, Thaiföld

4 Népegészségügyi Kar, Mahidol Egyetem, Bangkok 10400, Thaiföld

Absztrakt

A mozgásszegény viselkedés és a túlsúly közötti összefüggések tanulmányozása a gyermekek és serdülők között vegyes eredményeket mutat. A 2008 és 2009 között összegyűjtött negyedik thaiföldi nemzeti egészségügyi vizsgálati felmérést 5999 6–14 éves gyermek esetében használták fel ennek az egyesületnek a feltárására. A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport életkor- és nemspecifikus testtömeg-index vágási pontjai által meghatározott túlsúly prevalenciája 16% volt. Többszörös logisztikai regresszió alkalmazásával kiderült, hogy a számítógépes játékok napi 1 óránál hosszabb ideig tartó használata a túlsúly megnövekedett kockázatával jár (korrigált esélyhányados (AOR) = 1,4; 95% -os konfidencia intervallum: 1,02–1,93). A számítógépes játékok használatának és a tévénézésnek a túlsúly kockázatára gyakorolt hatása szignifikánsan hangsúlyos volt azoknál a lányoknál, akik heti ≤3 napot töltöttek 60 perc közepes intenzitású fizikai aktivitással (AOR = 1,99 és 1,72, ill.). Éppen ellenkezőleg, ezek az ülő magatartások nem jelentettek jelentős kockázatot a túlsúlyra a fiúk körében. Figyelembe kell venni a fizikai inaktivitás és a médiahasználat által a túlsúly kockázatára gyakorolt mérséklő hatást a gyermekek és serdülők túlsúlyos kontrolljának beavatkozásainak megtervezésekor. A társadalmi változások nyomon követése elengedhetetlen a célzott beavatkozások lehetséges területeinek azonosításához.

1. Bemutatkozás

A gyermekkori elhízás jelentős egészségügyi problémaként jelent meg az átmeneti társadalomban. A gyorsan változó táplálkozási gyakorlatok és a mozgásszegény életmód a gyermekkori túlsúly és elhízás magas gyakoriságához vezetett az iskoláskorú gyermekek körében (a Nemzetközi Elhízásügyi Munkacsoport által meghatározott pontok meghatározása szerint) a fejlődő országokban 2004 és 2010 között: 41,8% Mexikóban, 22,1 % Brazíliában, 13,3–22,3% Dél-Afrikában, 27,9% Argentínában és 2,8–28% Indiában [1]. Thaiföldön a két országos felmérés adatai azt mutatták, hogy a 6–12 éves gyermekek körében az elhízás prevalenciája az 1997-es 5,8% -ról 2001-ben 6,7% -ra nőtt egy helyi referencia súly-magasság kritériumainak alkalmazásával. [2]. Ez az emelkedő tendencia egybeesett a thaiföldi cukorbeteg gyermekekben a 2-es típusú cukorbetegség növekedésével az 1986 és 1995 közötti 5% -ról 1996 és 1999 közötti 17,9% -ra [3].

Az étrendben megnövekedett energiatartalmat, csökkent fizikai aktivitást és megnövekedett mozgásszegény életmódot, valamint számos kulturális és környezeti tényezőt azonosítottak a gyermekek elhízásának okaként [4–6]. Thaiföldi viszonylatban a korábbi jelentésekben a túlsúly és az elhízás meghatározó tényezői a gyermekek körében elhízott szülők, magas jövedelmű családban való tartózkodás, terhesség előtti anyai túlsúly, magas születési súly, egyedüli gyermek, nagy mennyiségű élelmiszer fogyasztása gyermekek, akik kevesebb testmozgással rendelkeznek, mint a társaik, és a TV-nézési idő meghaladja a napi 2 órát [7–10].

A gyermekkori túlsúly jelenlegi növekvő prevalenciájának megértése érdekében a negyedik Nemzeti Egészségügyi Vizsgálat (NHES IV) legfrissebb adatait felhasználva megvizsgáltuk az SB (azaz a számítógépes játékokon és a televíziónézésen töltött idő) és a túlsúly közötti összefüggéseket. Thaiföldön a 6–14 éves gyermekek körében. Ezenkívül megvizsgáltuk, hogy a képernyő idő túlsúlyra gyakorolt hatása változott-e fizikai aktivitás állapota és neme szerint.

2. Tantárgyak és módszerek

2.1. Tervezés

A Nemzeti Egészségügyi Vizsgálati Felméréseket 1991 óta ötévente végezzük. A Nemzeti Egészségügyi Vizsgálati Iroda által lefolytatott, negyedik, 2008–2009-es Nemzeti Egészségügyi Vizsgálati Felmérést (NHES IV) úgy tervezték, hogy az intézményen kívüli thaiföldi népességet képviselje egy többlépcsős, rétegzett mintavétel alapján. A 2008-as thaiföldi népesség-nyilvántartások [20]. Az első szakaszban 5 tartományból vettek véletlenszerűen mintát méretarány szerint (PPS) a négy régió mindegyikéből, Bangkok kivételével. A második szakaszban 3-5 körzetet választott ki a PPS az egyes tartományokból. A harmadik szakaszban minden tartományban 13-14 választási egységet (falu) vagy falut választott ki a PPS az egyes városi és vidéki területekről. Az utolsó szakaszban minden EU/falu esetében 8–10 férfit és 8–10 nőt választottak ki szisztematikus véletlenszerű mintavétellel a hat széles korosztály és nemcsoport (1–14–15–59–, és ≥60 éves férfiak/nők). Bangkokban 5–6 EU-t választott ki véletlenszerűen a PPS a 12 körzet mindegyikéből. Az utolsó szakasz megegyezett a többi tartományban alkalmazott módszerekkel.

2.2. Tárgyak

Az NHES IV-be 29 485 1–60 év feletti alany került be. Az 1–14 éves alanyok végső mintanagysága 9 035 egyén volt (a válaszarány 92,8%). A fiúk és a lányok válaszaránya 92,4%, illetve 93,1% volt. Ez a jelentés az iskoláskorú népesség adatainak elemzését mutatja be: 5999 6–14 éves gyermek.

2.3. Adatgyűjtés

Az alanyokat könnyű ruhában, Tanita skála segítségével lemértük és 0,1 kg pontossággal rögzítettük. Az álló magasságokat képzett kutatási asszisztensek mérték egy helyileg elkészített stadiométer segítségével, és 0,1 cm pontossággal rögzítették őket.

Demográfiai és társadalmi-gazdasági adatokat a szülők megkérdezésével kaptunk. Az étrend bevitelére, valamint a fizikai és mozgásszegény tevékenységekre vonatkozó információkat a 10 év alatti gyermekek szüleinek és maguknak az alanyoknak a 10 éves vagy annál idősebb megkérdezésével készítettük. A médiahasználati kérdések a következők voltak: "Az elmúlt hónapban naponta hány órát néztél televíziót?" és "Hány órát játszott naponta az elmúlt hónapban számítógépes játékokat?" A fizikai aktivitás tekintetében a kérdés az volt: "Az elmúlt héten hány nap volt olyan fizikai aktivitás, amely legalább 60 percig növelte a légzésed és a pulzusod?"

2.4. Statisztikai analízis

2.5. Etikai megengedettség

Az Emberi Tárgyak Országos Etikai Felülvizsgálati Bizottsága, a Közegészségügyi Minisztérium jóváhagyta a tanulmányt. A mintába felvett családokat tájékoztatták az adatgyűjtés folyamatáról, és szóbeli engedélyt kaptak.

3. Eredmények

Az 1. táblázat a túlsúly prevalenciáját, a médiahasználatot, a fizikai aktivitást, a nagy energiájú snack fogyasztását és az alanyok családi jövedelem jellemzőit ismerteti. A túlsúly súlyossága a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport életkor- és nemspecifikus BMI-csökkentési pontjainak alkalmazásával [21] a lányok esetében 15,2% volt, míg a fiúké 16,7%. A legtöbb személy naponta több mint 2 órát nézte a tévét. Másrészt csak 5,2% foglalkozik napi 1 óránál hosszabb számítógépes játékokkal; a férfi alanyok kétszer annyit játszottak számítógépes játékokkal, mint a nők (

). A férfi alanyok is közepesen intenzív fizikai aktivitást folytattak, lényegesen többet, mint a nők (). Nem figyeltek meg nemek közötti különbséget a magas energia snackek és a családi jövedelem szintje között.

A médiahasználat és a fizikai aktivitás túlsúlyos összefüggéseit a 2. táblázat mutatja. A többszörös logisztikus regressziós elemzésből a számítógépes játékok használata és a fizikai aktivitás jelentősen befolyásolta a túlsúly valószínűségét a 6–14 éves betegek körében. . Mivel referenciacsoportként 1 óra/nap vagy annál kevesebb, a napi 1 óránál hosszabb számítógépes játékok használata növelte a túlsúly valószínűségét (korrigált esélyhányados (AOR) = 1,40; 95% -os konfidencia intervallum (CI): 1,02–1,93), míg azok a gyermekek, akik 60 percig közepes intenzitású fizikai tevékenységet folytattak több mint 3 napon/héten, kevésbé voltak túlsúlyosak (AOR = 0,75; 95% CI: 0,66–0,84). A nemek szerinti alcsoport-elemzés különböző kockázatokat mutat a fiúk és a lányok között. A napi 2 óránál hosszabb tévénézés jelentősen megnövelte a túlsúly kockázatát (AOR = 1,67; 95% CI: 1,17–2,40), míg a mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás jelentősen csökkentette a lányok kockázatát (AOR = 0,62; 95% CI: 0,51–0,76). A fiúk esetében a számítógépes játékhasználat és a közepes intenzitású, túlsúlyos PA-kban való részvétel már nem volt szignifikáns a magas energiafogyasztás-fogyasztás és a családi jövedelem kiigazítását követően.

A médiahasználat és a túlsúly közötti összefüggést a PA szint szerinti alcsoportelemzéssel tovább vizsgáltuk (3. táblázat). A médiahasználat hatása csak az alacsonyabb PA-val rendelkező lányok körében volt jelentős. A nőknél, akik ≤3 napot/hétet töltöttek 60 perc közepes intenzitású PA-ban, nagyobb volt a túlsúly kockázata, ha naponta több mint 2 órát töltöttek tévénézéssel (AOR = 1,72; 95% CI: 1,09–2,74, szemben 2 órával/nap vagy kevesebb), vagy több mint 1 óra/nap számítógépes játékokkal (AOR = 1,99; 95% CI: 1,15–3,47 szemben 1 óra/nap vagy kevesebb), míg azok, akiknek több mint 3 napja/hét közepes intenzitású PA és A tévénézés vagy a számítógépes játékok részvétele nem jelentett jelentős kockázatot. A fiúk esetében a médiahasználat a PA egyik csoportjában sem jelentett jelentős kockázatot a túlsúlyra.

4. Megbeszélés

A legutóbbi Nemzeti Egészségügyi Vizsgálat adatainak felhasználásával megállapítottuk, hogy a napi 1 óránál hosszabb számítógépes játékok használata a túlsúly fokozott kockázatával jár, míg a közepes intenzitású PA-ban való részvétel jelentősen csökkenti a túlsúly valószínűségét a 6- 14 éves női alanyokra. További elemzés azt mutatta, hogy a számítógépes játékhasználat és a tévénézés hatása a túlsúly kockázatára szignifikáns volt a lányok körében, de nem fiúknál, akik ≤3 napot/hét töltöttek 60 perc közepes intenzitású PA-ban.

A keresztmetszeti vizsgálatok legutóbbi szisztematikus áttekintése szerint a PA szint és a súlyállapot közötti összefüggés nem egységes. A miénkhöz hasonlóan, a jelentések többsége is jelentős negatív összefüggéseket talált, a fiúk és a lányok eredményei is eltérőek voltak. Az elhízással kapcsolatos egészségügyi viselkedésbeli nemek közötti különbségeket más tanulmányok dokumentálták [23, 25, 26]. Ezek az eredmények a fiziológiai válaszok vagy a társadalomban a fiúk és lányok közötti nemi szerep elvárása közötti különbségeknek tudhatók be [27–29]. Másrészt a gyermek súlyállapota maga is befolyásolhatja a PA intenzitását és gyakoriságát, és ez társulásaik vegyes megállapításaihoz vezethet [15]. Ezenkívül a PA felmérése, amelyet a legtöbb felmérésben alkalmaztak, befolyásolhatja a pontosságot és következetlen eredményekhez vezethet.

Vizsgálatunknak vannak bizonyos korlátai. A felmérések jellegéhez hasonlóan a megállapításokat sem lehet oksági okként értelmezni. A PA-t és az SB-t kérdőívekkel gyűjtötték össze. Tekintettel a tévénézés és a számítógépes játékok használatának nyilvánosságra hozott kedvezőtlen hatására, az elfogultság valószínűleg aluljelentésekre irányul. Ennek ellenére ennek a tanulmánynak megvan az ereje, mint egy országos reprezentatív vizsgálat, viszonylag nagy mintamérettel. Az eredmények tükrözhetik a thaiföldi gyermekek viselkedési mintázatát, valamint ezeknek a viselkedéseknek a gyermek túlsúlyos problémájához fűződő értelmes kapcsolatát.

5. Következtetések

A gyermekek életét napjainkban jelentősen befolyásolták a társadalmi változások és a médiatechnológiák. Megállapítottuk, hogy a számítógépes játékok napi több mint 1 órás használata és a TV-nézés napi 2 óránál hosszabb ideig növelte a túlsúly kockázatát az alacsony PA-szinttel rendelkező lányok körében. Ezek a megállapítások hasznosak az egészséges viselkedést elősegítő hatékony beavatkozások kidolgozásában az elhízás ellenőrzésére. Mivel az iskolákban és otthon számítógépeket használnak a fiatalabb gyermekek oktatásához, ennek az elektronikus médiának a kockázatát a családoknak és a nyilvánosságnak is tájékoztatni kell. A szülőket tájékoztatni kell a számítógép használatának fegyelmezéséről az ülő idő szabályozása érdekében. Az életmóddal kapcsolatos társadalmi változások nyomon követését rendszeresen el kell végezni a célzott beavatkozások lehetséges területeinek azonosítása érdekében.

Érdekkonfliktus

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget a cikk megjelenésével kapcsolatban.