A testméret és a testforma kapcsolatának értékelése a mellrák kockázatával

Samira Ebrahimzadeh Zagami

1 Szülésznő, oktató és Szülésznői Kar, Szülésznő Tanszék, Ápolási és Szülésznői Iskola, Mashhad Orvostudományi Egyetem, Daneshghah Street, Mashhad, Irán.

Nahid Golmakani

1 Szülésznő, oktató és Szülésznői Kar, Szülésznő Tanszék, Ápolói és Szülésznői Iskola, Mashhad Orvostudományi Egyetem, Daneshghah Street, Mashhad, Irán.

Fatemeh Homaei Shandiz

2 sugárterápiás és onkológiai orvos, adjunktus, Omid Kórház, Mashhad Orvostudományi Egyetem, Daneshghah Street, Mashhad, Irán.

Azadeh Saki

3 biostatisztika PhD, egyetemi adjunktus, a gyógyító Ahvaz Jundishapur Orvostudományi Egyetem Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszéke, Ahvaz, Irán.

Absztrakt

Célkitűzés

Ennek a tanulmánynak a célja a testméret és a testforma kapcsolatának meghatározása az emlőrák kockázatával.

Mód

Ebben az eseti kontroll vizsgálatban 480 nő vett részt (240 nő emlőrákban az esetcsoportban és 240 egészséges nő a kontroll csoportban). Az interjú űrlap kitöltése után mértük a súlyt, a magasságot, a derék kerületét, a csípő kerületét és a mell méretét. Az adatokat statisztikai teszttel elemeztük az SPSS11.5 segítségével.

Eredmények

Jelen tanulmány kimutatta, hogy a csípő kerülete átlagosan szignifikánsan különbözött mindkét csoportban (p = 0,036). A mell mérete statisztikailag szignifikáns volt a két csoport között. A pajzsmirigy típusa, az egyik testforma, inkább az esetcsoportban volt látható, mint a kontroll csoportban (p Kulcsszavak: Mellrák, testméret, derékbőség, derék-csípő arány

Bevezetés

Agurs-Collins és munkatársai nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a testtömeg-index és az emlőrák között.7 Egy indiai vizsgálat szerint a megnövekedett testtömeg-index, a derék és a csípő kerülete mind a menopauza előtti, mind a posztmenopauzás nőknél az emlőrák kockázati tényezői voltak.8 egy másik jelentésben feltételezhető, hogy a derék kerülete befolyásolja az emlőrák kockázatát, feltételezve, hogy a változásokat a hormonpótló terápia (HRT) okozza. 9 A Montazeri et al. az emlőrákban szenvedő nőknél jóval rövidebb volt a kontroll csoport társaihoz képest.6 Ezenkívül a felmérés eredményei azt sugallták, hogy alacsony a nőknél az emlőrák kockázata alacsonyabb, mint a magasabb nőknél.6 Ugyanakkor egy Olaszországban végzett tanulmányban Tavani és munkatársai be tudták mutatni, hogy az emlőrák kockázata lényegesen nem jár a legmagasabb nőkkel, a legrövidebbekhez képest.10

Másrészt úgy tűnik, hogy a testtípus pozitív összefüggésben van az emlőrák kockázatával. A testtípust főleg két tényező befolyásolja, nevezetesen; öröklődés és életmód.11 A testtípust a testzsír megoszlásának típusa és mennyisége, a derék kerülete, a csípő kerülete és a mell mérete alapján négy kategóriába sorolják: Android, Gynacoid, Pajzsmirigy és Lymphatic.12 Tehard et al., arról számoltak be, hogy az androidos testtípusú nőknél nagyobb volt az emlőrák kockázata a menopauzás időszakban, 13 de tanulmányok ritkán számoltak be erről a tényről Iránban.

A mellméret és az emlőrák kockázatának összefüggése azonban ellentmondásos14 Manab és mtsai. Kijelentették, hogy a zsírszövet emlő karcinóma sejtek kialakulásához vezet. 15 Scitt és mtsai. azt is kimutatta, hogy az emlőrákos betegeknél aszimmetrikus és nagyobb méretű melle volt, összehasonlítva az azonos korú egészséges nőkkel.2 Egy másik tanulmány szerint a nagy mellű fiatal nőknél a menopauza előtti időszakban fokozott a fejlett emlőrák kockázata. Koch és mtsai. valamint Tavani és mtsai. nem talált összefüggést a mellméret és az emlőrák kockázata között. 14, 16 Az onkológusok szerint azonban valóban fennáll a kapcsolat a nagy mellméret és az emlőrák nagyobb kockázata között, de ez a hipotézis további vizsgálatokat igényel annak igazolásához.

A mell térfogatának növelése szilikon implantátumokkal megmagyarázhatatlan csökkenést mutatott az emlőrákban.14 Sőt, Brinton et al. számolt be arról, hogy a mellimplantátumok alkalmazása nem befolyásolta az emlőrák kockázatát, 17 míg Brawn és mtsai. be tudták mutatni, hogy az emlőrák kockázata a mammoplasztikai műtéten alapuló emlőcsökkentés után szignifikánsan csökkent.18 A különféle vizsgálatok ellentmondó eredményei és az emlőrák világszerte növekvő kockázata miatt ezt a tanulmányt a test korrelációjának vizsgálatára végezték. típusa és mérete az emlőrák kockázatának szempontjából.

Mód

Ezt a tanulmányt hivatalosan jóváhagyta a Mashhad Orvostudományi Egyetem, amely a kutatókat a mashhadi Omid és Ghaem kórházakba irányította, ahol megkezdődött a kényelmi mintavétel. A mintavételt 2010 novembere és 2011 szeptembere között hajtották végre. A résztvevők tájékoztatott beleegyezését adták, akiket tájékoztattak a kutatási projekt céljairól és módszeréről. Minden résztvevő kitöltötte a kutatási egység választási űrlapját, és a jogosult jelöltekkel interjút készítettek, hogy felvegyék őket a tanulmányba.

Ebben az eseti kontroll vizsgálatban az eseti csoportba tartozó mintákba azok az in situ vagy metasztatikus emlőrákban szenvedő nők tartoztak, akiknek betegségét szövettani vizsgálatokkal igazolták. Az egyes résztvevők orvosi profilját használták a rák megerősítésére. Az egészséges résztvevők egy másik csoportjába azok a nők tartoztak, akiknek vizsgálata során normális eredményeket találtak, és akiknek nincs kórtörténete, de rutinellenőrzésre irányították őket.

A kutató strukturált kérdőívet töltött ki a példányok kiválasztásával kapcsolatban. A súly mérésére sík felületre mérleget állítottunk be (a mérleg pontosságának biztosítása 1 kg-os standard tömeg alkalmazásával). A nőket könnyű ruhákkal és cipő nélkül mérlegelték. A magasságot a fal előtt sík felületen álló, cipőt nem viselő résztvevők mérték a lábukkal, a csípőjükkel, a vállukkal és az occipitális csontjaikkal a falhoz. Lapos eszközt (például vonalzót) helyeztek a fejre, és a falra előzőleg felhelyezett szalagmérővel a méréseket deciméter pontossággal rögzítették. A derék kerületét úgy mérjük, hogy a résztvevők laposan álltak, és a legalacsonyabb borda szél és a csípőcsík közötti távolságot szalagmérővel mértük. A derék kerületét a kapott középpont lejárta után becsültük meg. A csípő kerületét a legszélesebb szakaszán rugalmas mérővel mértük.

A mell méretét (melltartó nélkül) egy rugalmas szalagmérővel határoztuk meg a mell legnagyobb részén (amely általában a mellbimbó felülete körül és közvetlenül a mell alatt [mellkasi ketrec mérete]), majd kiszámoltuk a variációkat. Ezenkívül a résztvevők benyomást tettek a pubertáskori és a jelenlegi időtartamú melltartó méretükről, és válaszaikat rögzítették a kérdőívben. A kutatók a mell szimmetriáját és alakját figyelték meg és jegyezték fel az ellenőrző listába. Megbecsülték a testtömeg-indexet és a derék-csípő kerületi arányt is. A testtípust egy testtípus-kérdőív segítségével határozták meg, 12 és rögzítették a fő kérdőívben. Az adatok elemzését SPSS11.5 szoftver és statisztikai tesztek segítségével végeztük.

Eredmények

Asztal 1

2. táblázat

3. táblázat

A testalakok frekvenciaeloszlása eset- és kontrollcsoportokban.

Vita

Jelen tanulmány nem figyelt meg szignifikáns különbségeket a testméret-változók, például a derékkörfogat, valamint a derék és a csípő kerülete arányában az esetcsoport és a kontrollcsoport között, míg a két csoport közötti átlagos csípőkörfogatban szignifikáns különbséget figyeltünk meg (p = 0,036); ezt a különbséget azonban nem vették figyelembe, amikor a premenopauzális és a posztmenopauzális periódusokat egymástól függetlenül vettük figyelembe. Bár ebben a tanulmányban nem mértük a központi zsír- és testmagasságot, számos áttekintés kimutatta, hogy a test súlya és testtömeg-indexe szempontjából hatékony lehet az emlőrák kockázatával szemben. Egy tanulmány megállapította, hogy a posztmenopauzás időszakban a túlzott derékkörfogat összefüggésbe hozható mellrákkal; a premenopauzális időszakban azonban ilyen összefüggést nem figyeltek meg.4 A premenopauzás nőknél a protektív hatást magyarázó hipotézis az lehet, hogy az elhízott nőknél a menstruáció és a termelékenység alatt amenorrhoea vagy rövid szekréciós szakasz tapasztalható, ami a progeszteron termelés csökkenését eredményezi. Ez a progeszteron-csökkenés viszont csökkentheti az emlősejtek mitózisát, és későbbi védelmet nyújthat az emlőrák kockázata ellen

Egy Kínában végzett tanulmány szerint a csípő kerülete szignifikánsan összefügg az emlőrák megnövekedett kockázatával.19 Nem meglepő, hogy az aromatáz fő aktivitása, amely egyidejűleg az E2 anyagcserével, a csípőben található meg. a derék és a csípő kerülete az emlőrák kockázatának fontos tényezője volt, és összefüggésben van az androgének és az inzulin magas szintjével, valamint a nemi hormonokat megkötő globulin alacsony szintjével.19 Az inzulin megnövekedett szintje az emlőrák előrehaladott kockázatával jár együtt, és a magas derék és a csípő kerületi aránya a hasi régió mentén nagyobb zsíreloszlást, valamint az inzulinrezisztenciát és a hiperinsulinémiát jelzi.20. Emellett az ösztradiol emelkedett szintje összefüggésben van a súly, a csípő kerülete és a derék kerülete növekedésével. .21

Míg az epidemiológiai bizonyítékok kevésbé kompatibilisek a derék-csípő kerületi arány és az emlőrák morbiditása közötti összefüggéssel, 22–26 három prospektív tanulmány pozitív összefüggést jelentett a derék-csípő kerülete arány és az emlőrák között a menopauza utáni időszakban. 24 Más prospektív és eset-kontroll tanulmányok azonban nem mutattak pozitív kapcsolatot ezen változók között. 22 - 26 Egy korábbi tanulmány azt is sugallta, hogy a derék és a csípő kerülete arány nem kapcsolódik a mellrák kockázatához premenopauzás nőknél, és kevésbé kompatibilisek a posztmenopauzában szenvedő nők eredményei, 4 ami összhangban van a jelen tanulmánymal.

A központi zsír- és emlőrák-kockázat közötti koordináció idézett megállapítása természetesen nem azt jelenti, hogy nincs összefüggés közöttük, és felveti azt is, hogy az antropometriai mérések, mint például a derék kerülete, a csípő kerülete, a derék és a csípő kerülete közötti arány, és a testtömeg-index hatástalan lehet a központi zsírszint jelzésében. A CT- és MRI-vizsgálatok alkalmazása ebben az esetben valószínűleg pontosabb lehet, de ezeknek a módszereknek az alkalmazása nagyon költséges lehet.26

A jelenlegi vizsgálatban a posztmenopauzális periódus átlagos magassága az esetcsoportban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontroll csoportban (p = 0,004), és a premenopauzás időszakban statisztikailag nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget, ami összhangban áll a Montazeri et al.6 Más vizsgálatokban nem figyeltek meg összefüggést az emlőrák és a magasság között.10 Azonban a magasságot felismerték az amerikai fehér nőknél az emlőrák kockázati tényezőjeként, de ez a kapcsolat gyengébb volt a premenopauzás nőknél. más tényezőkhöz is társul, például táplálkozáshoz, genetikához és hormonokhoz, és ezért befolyásolhatja az emlőrák morbiditását. 4, 6 Ennek valószínű magyarázata az lehet, hogy az inzulinszerű növekedési faktor nagyobb mértékben fejeződik ki magasabb testmagasságú nőknél és ezért hajlamosító tényezőként működhet az emlőrák kockázatára, de fontos ezeket a kilátásokat tovább vizsgálni

Számos biológiai mechanizmust mérlegelnek annak tisztázása érdekében, hogy az antropometriai tényezők hogyan befolyásolják az emlőrák kockázatát. Az elhízás emelheti a keringő endogén nemi hormonok, az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktorok szintjét, és ezáltal csökkentheti a rák kockázatát.27 Jelen tanulmányban az átlagos súly nagyobb volt az esetcsoportban a kontroll csoporthoz képest, de A különbség statisztikailag jelentéktelen volt (p = 0,903). A betegeket a jelenlegi vizsgálat során, valamint a rák diagnosztizálásakor és a kezelés során lemérték, ami nem feltétlenül tükrözi a betegek valós súlyát a betegség megjelenése előtt azokban az esetekben, amikor a betegek a rák miatt fogytak. Ezenkívül a betegség megjelenése előtti súly önbevallása is pontatlan lehet, mivel az elhízott nők nem szokták megmondani valódi súlyukat normál testsúlyú társaikhoz képest, 6 és ez azért is valószínű, mert a betegséget esetleg nem ismerték fel az első stádiumok és így a normál egészséges testsúlyként jelentett súly valójában a betegség progressziója előtti súly lehet, vagy egyszerűen csak az lehet, hogy a válaszadóknak nincsenek pontos ismereteik valódi súlyukról.

Számos tanulmány azt sugallta, hogy a testméret az emlőrák morbiditásának egyik fontos kockázati tényezője. 19 A testtömeg-indexet az emlőrák morbiditását befolyásoló tényezőként tekintették mind premenopauzális, mind posztmenopauzális időszakokban, 4 a jelenlegi tanulmányban azonban nem figyeltek meg szignifikáns különbséget a két csoport között a testtömeg-index szempontjából (p = 0,426). A testtömeg-indexről fordított összefüggés áll fenn az emlőrák morbiditásával a premenopauzális időszakban, és közvetlenül kapcsolódik a posztmenopauzában.

Ebben a tanulmányban az átlagos mellméret közvetlenül a mell alatt nagyobb volt az esetcsoportban, mint a kontrollcsoportban, statisztikailag szignifikáns különbséggel (p Lam WW, Chan CP, Chan CF, Mak CC, Chan CF, Chong KW és mtsai. . Az emlőelváltozás tapinthatóságát befolyásoló tényezők önvizsgálattal. Singapore Med J 2008. március; 49 (3): 228-232 [PubMed] [Google Scholar]