A tüdőgyulladás súlyosságát és a kórházi tartózkodás hosszát befolyásoló táplálkozási paraméterek pneumococcusos tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél: retrospektív keresztmetszeti vizsgálat

Nobuhiro Akuzawa

Táplálkozástámogató csoport, Gunma Chuo Kórház, 1-7-13 Koun-cho, Maebashi, Gunma 371-0025 Japán

Hiroshi Naito

Táplálkozástámogató csoport, Gunma Chuo Kórház, 1-7-13 Koun-cho, Maebashi, Gunma 371-0025 Japán

Absztrakt

Háttér

A pneumococcusos tüdőgyulladás a közösségben szerzett tüdőgyulladás (CAP) leggyakoribb formája. Bár egy pneumococcus konjugált vakcina hozzájárult az idősebb gyermekek és felnőttek körében a pneumococcus tüdőgyulladás előfordulásának csökkenéséhez, a ≥ 65 év közötti személyeknél nem tapasztaltak jelentős csökkenést. Alacsony testtömeg-index és hipoalbuminémia gyakori a CAP-ban szenvedő japán betegeknél, de a pneumococcusos tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél nem világos az egyéb táplálkozási paraméterek összefüggése a tüdőgyulladás súlyosságával vagy a kórházi tartózkodás hosszával.

Mód

Ötvenhét, korábban egészséges fekvőbeteg, akiknél pneumococcusos tüdőgyulladás jelentkezett, két csoportba sorolták: ≥ 65 éves (n = 36) és 65 éves (CURB-65) pontszámúak, a tüdőgyulladás súlyossági indexe (PSI) és a gyulladásos és az anyagcsere táplálkozási paramétereit hasonlítottuk össze a két csoport között.

Eredmények

Az idősebb csoport szignifikánsan alacsonyabb szérum albumin és kolinészteráz (ChE) szintet mutatott. A többváltozós lineáris regressziós elemzésből kiderült, hogy a PSI pozitívan korrelált az életkorral mindkét csoportban. A fiatalabb korcsoportban mind a CURB-65 pontszám, mind a PSI szignifikáns negatív korrelációt mutatott a szérum ChE szinttel, és szignifikáns negatív összefüggés volt a tartózkodás hossza és a szérum teljes koleszterin (T-cho) szintje között. Az idősebb csoportban az éhezési időszak, a limfocita szám és az életkor szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a tartózkodás hosszával. Az idősebb betegeknél szignifikáns negatív korreláció volt a tartózkodás hossza és a szérum albuminszint között, de nincs összefüggés a szérum ChE vagy T-cho szinttel.

Következtetések

Eredményeink azt sugallják, hogy éves betegeknél Kulcsszavak: CURB-65, Táplálkozás, Tartózkodási idő, Pneumococcusos tüdőgyulladás, Tüdőgyulladás súlyossági indexe

Háttér

Antibiotikum terápia és táplálkozási támogatás

A betegeket a Japán Légzőszervek Társasága által a felnőttek CAP kezelésére vonatkozó 2005. évi irányelveknek [15] megfelelően antibiotikum-kezelésben részesítették, amelynek érvényességét 2012-ben egy országos, Japánban végzett vizsgálat bizonyította [16]. Az iránymutató bizottság nagy dózisú penicillin, ceftriaxon, negyedik generációs cefalosporinok, karbapenemek vagy vankomicin intravénás beadását javasolta a pneumococcusos tüdőgyulladásban szenvedő betegek kezdeti kezelésében. Ebben a vizsgálatban a kezelő orvosok intravénás antibiotikumot választottak, beleértve a nagy dózisú aminobenzilpenicillint (6–8 g/nap), a ceftriaxont (2 g/nap) vagy a meropenemet (2 g/nap), amelyeket gyakran írnak fel elsődleges kezelésre. kórházunkban. A beiratkozott betegek közül senki sem kapott orális vagy intravénás kortikoszteroidokat.

Statisztikai analízis

CURB-65 zavartság, karbamid, légzési arány, vérnyomás, életkor> 65 év, PSI tüdőgyulladás súlyossági indexe

* Statisztikailag szignifikáns (P 2A). A CURB-65 pontszám a fiatalabb csoportban szignifikánsan korrelált a betegek életkorával. A felvételre vonatkozó PSI szignifikánsan korrelált a beteg életkorával mindkét csoportban (2B. Táblázat).

2. táblázat

Összefüggés a CURB-65 pontszám/PSI és a független változók között, beleértve az életkort, a testtömeg-indexet és a táplálkozási paramétereket

3. táblázat

Összefüggés a CURB-65 pontszám/PSI és a független változók között, beleértve az életkort, a testtömeg-indexet és a táplálkozási paramétereket

Többváltozós lineáris regresszióanalízis
1. A PSI-hez kapcsolódó tényezők a ≥65 éves csoportban (r = 0,467; r 2 = 0,219; korrigált r 2 = 0,196)
Független változó	B (95% CI)	β	t	VIF	P
Kor	1,477 (0,504–2,450)	0,467	3.084	1.000	0,004 *
2. A CURB-65 pontszámhoz kapcsolódó tényezők a 2 = 0,382; korrigált r 2 = 0,313)
Független változók	B (95% CI)	β	t	VIF	P
Kor	0,030 (0,004–0,056)	0,450	2.429	1.001	0,026 *
Szérum kolinészteráz	−0.005 (−0.009 és −0.000)	−0,409	−2.208	1.001	0,040 *
3. A PSI-hez kapcsolódó tényezők a 2 = 0,529-ben; korrigált r 2 = 0,477)
Független változók	B (95% CI)	β	t	VIF	P
Kor	2,096 (0,962–3,229)	0,629	3.886	1.001	0,001 *
Szérum kolinészteráz	−0.205 (−0.406 - −0.004)	−0,347	−2.142	1.001	0,046 *

(r = 0,467; r2 = 0,219; 2 korrigált r2 = 0,196)

r többszörös korrelációs együttható, r 2 determinációs együttható, B nem standardizált regressziós együttható, CI konfidencia intervallum; β standardizált regressziós együttható; VIF variancia inflációs tényező.

* P 4). Az idősebb csoportnak szignifikánsan hosszabb volt az éhezési periódusa (2,7 ± 7,2 vs 0,2 ± 0,8 nap; P = 0,022), a PPN bevezetési periódusa (8,4 ± 11,4 vs. 2,7 ± 2,6 nap; P = 0,014) és az antibiotikum beadása is periódus (8,9 ± 2,6 vs 6,7 ± 2,9 nap; P = 0,002). Ezen túlmenően, a szájon át történő bevitelkor a kalóriabevitel szignifikánsan alacsonyabb volt az idősebb csoportban (1357,9 ± 533,1 vs 1652,4 ± 366,5 kcal/nap; P = 0,03), míg a PPN kalóriabevitel szignifikánsan magasabb (266,9 ± 49,4 vs 144,8 ± 153,6 kcal/nap; P = 0,034). A pneumococcusos tüdőgyulladás kezelésére kiválasztott antibiotikumokat illetően a meropenem felírt betegek aránya szignifikánsan magasabb volt az idősebb csoportban.

4. táblázat

A klinikai lefolyás, a kalóriabevitel és a kiválasztott antibiotikumok összehasonlítása a kórházi kezelés során

6. táblázat

A tartózkodási időhöz kapcsolódó tényezők többváltozós, lépésenkénti lineáris regressziós elemzése

1. A tartózkodási időhöz kapcsolódó tényezők a ≥65 éves csoportban (r = 0,778; r 2 = 0,605; korrigált r 2 = 0,554)
Független változók	B (95% CI)	β	t	VIF	P
Böjt időszak	0,718 (0,239–1,198)	0,399	3.055	1.340	0,005 *
Limfocita szám	0,003 (0,001–0,006)	0,315	2.680	1.086	0,012 *
Szérum albumin	−6.345 (−11.778 és −0.913)	−0,292	−2.382	1.176	0,024 *
Kor	0,446 (0,012–0,880)	0,267	2.098	1.086	0,044 *
2. A kórházi időszakhoz kapcsolódó tényezők a 2 = 0,311-ben; korrigált r 2 = 0,275)
Független változó	B (95% CI)	β	t	VIF	P
A szérum összes koleszterinszintje	−0.043 (−0.074 - −0.012)	−0,558	3.055	1.000	0,009 *

* P 2). Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az alacsonyabb BMI összefügg a megnövekedett mortalitással a CAP-os betegek körében [18, 19], és hogy a magasabb BMI a csökkent halálozással jár a felvétel után 30 nappal a pneumococcusos vagy a Haemophilus CAP-ban szenvedő betegeknél [20]. Jelen tanulmányban azonban a BMI nem mutatott szignifikáns összefüggést a tüdőgyulladás súlyosságával a felvétel vagy a tartózkodás hossza között a többváltozós regressziós elemzésben egyik korcsoportban sem. Ennek legvalószínűbb oka a szelekciós torzítás, amely a vizsgálatba beiratkozott betegek kis számából adódik. A betegek többségének alacsony BMI-je volt, ami miatt nem sikerült szignifikáns összefüggést kimutatni a BMI és a tüdőgyulladás súlyossága vagy a tartózkodás hossza között.

Korlátozások

Ezt a vizsgálatot korlátozza az egyetlen intézményből származó betegek viszonylag kis száma, az esetleges szelekciós torzítás és a retrospektív keresztmetszet. Elsősorban egy- és többváltozós lineáris regressziós elemzéseket használtunk a független változók és a tüdőgyulladás súlyossága vagy a tartózkodás hossza közötti összefüggés vizsgálatára. Ezért a változók közötti kapcsolat nem világos. Hasonlóképpen, az antibiotikumok klinikai hatása a tartózkodás időtartamára nem egyértelmű. Ezenkívül a szérum alacsony sűrűségű lipoprotein, nagy sűrűségű lipoprotein, limfocita részhalmazok és objektív táplálkozási paraméterek és a testösszetétel, például a sovány testtömeg kapcsolatát nem mértük. Leendő kohorsz vizsgálatokra van szükség ezen kölcsönhatások további feltárásához.