A szorongás és a stressz elrontja a jó megjelenését

Gondjai súlygyarapodáshoz és gyors öregedéshez vezethetnek.

stressz

A kutatás egyértelmű: A stressz csúnya dolgokat tesz velünk. Például egy tanulmány kimutatta, hogy a magas stresszt átélő nők 11-szer nagyobb eséllyel szenvednek hajhullást, mint a közepes vagy alacsony stresszű nők. A munkahelyi stressz is öt éven át tartó súlygyarapodáshoz kapcsolódik. A pattanásos betegek 74 százaléka szerint a stressz súlyosbítja állapotukat. Ugyanilyen fajta hatásokat tapasztalunk az állatoknál is: A szorongó kutyák korábban szürkék és a stresszben szenvedő egerek gyorsabban öregszenek.

De hogyan befolyásolja a stressz valójában a fizikai megjelenést? Két nagy módja van.

Először is, amikor stresszes helyzetbe kerülünk, olyan dolgokat csinálunk, amelyek fájnak a megjelenésünkben. Például összevonjuk a szemöldököt, vagy összerántjuk az ajkunkat, ami idővel ráncokat okozhat. Vagy aggódva, távollétében válogatjuk a bőrünket vagy harapjuk a körmünket. A sok stressz gyakran túl kevés időt jelent, ezért hajlamosak vagyunk elhamarkodott, oktalan étkezési döntéseket hozni és hízni. "Elfoglalt vagy, ezért támaszkodhatsz az előre elkészített ételekre, amelyek általában magas cukor- és zsírtartalmúak" - mondja Susan Torres ausztrál kutató, aki a mentális egészség és az étrendi bevitel kapcsolatát tanulmányozza. Röviden, a stressz felbujthatja az ön szabotázsát.

A stressz másik megjelenési módja bonyolultabb és szisztémásabb. Amikor a stressz hormonok, például a kortizol kölcsönhatásba lépnek más hormonokkal és neurotranszmitterekkel, fiziológiai változások lépnek fel, amelyek néha külsőleg is megnyilvánulnak.

Például a stressz felgyorsítja hajunk természetes növekedési ciklusát, amely felgyorsíthatja a hajhullást, és meghosszabbítja a hajhullás szakaszát. Korai őszülést is okozhat, mivel minden szőrtüszőben véges mennyiségű pigment van; amikor a stressz miatt felgyorsul a hajciklusunk, a pigment hamarabb kifolyik. Alternatív megoldásként néha a stressz azt jelzi, hogy a szőrtüszők abbahagyják a színtermelést, ami a haj tompábbá és finomabbá teheti.

Ezzel szemben a stressz lelassítja a bőr havi sejtmegújulási folyamatát. Ez ráncokat, száraz bőrt és a pattanások hegeinek késleltetett gyógyulását eredményezheti. Eközben a kortizolfelesleg hormonális láncreakciót vált ki, amely stimulálja a felesleges olajtermelést, és kiválthatja, vagy legalábbis súlyosbíthatja a kitöréseket. Valójában egy tanulmányban a főiskolai vizsgák során megnövekedett stresszszint jelentősen társult a megnövekedett pattanás súlyosságával. Talán a legriasztóbb, hogy a stressz gátolhatja az emésztést, ezáltal gátolva az egészséges fogak, bőr és haj számára nélkülözhetetlen vitaminok felszívódását.

További Tonic:

A krónikus életstressz okozati összefüggésben van a súlygyarapodással is. Amikor stresszt szenvedünk, testünk felszabadítja a kortizolt, amely aztán kölcsönhatásba lép két neuropeptid Y és leptin nevű hormonral, hogy ösztönözze étvágyunkat a magas cukortartalmú és a magas zsírtartalmú ételek iránt. Sőt, amikor stresszes állapotban vagyunk, a jó étel serkenti az opioid felszabadulást - a szervezeted természetes heroin-változata. Egy addiktív jutalomciklus következik: Stresszesek vagyunk, és az ételt szó szerint, fiziológiailag megvigasztaljuk, megvigasztaljuk, majd a stresszünk enyhítése érdekében belemerülünk. A stressz "növeli a nagyon ízletes ételek jutalomértékét" - magyarázza egy tanulmány. Minél nagyobb stresszt kapunk, annál inkább vágyunk és szeretjük a magas cukortartalmú, magas zsírtartalmú ételeket, és annál nagyobb súlyt kapunk. A stressz befolyásolja a hipotalamusz – hipofízis – mellékvese tengelynek nevezett stressz-válaszrendszert is, amely elősegítheti a zsírraktározást, különösen a hasi régióban.

A stressz akár a korai öregedést is kiválthatja sejtszinten. A kutatások szerint a stressz rövidebb telomerhosszal jár. A telomerek azok a kis DNS-darabok a kromoszómák végén, amelyek hatékonyan megmondják a kutatóknak, hogy hány éves a sejt. A rövidebb telomerek többek között csökkent élettartammal, csökkent fizikai képességekkel felépülni olyan stresszekből, mint a sebek, és csökken a bőr rugalmassága. Egy tanulmányban a legmagasabb észlelt stresszű nők telomerei ugyanolyan hosszúak voltak, mint egy évtizeddel idősebb nők. Más szóval, a stressz nemcsak pszichológiailag, hanem biológiailag is öregbít minket.

Végül a stressz tudatalatti, ösztönös módon befolyásolja vonzereinket. Egy finn tanulmányban a magasabb kortizolszinttel rendelkező nők arcát a férfiak kevésbé vonzónak ítélték meg, mint az alacsonyabb nőkét. A stressz kritikus szerepet játszik ebben a jelenségben: A magas kortizolszint miatt az egyének kevésbé termékenyek, ezáltal csökkentve vonzerejüket. Ennek van értelme - mondja a tanulmány vezető kutatója, Markus Rantala. A stressz gátolja a nemi hormonokat, a nemi hormonok pedig befolyásolják a fizikai vonzerőt.

Jobb okok vannak a stressz elkerülésére, mint a tiszta esztétika. De a lényeg az, hogy testünk ne várja meg, hogy "csak átvészeljük ezt" vagy "megtanuljunk kezelni". A testünk nyilvánvaló módon romlani kezd. Talán, ha észrevesszük ezeket a felszínes hatásokat, rájövünk arra, amit áldozunk a stresszre.