A Teen Peyote használatának veszélyei

peyote

A Peyote talán legismertebb szentségi használatáról az indián egyházban. Sőt, olyan kísérleti írók, mint Aldous Huxley és Carlos Castaneda, irodalmi klasszikussá vált könyveikben megemlítették. A tinédzserek vonzódnak a peyote-használathoz, mert a népszerű drogkultúrában romantizálják és mitologizálják. Azonban illegális drog veszélyes fizikai és szellemi mellékhatásokkal jár.

A Peyote használat növekszik

Sajnos a peyote népszerű pártdrogokká vált, különösen a nyugati parti klubokban. Valójában az Egyesült Államokban több mint 30 millió ember használ pszichedelikus szereket. A Peyote pszichedelikus besorolású, a gombákkal, az LSD-vel és a ketaminnal együtt.

A meszkalin a peyote kaktusz pszichoaktív anyaga. A kutatók azonban külön megvizsgálták a peyote használatát a felhasználók összességének meghatározásához. Az eredmények 6 millió peyote-felhasználót és 11 millió mezcalin-felhasználót mutattak ki.

Az anyagokkal való visszaélés és a mentálhigiénés adminisztráció további statisztikákat közöl. A SAMHSA 2014-es nemzeti kábítószer-fogyasztási és -egészségügyi felmérése szerint 936 000 12 éves és idősebb ember volt, aki az előző év során először használta a hallucinogéneket. Ez a szám kiegészül a többi rendszeres felhasználóval.

Mi az a Peyote?

Észak-Mexikóban őshonos, a peyote kaktusz zöld korong alakú gombokat hoz létre, amelyek erősen hallucinogének. A meszkalin egy természetben előforduló pszichedelikus alkaloid, amely tartós és hatalmas erőt kölcsönöz a peyote-nak. A meszkalint termelő egyéb kaktuszok közé tartozik az Andokból származó San Pedro kaktusz, Mexikó északi részéből származó doñana és három rokon Dél-Amerikából származó meszkalint tartalmazó növény.

Közép- és Dél-Amerikában a rituális meszkalinhasználat évezredek óta része az őslakos kultúráknak. Az ilyen hagyományos használat ellenére a meszkalin veszélyes hallucinogén.

A meszkalin a kémiai vegyületek családjának része, amelyet fenetil-aminként ismerünk. Ez a család különbözik a többi fő pszichedelikustől, például az LSD-től és a pszilocibintől. Ezek a hallucinogén gyógyszerek az indol családhoz tartoznak. Számos szintetikus „designer” pszichedelikus anyag, például az extasy (MDMA), fenetilamin.

Hatalmas hallucinogén hatásként a peyote és a meszcalin az I. jegyzékben szereplő anyagok az ellenőrzött anyagokról szóló törvény alapján. A Kábítószer-végrehajtási Igazgatóság szerint "az I. jegyzékben szereplő gyógyszerek, anyagok vagy vegyi anyagok olyan gyógyszerek, amelyek jelenleg nem elfogadott orvosi felhasználásúak és nagy a visszaélés lehetősége."

Valójában a meszkalin hallucinogén hatása összehasonlítható az LSD-nek, amelyet savnak neveznek, és a pszilocibinnek vagy varázsgombának. A kábítószer-lexikonban ezeknek a gyógyszereknek a hallucinációs tapasztalatait „kirándulásoknak” nevezik.

A peyote használat fizikai veszélyei

A 21. századi orvosi közösség egyértelműen kijelenti, hogy a peyote fogyasztása nem biztonságos. A peyote használatának fizikai veszélyei számosak.

Körülbelül fél dollár méretű peyote gombok nagyon nagy mennyiségű meszkalint tartalmaznak. A növény tömegének legfeljebb 6 százaléka a gyógyszer hatóanyaga. Sőt, a peyote gombok a teljes alkaloidok akár 8% -át is tartalmazhatják. Mivel a peyote gombokban magas a meszkalintartalom, a peyote használata gyakran magas és túladagolással jár.

A Peyote használata a következő mellékhatásokhoz vezethet:

  • Hányinger és hányás
  • Emelt vérnyomás és pulzusszám
  • A látás torzulása
  • Migrénes fejfájás
  • Kutyázás és köpködés
  • Szédülés és szédülés
  • Álmosság és eszméletvesztés
  • Emelkedett testhőmérséklet és láz
  • Intenzív izzadás és folyadékvesztés
  • Borzongás és hidegrázás.

A peyote pszichológiai veszélyei

A peyote használatának kockázata megnő, ha együtt jár ennek az erőteljes hallucinogén gyógyszernek a mentális mellékhatásaival. Sok esetben, amikor a peyote használata hosszú távú negatív következményekkel, sőt halállal jár, a fizikai mellékhatások táplálták a mentális mellékhatásokat.

A „rossz utazás” kifejezést gyakran használják a peyote pszichológiai veszélyeinek leírására.

Mi a rossz út?

Az „utazás” a hallucinogén gyógyszerek, például a peyote és a meszkalin részegítésének időszaka.

A rossz utazás olyan kábítószer-élmény, amelyben a felhasználó elveszíti az irányítást. Az elvetemült felfogás intenzíven kellemetlenné válhat. Bár a rossz utak gyakran nagyon változatosak, az enyhe és az intenzív között, mindig zavaróak. A rossz utazás során tapasztaltak az elsöprő gondolatoktól az ijesztő téveszmékig. Ezenkívül ezek a téveszmék súlyos balesetekhez vezethetnek.

A Peyote használatának mentális mellékhatásai

A hallucinogenikumok alkalmazása az érzéki érzékelés torzulásához vezet. Ennek eredményeként a peyote használat pszichológiai mellékhatásai a következők:

Intenzív hallucinációk: A vizuális és audio torzítások ellenségesek lehetnek, sőt démoninak tűnhetnek.

A valóság megtévesztése: A valóság felfogása megváltozik - mint egy lépcsőházi vetemedés, ami zuhanáshoz vezethet.

Paranoia és antagonizmus: Az élményről szóló paranoia konfrontációkat és fizikai vitákat okoz.

Illékony hangulatváltozások: A súlyos hangulatváltozások mély kétségbeesést érezhetnek.

Szorongás és elidegenedés: Az intenzív szorongás elidegenedéshez vezet, ami pánikrohamokat eredményezhet.

Idő tágulás: Úgy tűnik, hogy az idő megáll vagy lassul a kúszás felé, félelmetes megszállottsággá válva.

Megoldhatatlan rettegés és félelem: A hatások leküzdve a felhasználó kezelhetetlen szintű félelmet tapasztal.

Végső befogás: A felhasználó úgy érzi, hogy csapdába esett egy helyen vagy a testében, és nagyon kéne menekülnie.

Azonosság elvesztése: Az önérzet megszűnik, amikor a felhasználó elveszíti kapcsolatát identitásával.

A peyote használat veszélyei drámaian megnőnek, mert a tinédzser agy és személyiség még nem teljesen fejlett. A tizenéves peyote használata hosszan tartó negatív következményekkel járhat.

Peyote használata: A mentális betegség kiváltója?

Az Országos Kábítószer-visszaélési Intézet szerint a gyakori felhasználók visszaemlékezéseket tapasztalhatnak, más néven hallucinogén-perzisztáló észlelési rendellenességeket (HPPD). A HPPD-vel visszaemlékezések, hallucinációk és más vizuális érzések spontán is felmerülnek, még akkor is, ha az illető nincs befolyás alatt. A HPPD gyakoribb a korábbi mentális egészségi problémákkal küzdők körében. Azonban mindenki, aki peyotét használ, veszélyben van.

Sőt, egyes szakértők elmélete szerint a peyote-használat okozta meghibásodás visszafordíthatatlan mentális betegséget okozhat. Ez nem bizonyított. A hallucinogének, mint a peyote, anekdotikus kórtörténettel súlyosbítják a már meglévő vagy látens pszichológiai problémákat.

Például Brian Wilson, a Beach Boys tehetséges dalszerzője kísérletezett az LSD-vel. Ezt a kísérletet a következõ évtizedes lelki gyötrelem kiváltó okaként írja le. Syd Barrett, gitáros és a Pink Floyd alapító tagja szintén nagy mértékben használta a hallucinogén szereket. Mentális összeomlást szenvedett, és soha nem tért magához, egész hátralévő életét magán mentális osztályokon és kórházakban töltötte.

Ezért a mentális rendellenességekre genetikai hajlamú tinédzsereknél a hallucinogén gyógyszerek alkalmazása katalizálhatja az életet megváltoztató mentális betegségre való hajlamot.

Vajon a Peyote használata függőséghez és toleranciához vezet-e?

Sokan tévesen vélik úgy, hogy a hallucinogenikumok nem vezetnek függőséghez és toleranciához. A kábítószer-kultúra azt állítja, hogy a peyote használata teljesen természetes, mivel növényből származik, és ezért nem okoz függőséget. Ez azonban helytelen. A kokain a kokalevelekből származik, a heroin pedig a pipacsokból származik: Mindkettő növényi eredetű, és mindkettő erősen addiktív.

A peyote vagy a meszkalin iránti tolerancia általában ismétlődő napi használat mellett gyorsan fejlődik. Kevesebb, mint egy hét alatt egy rendszeres peyote-felhasználó toleranciát alakít ki a gyógyszerrel szemben. A szakértők úgy vélik, hogy az emberek pszichológiailag függővé válnak az alternatív lelkiállapottól.

A Peyote-függőség és a meszkalin-függőség nyolc jele

  • Nemcsak a gyógyszer, hanem a hallucinációs hatások iránti vágy is
  • A gyógyszerek folytatása a „rossz utak” ellenére
  • Tolerancia kialakítása; a kívánt hatás eléréséhez több gyógyszerre van szükség
  • Nagy mennyiségű energiát és/vagy időt fordít a peyote használatára és/vagy helyreállítására
  • A Peyote használata zavarja a munkát, az otthoni életet vagy az iskolát
  • A kábítószer használata káros helyzetekben, például vezetés közben vagy gyermekek gondozása közben
  • Negatív visszaemlékezések tapasztalhatók, mégis vágyakoznak a gyógyszer után
  • Kockáztatás a gyógyszer megszerzésére a Sötét Weben vagy más módon.

A tizenévesek védelme a Peyote használat ellen

Az Országos Kábítószer-visszaélési Intézet szerint a meszkalin és a peyote hatása 20–90 percet vesz igénybe. Azonban miután elindultak, a hatások akár 12 órán át is fennállhatnak. Semmilyen gyógyszer vagy terápia nem állíthatja le a hallucinációt, ha elkezdődik.

Más szavakkal, egy rossz utazás véget nem érezhet egy tinédzser számára. A kérdés nemcsak a peyote használatának kezelése, hanem a megelőzés is. Hogyan akadályozhatják a szülők a tizenéveseket abban, hogy használják a peyotét, még mielőtt ez megtörténne?

Ahhoz, hogy tinédzsereiket megvédjék a peyote használatától, a szülőknek tisztában kell lenniük és ismeretekkel kell rendelkezniük. Ami a pártok kábítószer-használatát illeti, sok tizenéves szleng segítségével rejti el. A peyote használatára vonatkozó szleng kifejezések ismerete segíthet a szülőknek feltárni egy tinédzser valódi szándékait.

Szleng fellebbezések a Peyote-hoz

A Peyote-szleng ugyanolyan furcsa, mint maga a gyógyszer. Ezt figyelembe véve a szülők számára nehéz lehet felismerni, amikor tizenéves korosztályuk peyote-ról beszél. Ezért hasznos lehet a szleng útmutatója.

Íme néhány a peyote szleng megnevezése:

  • Ördöggyökér
  • Gombóc kaktusz
  • Mescal gombok
  • Azték párt és nagyfőnök: mindkettő utal a peyote használatára az indián rituálékban
  • Media Luna: spanyolul a „félhold”, a peyote gombok holdszerű alakja
  • Az észlelés ajtajai: utalás Aldous Huxley 1954-es könyvére a meszkalin szedéséről
  • Fekete Matilda: utalás a peyote kaktuszban lakozó sötét szellemre
  • Don Juan: utalás Carlos Castaneda regényíró híres karakterére, a yaqui mexikói tanárra, aki peyotét használ.

Peyote használata a hagyományos kultúrákban

A Peyote az egyik legrégebbi ismert pszichedelikus szer. A tudósok feltárták és elemezték, és úgy vélik, hogy ez a legrégebbi növényi gyógyszer, amely egy fő bioaktív vegyületet eredményez. A texasi és mexikói régészeti vizsgálatok kimutatták, hogy a pszichotróp gyógyszerek használata e régióban Kr.e. 8500 körülire nyúlik vissza. A régészek szerint a peyote kaktuszt Mexikóban legalább 5700 éve használják. Ezután Mexikótól az észak-amerikai bennszülött csoportokig terjedt.

A kábítószert vallási szertartásokra használták. Például a Kolumbus előtti Mexikó aztékai varázslatosnak és isteninek tekintették a kaktuszt és annak drogját. Az őshonos kultúrákban a peyotát egy élő isten - El Mescalito - megtestesülésének tekintik. A Peyote vallási kultuszok úgy vélik, hogy ez az élő isten látomásokat hoz létre.

Az amerikai kontinens gyarmatosításakor a 16. században a peyotát a spanyol hódítók démonizálták és föld alatt hajtották. Az elnyomás ellenére az őslakos törzsek a pogány vallási szertartások szentségi részeként használták. Ezekben a rítusokban a hallucinációk lebontják a korlátokat a valós és a transzcendens között.

Az ilyen rituálékra való felkészülés érdekében az indián sámánok a mély sivatagban növő vadon élő növényekből gyűjtenek peyotot. Ezután kivágnak gombokat a növényből, felnyitják és kiszárítják. A sámánok megeszik a szárított gombokat, és néha több napig vízben áztatják a gombokat, és a folyadékot pszichoaktív teaként fogyasztják. Ezek a kultúrák a teát a spirituális orvoslás egyik formájának tekintik.

Peyote Use és az Indián Egyház

Az indián egyház 1918-ban azért alakult, hogy megőrizze a peyote szertartásos és rituális kontextusban való használatának jogát. A törvényesen elismert vallási csoport, az Indián Egyház 1922-re több mint 13 000 tagra nőtt. Jelenleg az őslakos amerikai egyház tagsága meghaladja a negyedmilliót.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az Employment Division kontra Smith 494, U.S. 872 (1990) mérföldkőnek számító határozatáig csak az Indián Egyház tagjainak volt törvényes joguk arra, hogy vallási szertartásokon meskalint tartalmazó peyotot használják. Ezt követően a peyote használatának joga átterjedt más gyakorlókra is.

1994-ben a kongresszus elfogadta a H. R. 4230-at az amerikai indián vallásszabadságról szóló törvény módosításáról. Az új törvény védte a peyote szentségként való használatát a hagyományos vallási szertartásokon.

A Peyote legalizálása és romantizálása

A peyote legalizálása bizonyos vallási rituálékhoz és rítusokhoz problematikus a tizenévesek számára. Egyes tizenévesek úgy tekintenek rá, mint egy magasabb hatóság engedélyére a drog használatára. A drogfogyasztók gyakran felfognak minden ésszerűsítést, amely legitimálja az illegális szerek használatának vágyát.

Az ünnepi rituális peyote használata az Amerikai bennszülött egyházban nagyon különbözik a tinédzser peyote használatától egy tomboláson vagy egy partin. Előbbi jól szabályozott és évszázadok óta tapasztalt gondozáson, valamint szervezett megközelítésen alapszik. Ezenkívül ez utóbbi veszélyes és illegális. Így a tizenéveseknek meg kell érteniük ezt a különbséget.

A peyote romantikus romantikázása olyan népszerű elhunyt íróknál, mint Aldous Huxley, Ken Kesey és Carlos Castaneda is problematikus. Az ötvenes évektől az 1980-as évekig tartó drogfogyasztás irodalmi romantikázása hatalmas kísértést jelenthet az írókkal járó tinédzserek számára.

Carlos Castaneda és Teen Peyote használata

A néhai író, Carlos Castaneda volt a peyote-használat első számú népszerűsítője az amerikai kultúrában. Az 1960-as és 70-es években Castaneda olvasók millióit ragadta magával „antropológiai” önfelfedezési meséivel a peyote hatása alatt. Azt állította, hogy repült, csőrt növesztett, mint egy madár, és hihetetlen mágikus erőket kapott, amikor varázslóvá alakult át Don Juan Matus felügyelete alatt. Don Juan Matus egy yaqui mexikói sámán volt, akivel Castaneda azt állította, hogy antropológia hallgatói éveiben találkozott egy buszállomáson.

A Don Juan tanításaitól kezdve: A tudás yaqui módja 1968-ban Castaneda 10 könyve, amelyek között szerepel egy külön valóság és a hatalom meséje, több mint nyolcmillió példányban kelt el 17 nyelven. 1988-ban bekövetkezett halála után a legtöbb beszámolót legjobb esetben is megkérdőjelezhetőnek találták. Valójában Don Juan Matus soha nem létezett, és több egyénből állt, valódi, mások pedig kitaláltak.

Szociokulturális hatás a tizenéves peyote használatra

A népi kultúra központi szerepet játszik a tizenévesek elvárásainak kialakításában azzal kapcsolatban, hogy milyen drogokat akarnak használni. Például Hunter S. Thompson, a híres Rolling Stone „gonzo újságíró”, aki Las Vegasban írta a Fear and Loathing című filmet, kiemelte a peyotét, mint a végső természetes utat.

Egyesek számára ez a hozzáállás megnyitja a kaput a peyote-t illető megengedő hozzáállás felé.

Kezelés Teen Peyote használatra

A szakértők egyetértenek abban, hogy a legjobb tinédzser rehabilitáció a peyote használatához egyénre szabott programokat kínál, amelyek kielégítik a tinédzser peyote használatához kapcsolódó megkülönböztető tényezőket. Ezek a programok a peyotét, a meszkalint vagy más hallucinogenikumokat visszaélő tinédzserek speciális igényeit kezelik.

Ezért a Newport Akadémia többrétegű megközelítést alkalmaz, a mögöttes kérdések kezelésével gyógyítja a tinédzserek mentális egészségi és szerhasználati rendellenességeit. Amellett, hogy megakadályozzuk a tizenéveseket a peyote használatában, kezelési szakembereink szeretnék megtudni, miért kezdődött el először a peyote használata. Ezután kezelhetjük azokat a kérdéseket, amelyek ezt a problémát előidézték.

A tizenéves bánásmód bizonyítékokon alapuló megközelítésének 7 aspektusa

  • Klinikai kiválóság igazolt kórelőzményekkel
  • Orvosi szakértők az egészség és a biztonság biztosítása érdekében
  • Integrált mentális egészségügy és terápia
  • 12 lépéses találkozók, amelyek megnyitják a kaput a nagyobb közösség elé
  • Holisztikus megközelítések, amelyek leküzdik a korlátokat
  • Személyre szabott kezelés, egyedi tervek alapján
  • A család részvétele a fenntartható gyógyulás elősegítése érdekében.

Végül a kábítószerrel visszaélő felnőttek 90 százaléka 18. születésnapja előtt kezdett el kábítószert használni. Ezért az anyaghasználat mielőbbi kezelése a legjobb módszer annak biztosítására, hogy az ne váljon hosszú távúvá és ne okozzon további károkat.

A tizenévesek a legjobb eredményt érdemelik, miután elkötelezték magukat a rehabilitáció mellett. A Newport Academy készen áll arra, hogy segítsen a tizenéveseknek azáltal, hogy aktívan előmozdítja a józan siker utat minden hozzánk érkező serdülő számára. A Newport Academy egy képzett, gondoskodó kezelési intézmény, amely a tinédzser általános jólétére összpontosít. Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma.