A tejtermékek fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggés - betekintés a rákkutatás európai prospektív vizsgálatába

Absztrakt

BEVEZETÉS

A diabetes mellitus globális terhe magas és növekszik, a Nemzetközi Diabétesz Szövetség legfrissebb becslései szerint 382 millió ember szenvedett cukorbetegségben 2013-ban; ez a szám az előrejelzések szerint 2035-ig 592 millióra nő. 1 A cukorbetegségnek számos súlyos következménye, beleértve a korai morbiditáshoz és halálozáshoz vezető makrovaszkuláris és mikrovaszkuláris szövődményeket, komoly veszélyt jelent a közegészségügyre. A 2-es típusú cukorbetegségre, a cukorbetegség leggyakoribb formájára vonatkozóan, különböző körülmények között végzett klinikai vizsgálatokból származó magas színvonalú bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az életmódbeli beavatkozások hatékonyak az elsődleges megelőzés szempontjából. 2–6 A klinikai vizsgálatokon kívüli, valós körülmények között végzett mindennapi gyakorlatokban azonban továbbra is bizonytalanság marad a cukorbetegség kockázatához kapcsolódó speciális étrendi tényezőkről, valamint az egyének és populációk számára optimális étrendi tanácsokról.

A várakozásokkal ellentétben és a telített zsírra, mint a kardiometabolikus betegség kockázati tényezőire való nagy hangsúlyra alapozva a bizonyítékok közelmúltbeli értékelése nem volt meggyőző a telített zsírsavak ilyen kimenetelre gyakorolt hatásáról. 15, 16 Ezzel párhuzamosan megkezdődött a párbeszéd arról, hogy az étrendi tanácsok középpontjában a tápanyagok kerüljenek-e az élelmiszer-alapú megközelítésre. E fejlemények fényében nagy érdeklődésre fordult a tejtermékek bevitelének a kardiometabolikus egészségre gyakorolt lehetséges szerepének vizsgálata. Jelen jelentés középpontjában az Európai Rákkutatás (EPIC) tanulmány hozzájárulása a tejtermék-fogyasztás mennyisége és típusa, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata közötti összefüggések megértésének elősegítéséhez.

Az EPIC nyomozói két egymással összefüggő célkitűzéssel foglalkoztak e vizsgálati terület előmozdítása érdekében. Az első cél a különböző mennyiségű és típusú tejtermékek fogyasztásának és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának összefüggésének vizsgálata volt; ezt az élelmiszer-gyakorisági kérdőívekkel (FFQ) mért étrendi expozíció heterogenitásának felhasználásával végezték el 8 európai országban az EPIC-InterAct tanulmányban. 18 A második cél a tejbevitel és a cukorbetegség közötti összefüggés vizsgálata volt, részletesebb étrendi információk felhasználásával, egy prospektív 7 napos étkezési naplóból, az Egyesült Királyságban alapuló EPIC Norfolk tanulmányban. 19.

INDOKOLÁS, MÓDSZEREK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ EPIKAI TANULMÁNYBÓL

EPIC-InterAct tanulmány: tejtermékek bevitele 8 európai országban

Az InterAct projekt lebonyolításakor Európából 20 kevés kutatási bizonyíték állt rendelkezésre a tejtermékek és a cukorbetegség előfordulása közötti összefüggésről; mindössze 3 olyan tanulmányt tettek közzé, amelyek együttesen kevesebb mint 600 2-es típusú cukorbetegség esetet tartalmaztak, és ezek közül 2 vizsgálat csak férfiakra korlátozódott. 21–23 A korábbi kutatások többségét az Egyesült Államokban és Ázsiában végezték, ahol a tejtermékek bevitele általában alacsonyabb, mint Európában. 24 Ezenkívül a tejtermékek tápanyag-összetétele helyenként is különbözik egymástól. Habár a különböző típusú tejtermékek beviteli szintjeiben Európában nagy eltéréseket már korábban leírtak, 25 ebben a populációban nem végeztek értékelést a cukorbetegség kockázatával küzdő különböző tejtermékek közötti kapcsolatról. Ezért időszerű és megfelelő volt elvégezni ezt az elemzést az InterAct-on belül.

Az elemzések nem találtak szignifikáns összefüggést a cukorbetegség és a teljes tejtermék-bevitel vagy tejbevitel között, de az erjesztett tejtermékek (sajt, joghurt és sűrű erjesztett tej) magasabb kombinált bevitele fordítottan társult a cukorbetegséggel (HR, 0,88; 95% CI, 0,78 –0,99; P trend, 0,02) kiigazított elemzésekben, összehasonlítva az extrém beviteli kvintiliseket. A joghurt és a sűrű erjesztett tejbevitel külön elemzésében fordított összefüggés volt a cukorbetegség incidenciájával az 1. modellben, amely további kiigazítás után jelentéktelenné vált. A sajtbevitel tekintetében szignifikáns inverz összefüggés mutatkozott a 2-es típusú cukorbetegséggel az 1. modellben (HR, 0,84; 95% CI, 0,74–0,95), de ez enyhült és jelentéktelenné vált a zavarók további kiigazításával, bár fordított tendencia a sajtbevitel kvintilisének növekedése (P lineáris trend, 0,01). Ezek a megállapítások számos érzékenységi elemzésre alaposak voltak, és nem voltak kölcsönhatások a tejtermékbevitel és a nem, a BMI, a fizikai aktivitás vagy a dohányzási szokás, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között.

EPIC-Norfolk-tanulmány: tejtermékek bevitelét prospektív élelmiszer-napló segítségével értékelték

Az alacsony zsírtartalmú erjesztett tejtermékek magasabb fogyasztása 11 év alatt alacsonyabb kockázattal járt az újonnan kialakuló cukorbetegségben, mint a nem fogyasztás. Az alacsony zsírtartalmú erjesztett tejtermékek nagyrészt (87%) joghurtot tartalmaztak, de tartalmaztak alacsony zsírtartalmú, éretlen sajtokat is, pl. A kiigazított elemzésekben az alacsony zsírtartalmú, erjesztett tejtermékek (a legmagasabb beviteli tertilivel összehasonlítva) és az esetleges cukorbetegség társulásának HR-je 0,76 volt (95% CI, 0,60–0,99; P trend, 0,049). A joghurt bevitelnél a megfelelő HR 0,72 volt (95% CI, 0,55–0,95; P trend, 0,017). A tejtermékek és az összes tejtermékek egyéb altípusai, legyenek azok magas vagy alacsony zsírtartalmúak, nem voltak szignifikánsan társítva a 2-es típusú cukorbetegség kockázatához.

Az EPIC-InterAct és az EPIC-Norfolk vizsgálatok eredményeinek értelmezése

Az alkalmazott étrendi értékelés részleteiben mutatkozó különbségek ellenére az ország/központ specifikus FFQ-k az EPIC-InterAct tanulmányban és az 7 napos étkezési napló az EPIC-Norfolk tanulmányban, az általános eredmények rendkívül konzisztensek voltak. Ezek a megállapítások azt sugallták, hogy a tejtermék altípusok fogyasztása, különösen az erjesztett fajták helyett, minden tejtermék előnyös lehet a cukorbetegség megelőzésében, kiemelve az élelmiszercsoportok altípusainak jelentőségét a közegészségügyi üzeneteknél.

Összességében a tejfogyasztás és a cukorbetegség kapcsolatára vonatkozó megfigyelési bizonyítékokat eddig 4 metaanalízis foglalta össze. Közülük kettő tartalmazta az EPIC-InterAct tanulmány eredményeit, 9, 10, de egyik sem tartalmazta az EPIC-Norfolk tanulmány eredményeit, mivel ezek a metaanalízis közzétételének időpontjában nem voltak elérhetőek. A metaanalíziseken belül az összesített elemzések fordított összefüggést mutattak a teljes tejfogyasztással, ezt az eredményt az EPIC-alapú elemzések nem figyelték meg, ami annak tudható be, hogy egyes, de nem az összes tejtermék altípussal társulnak.

Míg az EPIC-InterAct és az EPIC-Norfolk vizsgálatok elemzései számos erősséggel bírtak, ideértve a nagy mintaméretet és a bekerült esetek számát, a prospektív tanulmány felépítését és az átfogó kiigazítást számos releváns zavaró tényezőre, a táplálkozási epidemiológia néhány korlátozására vonatkozóan marad. Az FFQ-val felidézett étrendi bevitelen alapuló téves adatszolgáltatás kérdését minimalizálta a hétnapos étkezési napló (amely valós időben rögzíti a bevitelt) használatával az EPIC-Norfolk tanulmányban. Ismételt étrendi értékelés nélkül azonban mindkét tanulmány nem tudta figyelembe venni az étkezési szokások időbeli változását. A potenciális maradék megzavarás kérdése mindkét tanulmányban lehetséges, mivel a zavaró tényezőket hibával lehet mérni, vagy ismeretlen zavarók nem számolhatók el.

EPIC-InterAct tanulmány: az objektíven mért telített zsírsavak indoklása és megállapításai

A zsírsavak a zsír építőkövei, és a telített zsírsavak (SFA-k) fogyasztásának az összes energiafogyasztás 10% -ára vagy akár 7% alá történő csökkentése mélyen beágyazódott az étrendi irányelvekbe. 11, 31 Az étrendi SFA csökkentésének középpontjában az SFA bevitel, valamint a teljes és az LDL-koleszterin szint közötti közvetlen összefüggéshez kapcsolódó kardioprotekció állt, ez utóbbi a koszorúér-betegség megállapított kockázati tényezője. Az SFA bevitelt az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kockázati tényezőjének is tekintették. 32, 33 A bizonyítékok legutóbbi értékelése azonban rávilágított az SFA bevitelével kapcsolatos korábbi következtetések egyértelmű kérdésére mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a cukorbetegség szempontjából. 15 A cukorbetegség esetében sem megfigyelési, sem vizsgálati bizonyíték nem támasztotta alá a magas SFA-bevitel káros hatását a 2-es típusú cukorbetegség kockázatára. 15 Valójában a Women's Health Initiative Diet Modification próba nem javasolta az SFA bevitel csökkentésének előnyeit a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása szempontjából. 34 További kérdés, hogy az SFA/metabolikus betegségek paradigmájában nem megfelelő bizonyítékok gyűlnek össze arról, hogy az általában magas SFA-tartalmú tejtermékek fordítottan összefüggenek a 2-es típusú cukorbetegséggel. 7–10, 18, 19

A megfigyelt eltérések okainak azonosításakor fontos tudomásul venni, hogy az SFA-val és a cukorbetegséggel kapcsolatos korábbi kutatások a teljes SFA-bevitelre összpontosítottak, anélkül, hogy különbséget tettek volna a különböző szénlánc-hosszúságú SFA-k között, amelyeknek jelentős különbségei lehetnek a biológiai hatásban. Ez viszont korábbi táplálkozási kutatások eredménye volt, amelyek a kérdőívek önbevallásán alapuló étrendi értékelésen alapultak, amelyek nem tették lehetővé a különböző szénlánc-hosszúságú SFA-k vizsgálatát. Ezzel szemben a különböző szénlánc-hosszúságú SFA-k objektív mérése a vércsoportokban lehetővé teszi az egyes SFA-k értékelését. 35 Noha a bizonytalanság bonyolult abban a tekintetben, hogy a keringő egyes SFA-k mennyiben képviselik az étrendet az endogén folyamatokat illetően, nagy érdeklődésre tarthat számot a különböző szénlánc-hosszúságú egyedi SFA-k és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggés vizsgálata e terület tájékoztatása érdekében. vizsgálat. A múltbeli bizonyítékok csak néhány olyan vizsgálatra korlátozódnak, amelyek korlátozottak a minta méretében, a cukorbetegség eseteiben és a különböző módszerekkel értékelt különböző SFA-kban. 36–42

Így a cél az volt, hogy az EPIC-InterAct tanulmány előnyeinek felhasználásával megvizsgáljuk a plazma foszfolipid frakcióban objektíven mért egyes SFA-k és a 2-es típusú cukorbetegség közötti prospektív összefüggést, ideértve az SFA-szintek variációit 8 európai országban. 43

Az EPIC-tanulmány általános hozzájárulása és következményei

A 8 európai országban végzett EPIC-InterAct tanulmány és az Egyesült Királyságban folytatott EPIC-Norfolk tanulmány segítségével az európai lakosság körében nagyszabású és megbízható bizonyítékot nyertek a tejtermékek fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása közötti összefüggésről. Figyelemre méltó következetesség volt a fermentált tejtermékekkel szemben, amelyek fordítottan összefüggenek a cukorbetegséggel a 2 diétás eszközben (FFQ az EPIC-InterAct tanulmányban és a 7 napos étkezési napló az EPIC-Norfolk tanulmányban). Az EPIC-Norfolk tanulmány nagyobb differenciálást tett lehetővé a zsírtartalom állapota szerint, azaz az alacsony zsírtartalmú erjesztett tejtermékek (beleértve a joghurtot is, ahol az összes joghurt alacsony zsírtartalmú volt 50–54 év alatt, miközben az EPIC 18, 19 és másutt a 7–10. az inverz összefüggés bizonyos tejtermékek fogyasztása és a cukorbetegség között.

Megállapítások a kontextusban és a jövőbeni irányokban

Jelentős előrelépés történt az EPIC tanulmány és más olyan tanulmányok révén, amelyek előrehaladták a tejfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása közötti kapcsolat megértését. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tejtermékeket egy általános egészséges étrenden belül kell fogyasztani. Ezenkívül az egészséges táplálkozást ki kell egészíteni más egészséges életmódbeli tényezőkkel, például a rendszeres testmozgásban való részvétellel, az egészséges testsúly fenntartásával és a nem dohányzással, hogy nagyobb lehetőséget nyújtson a 2-es típusú cukorbetegség és más krónikus betegségek megelőzésére.

A tejtermékekkel és az egészséggel kapcsolatos további kutatások indokoltak, mert még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. A jelenleg megoldatlan kérdések nem teljes listáját az 1. háttérmagyarázat vázolja fel. A kutatás folytatódik e megoldatlan kérdések némelyikének kezelése érdekében, és a tudományos közösség összehangolt erőfeszítéseire lesz szükség a különböző bizonyítékok szálainak összekapcsolásához, amelyek a megfigyelőtől a kísérletiig terjednek. . Egy nemrégiben készült összefoglaló az eddigi bizonyítékok nagy részét összefoglalta, beleértve a randomizált klinikai vizsgálatokból származó eredményeket is, amelyek a tejbevitel hatásait mutatják be a kardiometabolikus kockázat közbenső markereire 55, de még mindig sokkal több kutatásra van szükség. Nagyobb együttműködésre van szükség a különböző tudományterületek között a táplálkozási epidemiológiára és az étrendi közegészségügyre kiterjedő együttműködési kutatás elvégzéséhez, valamint a tejfogyasztás és az egészségügyi eredmények közötti összefüggéseket megalapozó élettani folyamatok és biológiai mechanizmusok tanulmányozásához is.

1. háttérmagyarázat Válasz nélküli kutatási kérdések a tejtermékekkel és az egészséggel kapcsolatban.

Ha ok-okozati összefüggés van a tejtermékfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség között, vajon a tejbevitel közvetlen hatással van-e az inzulinérzékenységre, vagy a cukorbetegség kockázatára gyakorolt hatások a súly vagy az elhízás változásai révén jelentkeznek-e?

A tejtermékek mely összetevői fejtik ki az egészségre gyakorolt hatásukat, beleértve a specifikus zsírsavakat, fehérjét, ásványi anyagokat, vitaminokat és az erjedéshez kapcsolódó összetevőket? Mi a tejcukor szerepe a tejtermékekben? Milyen mechanizmusok révén fejtik ki a tejtermékek összetevői az egészséget?

Mennyire vannak különbségek az összetételben (pl. Az SFA-tartalom) és az egészségre gyakorolt hatásokban a tejtermék típusa szerint, például teljes zsírtartalmú, alacsony zsírtartalmú vagy csökkentett zsírtartalmú vagy erjesztett/nem erjesztett tejüzem, és ezek függenek-e a szarvasmarháktól etetni? Pontosabban, hogyan változnak a különböző típusú tejtermékek 15: 0 és 17: 0 tartalommal?

Mi a nettó hatása a cukrot tartalmazó csökkentett zsírtartalmú tejtermékek fogyasztásának kardiometabolikus kockázatára?

Állati eredetű fehérje és zsír forrásaként hogyan viszonyulnak a tej- és húskészítmények a kardiometabolikus egészségre gyakorolt relatív hatásukhoz, és van-e különbség a kérődzőktől származó húskészítményekben és más állatokban?

A furcsa láncú SFA-k, például 15: 0 és 17: 0, közvetlen élettani előnyökkel járnak-e, vagy csupán a tejtermékekben található más jótékony anyagokkal vannak összefüggésben?

Mi a tejtermékekben (az SFA-k kivételével) található zsírsavak hatása a kardiometabolikus kockázatra?

Vannak egészséges és kevésbé egészséges tejtermékek? Vajon a vajat be kell-e vonni a „tejtermék” meghatározásába, vagy külön kell-e tartani?

A tejtermékek fogyasztása mennyiben jellemzi az általános (egészségesebb vagy egészségtelenebb) étrendet és (egészségesebb vagy egészségtelenebb) életmódot?

Melyek a tejtermék-fogyasztás elősegítői és akadályai?

KÖVETKEZTETÉS

Az asszociációs mechanizmusok megértése, valamint a tejfogyasztás és az egészségügyi eredmények közötti lehetséges ok-okozati összefüggések vizsgálata folyamatos erőfeszítéseket tesz, de az eddigi kollektív epidemiológiai eredmények arra utalnak, hogy bizonyos típusú tejtermékek, különösen az erjesztett tejtermékek, beleértve a joghurtot is, segíthetnek a 2 cukorbetegség az általános egészséges életmódon belül. Ezek a megállapítások kiemelik annak fontosságát, hogy az étrend krónikus betegségek megelőzésében betöltött szerepét vizsgálva az élelmiszercsoportok altípusait (például fermentált tejtermékeket, például joghurtot) vegyék figyelembe az általános élelmiszercsoport-kategóriák (pl. Tejtermékek) helyett.

Köszönetnyilvánítás

Ennek a cikknek a tartalma a joghurt egészségügyi előnyeiről szóló második globális csúcstalálkozó részeként került bemutatásra, amelyet a kísérleti biológiai találkozó műholdaként tartottak 2014. április 30-án a kaliforniai San Diegóban. A konferenciát az American Society for Táplálkozás és a Danone Institute International. A kiegészítő koordinátorok Sharon M. Donovan, Illinois Egyetem, Urbana-Champaign, USA, és Raanan Shamir, Schneider Gyermekorvosi Központ, Izrael.

Finanszírozás. N.G.F. megkapta az American Society for Nutrition utazási költségeinek megtérítését. Elutasította a konferencián való részvétel tiszteletdíját.

Az InterAct projektet az Európai Unió finanszírozta (az LSHM-CT-2006-037197 integrált projekt az Európai Bizottság 6. keretprogramjában). Az EPIC-Norfolk tanulmányt az UK Medical Research Council és az Cancer Research UK program támogatásai támogatják. A finanszírozók nem vettek részt a vizsgálat megtervezésében, adatgyűjtésben és elemzésben, értelmezésben vagy kéziratok előkészítésében. N.G.F. az Orvosi Kutatási Tanács Epidemiológiai Osztálya támogatja (MC_UU_12015/5).

Érdeklődésnyilatkozat. A szerzőnek nincsenek releváns érdekei, amelyeket deklarálnia kellene.