Az öko-fenntarthatóság értékelése a szójabab-liszt (SBM) helyettesítésének a nellori juhok különböző szintű bevonatos karbamiddal történő helyettesítésével (Ovis kos)

Szerepek konceptualizálás, adatkezelés, hivatalos elemzés, vizsgálat, módszertan, írás - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

szójabab-liszt

Állattenyésztő telep komplexum, Állatorvos-tudományi Főiskola, Sri Venkateswara Állatorvosi Egyetem, Proddutur, Andhra Pradesh, India

Szerepek konceptualizáció, módszertan, erőforrások, felügyelet, validálás, vizualizáció

Állattáplálkozási Tanszék, NTR Állatorvos-tudományi Főiskola, Sri Venkateswara Állatorvosi Egyetem, Gannavaram, Andhra Pradesh, India

Szerepek konceptualizálás, módszertan, források, felügyelet, validálás, vizualizáció

Tagsági adminisztratív épület, Sri Venkateswara Állatorvosi Egyetem, Tirupati, Andhra Pradesh, India

Szerepek konceptualizálás, adatgondozás, módszertan, források, felügyelet, validálás, vizualizáció

Állattenyésztő telep komplexum, NTR Állatorvos-tudományi Főiskola, Sri Venkateswara Állatorvosi Egyetem, Gannavaram, Andhra Pradesh, India

Szerepek Módszertan, források, felügyelet, validálás

Tagság AH Polytechnic College, Sri Venkateswara Állatorvosi Egyetem, Banavasi, Andhra Pradesh, India

Szerepek Megjelenítés, Írás - eredeti vázlat, Írás - áttekintés és szerkesztés

Állat-egészségügyi továbbképzési és kommunikációs továbbképzési központ, Állatorvos-tudományi Főiskola, Sri Venkateswara Állatorvosi Egyetem, Tirupati, Andhra Pradesh, India

Szerepek konceptualizálás, módszertan, források, vizualizáció, írás - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

Állatorvosi élettani tagozat, NTR Állatorvos-tudományi Főiskola, Sri Venkateswara Állatorvosi Egyetem, Gannavaram, Andhra Pradesh, India

  • P. Ravi Kanth Reddy,
  • D. Srinivasa Kumar,
  • E. Raghava Rao,
  • Ch. Venkata Seshiah,
  • K. Sateesh,
  • Y. Pradeep Kumar Reddy,
  • Iqbal Hyder

Ábrák

Absztrakt

A kortárs környezeti gondozási programok elsősorban a globális felmelegedési potenciál megfékezését tűzték ki célul multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával. Az etetési stratégiák kezelése nagy potenciállal rendelkezik az állattenyésztés környezeti lábnyomának csökkentésében. Ez a tanulmány a szójabab-liszt (SBM) változó bevont karbamid (SRU) pótlásának hatását kívánja felmérni mind az állatkert-technikai (tápanyag emészthetőség, hőnövekedés, valamint a fizio-biokémiai paraméterek), mind a környezeti tulajdonságokra. A bevont karbamidot használták az SBM helyettesítésére 0, 25, 50 és 75 százalékos szinten. A hagyományos istállóban tartott nyolc felnőtt kosot (43,02 ± 0,76) replikált 4 x 4 latin négyzet alakú mintában alkalmaztuk. Nem minden fiziológiai paraméter, azaz. a végbél hőmérsékletét, a pulzusszámot és a légzési frekvenciát (P> 0,05) f befolyásolta az SRU beépülésének változó szintje. Az SRU-val etetett állatok magasabbak voltak (P 0 32’27 ”N és 80 0 48’07” E) Andhra Pradesh Krisna agroökológiai zónájában, átlagos csapadékmennyiségük 70–110 cm volt. Az állatokat a Sri Venkateswara Veterinary University (SVVU) Állattartó telep komplexumának kísérleti állatfészerében tartottuk, Gannavaram, Andhra Pradesh, India.

Állatok, kísérleti tervezés és diéták

Nyolc egészséges, egyöntetű életkorú (14 hónapos) kosot (14 hónap), amelyek súlya 43,02 (± 0,76) kg, kiválasztottuk a kísérleti fészerből és felhasználtuk a jelen vizsgálatban. Egy héttel a vizsgálat megkezdése előtt az állatokat féregtelenítettük 7,5 mg/kg testtömeg-albendazollal, hogy megakadályozzuk az endoparaziták növekedést gátló hatásait, ha vannak ilyenek. A felnőtt kosokat jól szellőztetett hagyományos istállóban helyeztük el, amelyek egyedi tollakat tartalmaztak, az egyéni takarmányozásra alkalmasak és jó higiénés állapotban voltak. Az összes kosot a kísérleti időszak alatt elestették. Az állatokat nyolc kísérleti periódus alatt etettük 22 napig, 15 napig az állatok adaptációjához, 6 napig az emészthetőség-kísérlethez és 1 napig a szérum biokémiai paramétereinek becsléséhez.

Egy replikált 4 x 4 LSD-ben nyolc felnőtt Nellore kosot véletlenszerűen osztottak ki négy étrendi kezelésre, amelyek az SRU-val kombinált TMR-t tartalmazzák. A szójabab-liszt fehérjét SRU-val helyettesítettük négy szintre (0%, 25%, 50% és 75% izo-nitrogén alapú szubsztitúció). A négy, 148 g/Kg CP-t tartalmazó étrendet DM alapján állítottuk össze, hogy kielégítsük a felnőtt Nellore kosok tápanyagigényét 40–45 kg testtömeg tartományban, az NRC (2007) szerint [10]. A kísérleti étrendek összetevőinek arányát és kémiai összetételét az 1. táblázat tartalmazza.

Kísérleti eljárások és mintagyűjtés

Kémiai elemzés és számítások

A takarmányt és a székletet különféle közeli összetevőkre elemeztük az AOAC (2007) által előírt protokollok szerint [11]. A nitrogénelemzést Turbotherm és Vapodest (Gerhardt, Németország) analizátorral végeztük. Az összes szénhidrátot (TC) Sniffen és mtsai szerint számítottuk. (1992) [12]: TC = 100 - (% CP +% EE +% TA). A nem rostos szénhidrátokat Hall et al. (1998) [13]: NFC = 100 - [(% CP-% CPurea +% UREA) +% EE +% Ash +% NDFap], ahol CP = nyersfehérje; CPurea = karbamidekvivalens nyersfehérje; EE = éter kivonat; és NDFap = semleges detergens szál korrigálva a hamu és a fehérje szempontjából.

A sejtfal-összetevőket a takarmányok és a széklet számára Van Soest és mtsai. (1991) [14]. A hemi-cellulózt NDF – ADF-nek számítottuk. A maradék hamutartalmat az NDF- és ADF-tartalomban úgy becsültük meg, hogy a mintákat puha kemencében 550 ° C-on 3 órán keresztül hamvasztottuk. Az NDF és ADF maradék N tartalmát Licitra és mtsai szerint értékeltük. (1996) [15]. A hamu- és fehérjével korrigált NDF-et takarmány- és székletmintákban az alábbi egyenlet felhasználásával becsültük meg: NDFap = NDF− (NDIP + NDIA), ahol NDIP = semleges detergensben oldhatatlan fehérje és NDIA = semleges detergensben oldhatatlan hamu. A takarmány és a széklet Ca- és P-tartalmát atomabszorpciós spektrofotométerrel elemeztük.

A trágya különféle szilárd frakcióit, beleértve az összes, az illékony és a rögzített szilárd részeket, az AOAC (2007) [11] protokollja alapján becsültük meg. Az egész emészthetőségi vizsgálat átlagos szilárd frakcióit az egyenlet alkalmazásával számítottuk;

Ahol a TSdig/VSdig/FSdig az összes, illékony és fix szilárd anyag emészthetőségi együtthatói,.

Vérbiokémia

A vizsgálat minden periódusának minden 22. napján vérmintát vettünk szérum fiolákba, jugularis venipunktúrával. A vérmintákból kivonták a szérumot, amelyet különböző biokémiai paramétereknek vetettek alá, beleértve a glükózt, az összes koleszterint, a kreatinint, a szérum karbamidot, az összes fehérjét, az albumint, a globulint, az ALT, az AST, a Ca és a P tartalmat, valamint a T3 és T4 szintet diagnosztikai módszerrel. készlet (M/s. ERBA Diagnostics Mannheim GmbH) standard módszerrel kettős sugárú UV – látható spektrofotométer alkalmazásával (Thermo Fisher Scientific TM Ltd., India). Ezenkívül a T3 és T4 immunvizsgálatát CLIA (Chemiluminescence Immunoassay) készletekkel végeztük, 0,1–8 ng/ml [variációs koefficiens (CV) 7,6%] és 3–300 ng/ml (CV @ kimutatható tartomány) kimutatható tartományban. 7,6%) a T3 és a T4 esetében.

Virtuális víz- és földigény

A két adag virtuális vízigényét az egyenlet felhasználásával számoltuk;

A két adag földigényét az egyenlet felhasználásával számoltuk;

∑ (IFI) - Az egyes takarmány-összetevők frakcióinak összege.

W – Vízigény (m 3/tonna kibocsátás) [Indiai körülmények között számolva, Jayaram (2016) szerint [16]].

L – földigény (m 3/tonna kibocsátás) [standard kérdőíves módszerrel számolva].

FI – Takarmány-összetevő, amelyet az egész vizsgálat során elfogyasztottak.

CF – konverziós tényezők a betáplált sűrítménykeverékben felhasznált mezőgazdasági melléktermékek mennyiségének meghatározásához (0,08 DORB esetén, 0,73 SBM esetében és 0,7 napraforgó süteménynél).

Trágya CH4 és N2O kibocsátása

A trágyát nem zárt cölöpökben vagy halmokban tárolták, és feltételezték, hogy minden nap székletét 168 napig tárolták (Két latin négyzet). A trágyából származó CH4-emissziót a következő egyenlettel számítottuk ki (Módosított IPCC, 2006-os Tier II Módszertan) [17];

Hol, VSdig - Az illékony szilárd anyag emészthetőségi együtthatója;

DMItr - Szárazanyag-bevitel a teljes próbaidőszak alatt.

Boi – Maximális metántermelő kapacitás (m 3/kg VS) juhtrágya esetén.

0,67 –m 3 CH4 konverziós tényezője Kg CH4-re.

MCF – metán konverziós tényező a meleg éghajlaton történő tárolás halmozott módszeréhez.

VSin - illékony szilárdanyag-bevitel

VSou − Illékony szilárd anyagok távoznak

A trágyából származó N2O-kibocsátást a következő egyenlettel számítottuk ki (Módosított IPCC, 2006-os Tier III Módszertan) [16];

NItr − A teljes N bevitel a teljes vizsgálat során

EF – emissziós tényező szilárd tároláshoz

44/28 –N2O-N-kibocsátás átalakítása N2O-kibocsátássá

Ökológiai lábnyom

A teljes takarmány CFP-jének kiszámítását két különböző módszer megközelítésével számítottuk ki. Mindkét módszer esetében a bemeneti adatgyűjtés a mezőgazdasági termelők, járművezetők, malomtulajdonosok számára kifejlesztett felmérési eszköz és szakértők által áttekintett folyóiratcikkek eredménye (2. táblázat) [17, 18, 19, 20]; a második módszer azonban a melléktermékek kibocsátási intenzitását nullának tekintette, a teljes kibocsátási potenciálnak a fő termékeknek tulajdonítva.

A kísérlet globális felmelegedési potenciálját az összes emészthető szerves anyag funkcionális egységként történő felhasználásával számítják ki;

CH4m –trágyából származó metán kibocsátás

N2Om − Trágyából származó dinitrogén-oxid-kibocsátás

IFI – egyedi takarmány-összetevő, beleértve a takarmányforrást is.

CFPFP – A takarmánygyártás szén-dioxid-kibocsátása (CO2-egyenérték).

TOMD - Emésztett összes szerves anyag (kg DMB-n).

Az állatállomány lélegeztetéséből származó CO2-kibocsátást nem vesszük figyelembe azon feltételezés alapján, hogy a vegetatív formában elfogyasztott CO2 mennyisége értéke megegyezik a légzéssel kibocsátott mennyiséggel.

A metabolikus vízigényt, a CH4-emissziót (MJ/d) és a CH4-emissziót (Kg/d) a Rahardja és mtsai. (2011) [21], Swainson és mtsai, 2018 [22], illetve Patra és mtsai, 2017 [23], ill.

Statisztikai analízis

A tápanyagok emészthetőségére, az in vitro technikákra, a fiziológiai, az endokrinális, a szérum biokémiai és a környezeti paraméterekre vonatkozó adatokat statisztikailag elemeztük, és szignifikanciájukat Duncan több tartományú tesztjével teszteltük. Az SBM-helyettesítéseket rögzített tényezőként vették figyelembe, a véletlenszerű hatások pedig a négyzet, a négyzetbe ágyazott periódus és a négyzeten belül a fészkek. A regresszióanalízis nem mutatott sem kvadratikus, sem köbös kapcsolatot az állatok befogadási szintje és válaszai között, kivéve a SUN napi változásait, amelyek másodfokú összefüggést mutattak. Ezért lineáris kontrasztokat alkalmaztunk az SBM és az SRU közötti páronkénti különbségek összehasonlításához 25 (C1), 50 (C2) és 75 (C3) százalékos szinten. Az eredményeket átlagértékként, az átlag standard hibájával mutatjuk be. A kontrasztokat akkor tekintettük szignifikánsnak, amikor a P-érték ≤0,05 volt, és P-nél szignifikánsnak tűnt

X 1 = Az egyes GWP-közreműködők értéke skálázás után (0–1).

X = az egyes GWP-közreműködők átlagos értéke.

Max (X) = Az egyes GWP-közreműködők maximális értéke.

Min (X) = Az egyes GWP-közreműködők minimális értéke.

Eredmények és vita

A karbamidot, egy olcsó szilárd nitrogén műtrágyát takarmány-adalékként is használják a fehérje helyettesítésére a kérődzők étrendjében [25]. Az ammónia felszabadulásának és a mikrobiális fehérjeszintézis sebességének szinkronizálása érdekében az elhúzódó vagy lassú felszabadulású karbamid az egyik lehetséges kilátás a hatékony takarmány-felhasználásra egy vidéki gazdaság által vezérelt trópusi országokban. Különböző lassú felszabadulású karbamidforrások, például tanin- vagy salzamiszt- vagy lignin- vagy Cacl2-, vagy CaSO4- vagy cinkkötésű karbamid; és lipiddel vagy polimerrel bevont karbamid állati takarmányként használható. Közülük polimerrel bevont karbamidot (Optigen II; M/s Alltech Inc., Hyderabad, India) választottak ki a jelen vizsgálatra.

In vitro károsodási teszt

Három ismételt inkubáció (CUBP – bevonatos karbamid feldolgozás előtt, CUAP – bevonatos karbamid feldolgozás után) átlagértékeként és standard hibájaként jelenik meg.

Fiziológiai paraméterek

Az SRU helyettesítési szintekre hivatkozva rögzített különféle fiziológiai paramétereket a 2A., 2B. És 2C. Ábra mutatja be. A bevonat károsodása ellenére semmilyen fiziológiai paraméterre (S2 File) nem figyeltek meg káros hatásokat, ami azt jelzi, hogy a megnövekedett szérum ammóniaszint optimális tartománya van. Ezzel szemben Sudarmane és Ito (2000) [31] arról számoltak be, hogy a karbamid alapú étrend magasabb hőtermelést és megnövekedett hüvelyhőmérsékletet okozhat, bár a vizsgált karbamid ép és bevonat nélküli volt. A szerzők a megnövekedett végbélhőmérsékletet 7,2 kcal/g nitrogén extra energiaköltségnek tulajdonítják a karbamid metabolizmusához és kiválasztásához [32]. A változatlan légzésszám kívánatos eredmény, mivel a megnövekedett arány hozzájárul a bendő acidózisához a lihegés által okozott fokozott CO2-veszteség miatt [33].

a, b, c Hőmérséklet, légzési gyakoriság és pulzusszám juhoknál a két periódus alatt (reggel vs. délután). A különböző szubindexeket (A, B) tartalmazó eszközök jelentősen különböznek (P> 0,05) ugyanazon csoporton belül, különböző időszakokban, és (a, b) ugyanazon csoportok között (P 3. táblázat. a felnőtt kosok étrendi alkotóelemeinek táplálkozási síkja.

A szérum biokémiai paraméterei

A szérum biokémiai paraméterei jelzik az állat fiziológiai állapotát [44]. Az etetés SRU nem befolyásolta a szérum biokémiai paramétereit, kivéve a szérum karbamid-nitrogént (SUN), amely 50% (P = 0,071) és 75% (P = 0,087) szubsztitúciós csoportokban nőtt (4. táblázat). Megállapított tény, hogy a pajzsmirigy működésének depressziója a stressz alatt az anyagcsere adaptációjának része volt, amelynek következtében a hőtermelés alacsony szinten tartható [45]. A megfigyelt pajzsmirigyhormonszintek (T3 és T4) azonban nem voltak szignifikánsak az állatok körében, ami arra utal, hogy a kísérleti kosok képesek elviselni az SRU beépítésével keletkező felesleges hőt, még a legmagasabb szintű pótlás esetén is.