A juvenilis idiopátiás ízületi gyulladásban szenvedő gyermekek testösszetétele: a makrotápanyagok étrendi bevitelének hatása: keresztmetszeti vizsgálat eredményei

Asmae Hari

1 Reumatológiai Osztály, El Ayachi Kórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Sale, Marokkó

Samira Rostom

1 Reumatológiai Osztály, El Ayachi Kórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Sale, Marokkó

Asmae Hassani

1 Reumatológiai Osztály, El Ayachi Kórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Sale, Marokkó

Dalal El Badri

1 Reumatológiai Osztály, El Ayachi Kórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Sale, Marokkó

Ilham Bouaadi

1 Reumatológiai Osztály, El Ayachi Kórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Sale, Marokkó

Amina Barakat

2 Gyermekgyógyászati Osztály, Gyermekkórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Rabat, Marokkó

Bouchra Chkirat

2 Gyermekgyógyászati Osztály, Gyermekkórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Rabat, Marokkó

Khalid Elkari

3 Táplálkozási Tanszék, University Ibn Tofaïl, Kenitra Természettudományi Kar, Kenitra, Marokkó

Bouchra Amine

1 Reumatológiai Osztály, El Ayachi Kórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Sale, Marokkó

Najia Hajjaj-Hassouni

1 Reumatológiai Osztály, El Ayachi Kórház, Rabat-Sale Egyetemi Kórház, Sale, Marokkó

Absztrakt

Bevezetés

Ennek a tanulmánynak a célja a makrotápanyagok bevitele, a testösszetétel (sovány testtömeg és zsírtömeg) és a csont ásványianyag-tartalom közötti összefüggés értékelése volt juvenilis idiopátiás ízületi gyulladásban (JIA) szenvedő marokkói gyermekeknél.

Mód

Egy keresztmetszeti vizsgálat, amelyet 2010 májusa és 2011 júniusa között végeztek, és amely a JIA-ban szenvedő betegeket fedte le. Összegyűjtöttük a betegek jellemzőit. A táplálkozási állapotot egy élelmiszer kérdőív segítségével értékelték, amely tartalmazta az egymást követő 7 napon keresztüli táplálékfelvétel adatait, 24 órás étrendi visszahívással. A táplálékfelvételt a Bilnut szoftver (Bilnut 2.01, 1991 verzió) segítségével számszerűsítettük. A makrotápanyagok étrendi bevitelét az összes energiához való százalékos hozzájárulásként fejeztük ki. A testösszetételt DXA teljes testmérésekkel értékeltük (a csont ásványianyag-tartalma BMC g-ben kifejezve, sovány testtömeg LBM és a zsír zsírtömeg kg-ban kifejezve).

Eredmények

33 beteget vontak be. Az átlagéletkor 10,4 ± 4,3 év volt. A betegség medián időtartama 2 (1–4,5) év volt. Az LBM, FM és BMC mediánja 19 kg (13,82-33,14), 5 kg (3,38-9,14) és 1044,90 g (630,40-1808,90) volt. Pozitív összefüggést találtunk az LBM és az étrendi szénhidrátbevitel között (r = 0,4; p = 0,03). Nem volt szignifikáns összefüggés az LBM és a lipidek vagy fehérje bevitele között. Sőt, nem találtak összefüggést az FM, a BMC és a szénhidrátok, lipidek és fehérjék bevitele között.

Következtetés

Ez a tanulmány arra utal, hogy pozitív összefüggés van a szénhidrátbevitel és az LBM között; az étrendi bevitel azonban nem befolyásolja az FM-t és a BMC-t. Úgy tűnik, hogy nagyobb számú beteggel végzett prospektív vizsgálatokra van szükség megállapításaink megerősítéséhez.

Bevezetés

Juvenilis idiopátiás ízületi gyulladásban (JIA) szenvedő betegeknél a növekedés károsodása és a megváltozott testösszetétel, beleértve a zavart csontrendszer fejlődését is, jól ismert hosszú távú szövődmények [1]. Bár kevés tanulmány foglalkozott kifejezetten a JIA-ban szenvedő gyermekek testösszetételével.

A csökkent csont ásványi sűrűség (BMD) szintén jól ismert tulajdonságok [2]. Az izomtömeg hiányát a (másodlagos) csontvesztés központi tényezőjeként írták le [3]. A sovány testtömeg hiányának okait valószínűleg a betegség aktivitásának, a gyógyszeres kezelésnek (kortikoszteroidok), a csökkent fizikai aktivitásnak és az alultápláltságnak tekintik [4]. Az alacsony BMD és a sovány tömeg mellett magasabb zsírtömegről számoltak be reumatikus betegségekben szenvedő gyermekeknél [5].

A testösszetételre gyakorolt jelentős örökletes hatás ellenére a környezeti tényezők, nevezetesen a táplálkozás is fontos szerepet játszanak [6]. A táplálkozási tényezők közül a makrotápanyagok (fehérjék, szénhidrátok és lipidek) és ezek csontokra gyakorolt hatása kapja a legnagyobb figyelmet [7]. A gyermekkori és serdülőkori étrend nem megfelelő bevitele megváltoztathatja a testösszetételt, amelynek későbbi következményei lehetnek (elhízás és csontritkulás). Ezért az étrend testösszetételre gyakorolt hatásainak megértése iránymutatást adhat azoknak a szociálpolitikáknak és beavatkozásoknak a végrehajtásában, amelyek segíthetik a fiatalokat az egészséges test fejlődésében.

A szakirodalomban nagyon kevés tanulmány értékelte az étrendi bevitel és a testösszetétel közötti kapcsolatot JIA-ban szenvedő gyermekeknél. Ezenkívül egy marokkói lakosság körében nincsenek olyan vizsgálatok, amelyek ugyanazt a témát értékelik. Az alacsony izomtömegű és a megnövekedett zsírtömegű kóros testösszetétel a JIA-ban szenvedő gyermekeknél [4, 5] arra késztetett minket, hogy végezzük el ezt a vizsgálatot, amelynek célja a makrotápanyagok étrendi bevitele, a testösszetétel (sovány testtömeg és zsírtömeg) és a test közötti kapcsolat értékelése. csont ásványianyag-tartalma JIA-ban szenvedő marokkói gyermekeknél.

Mód

Adatgyűjtés

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek JIA-ban szenvedő gyermekekről 2010. május és 2011. június között az El Ayachi egyetemi kórház reumatológiai osztályán és a Rabat-Sale-i gyermekek kórházának gyermekgyógyászati osztályán. A szülők minden tantárgyból tájékozott beleegyezést kaptak, és a tanulmányt egyetemi kórházunk etikai bizottsága jóváhagyta.

A JIA diagnózisa a Nemzetközi Reumatológiai Szövetség (ILAR) kritériumain alapult [8]. A betegeket konzultáción vagy kórházi kezelés alatt vették fel. Kizártuk azokat a betegeket, akik bármilyen más krónikus betegségben (endokrinális, neurológiai, szív- és veseelégtelenség) befolyásolják a csontanyagcserét. A betegség és a betegek magyarázó intézkedésnek tekintett jellemzői: életkor (év), nem, diagnózis (JIA altípus), a betegség időtartama (év). A betegség aktivitását vizuális analóg skála (VAS), a gyengéd ízületek száma, a duzzadt ízületek száma, az eritrocita szedimentációs ráta (ESR), a betegség aktivitási pontszáma (DAS 28) segítségével értékeltük poliartikuláris és oligoartikuláris JIA alkalmazásával [9]. A Maastricht AS Enthesitis Score-t és a Bath AS Disease Activity Index-et (BASDAI) alkalmazták a fiatalkori spondylarthropathiában [10]. A funkcionális fogyatékosságot a gyermekkori egészségértékelési kérdőív (CHAQ) marokkói változatának felhasználásával határozták meg [11]. Meghatároztuk a nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel, szteroidokkal és a betegséget módosító antireumatikus gyógyszerekkel (DMARD) történő kezelést.

Test felépítés

A testösszetételt DXA teljes testmérésekkel értékeltük (az egész test csontjának ásványianyag-tartalma, BMC g-ben kifejezve, sovány testtömeg LBM és az FM zsírtömeg kg-ban kifejezve) ugyanazon DXA eszközzel (Lunar Prodigy; GE Lunar, Madison, WI). A nemzetközi konszenzus szerint fej nélkül végzett DXA méréseket használtak. A műszer automatikusan megváltoztatja a szkennelési mélységet, a téma vastagságától függően, életkor, magasság és súly alapján becsülve. Minden vizsgálatot akkor végeztek, amikor az alanyok könnyű beltéri ruhát viseltek, és nem voltak eltávolítható fémtárgyak.

A csonttörések kórtörténete minden betegnél negatív volt. Valamennyi alanyon átesett a csigolyatörés felmérése (VFA), hogy kizárja az ismeretlen csigolyatöréseket [12].

Étrendi értékelés

A tápanyagok bevitelét a 24 órás étrend visszahívásával határoztuk meg 7 egymást követő napon keresztül [13]. Az élelmiszer-kérdőív azonosította az interjút megelőző napon elfogyasztott összes ételt. Két táplálkozási szakértő elemezte az étrendi étrendet, hogy a rögzített információk alapján számszerűsítse az elfogyasztott ételt. A tápanyagok bevitelét szoftveres dióval (Bilnut verzió 2.01, 1991) elemeztük, validáltuk és standardizáltuk. A makrotápanyagok étrendi bevitelét az összes energiához való százalékos hozzájárulásként fejeztük ki. A felvételkor egyik gyermek sem szedett vitamint vagy ásványi anyagot

Antropometriai mérések

A súlyt (kg) és a magasságot (m) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint mértük. A BMI (Kg/m 2) eredményeit összehasonlítottuk Hammer és al referenciaértékeivel [14].

Statisztika

Az elemzést a társadalomtudományok (SPSS) 16.0 verziójának statisztikai csomagjával végeztük. A betegek adatait átlag ± standard deviációként vagy mediánként és kvartilisként adtuk meg a folyamatos változók esetében, valamint gyakoriságként és százalékban a kategorikus változók esetében. A kétmintás t-próbát alkalmaztuk a kategorikus változó alcsoportok pontszámainak összehasonlítására. A megfigyelt numerikus változók számszerűsítéséhez Pearson lineáris korrelációját használtuk. A szignifikancia szint p értéke kisebb volt, mint 0,05.

Eredmények

Harminchárom beteget vontak be ebbe a vizsgálatba. Betegeink átlagos életkora 10,4 ± 4,35 volt. Betegeink 54,5% -a férfi volt. A betegség medián időtartama 2 (1–4,5) év volt. A betegek demográfiai és klinikai jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A sovány testtömeg (LBM), a teljes testzsírtömeg (FM) és a csont ásványianyag-tartalom (BMC) mediánja 19 kg (13,82-33,14), 5 kg (3,38-9,14) és 1044,90 g (630,40-1808,90) ( Asztal 1 ).

Asztal 1

A betegek demográfiai és klinikai jellemzői

A betegek jellemzői n = 33

Életkor (évek), átlag ± DS	10,4 ± 4,3
Női nem, n (%) A betegség időtartama (év), medián (IQ)	15 (45.5) 2 (1–4,5)
BMI, n (%)
Elhízottság	5. (15.2)
Normál	19. (57.6)
Alsúlyú	9. (27.3)
JIA altípus, n (%)
Szisztémás	8. (24.2)
Oligoarticularis	9. (27.3)
Poliartikuláris	16 (48.5)
Felhasznált gyógyszerek, n (%)
NSAID	26 (79)
Kortikoszteroidok	19. (58)
DMARD-ok	17. (51.5)
LBM (kg), medián (IQ)	19. (13.82-33.14)
FM (kg), medián (IQ)	5. (3.38–9.14)
BMC (g), medián (IQ)	1044.90 (630.40-1808.90)

BMI: testtömeg-index; JIA: juvenilis idiopátiás ízületi gyulladás; NSAID-ok: nem szteroid gyulladáscsökkentők; DMARD-ok: betegségmódosító antireumatikus gyógyszerek; LBM: sovány testtömeg-index; FM: zsírtömeg, BMC: csont ásványianyag-tartalom

Az étrendi beviteli adatokat a 2. táblázat mutatja. Az étrend összetételének átlagértékei azt jelezték, hogy a szénhidrátok az energia 53% -át, a lipidek 32,5% -ot, a fehérjék pedig 16,1% -ot adták.

2. táblázat

Energia, makrotápanyagok bevitele

Összes minta (33) Fiúk (18) Lányok (15) p

Szénhidrátok (az energia% -a)	53 ± 17,3	53,18 ± 14,7	52,5 ± 20	0.9
Lipidek (az energia% -a)	32,5 ± 13,1	30,8 ± 13,4	34,6 ± 12,8	0,4
Fehérje (az energia% -a)	16,08 ± 4,3	16 ± 3,8	16,2 ± 5	0.9

Az eredményeket átlag ± SD-ben adjuk meg; A különbségeket t teszt alkalmazásával teszteltük

Pozitív összefüggést találtunk az LBM és a szénhidrátbevitel között (r = 0,4; p = 0,03). Nem volt szignifikáns összefüggés az LBM és a lipidek vagy fehérjék bevitele között. Nem találtak összefüggést az FM, a BMC és a táplálékkal bevitt szénhidrátok, lipidek és fehérjék között (3. táblázat).

3. táblázat

Pearson korrelációs együtthatói az étrendi bevitel és a testösszetétel változók között