A vizelet pH-ja

A vizelet pH-ját a vizelet híg sav vagy bázis oldatként történő osztályozására használják. A hét a semlegesség pontja a pH-skálán. Minél alacsonyabb a pH, annál nagyobb az oldat savassága; minél magasabb a pH, annál nagyobb a lúgosság. A vér glomeruláris szűrletét általában a vesék savanyítják körülbelül 7,4 pH-értékről körülbelül 6-ig a vizeletben. Az ember sav-bázis állapotától függően a vizelet pH-ja 4,5 és 8 között változhat. A vesék elsősorban a nátrium visszaszívódása, valamint a hidrogén- és ammóniumionok tubuláris szekréciója révén tartják fenn a normális sav-bázis egyensúlyt. A vizelet egyre savasabbá válik, mivel a testben visszatartott nátrium- és savfelesleg növekszik. Az alkáli vizelet, amely általában hidrogén-karbonát-szénsav-puffert tartalmaz, általában akkor ürül, ha a szervezetben bázis vagy alkáli felesleg van. A savas vagy lúgos vizelet kiválasztása a vesék között az egyik legfontosabb mechanizmus, amelyet a test használ az állandó pH-érték fenntartásához.

annál nagyobb

Nagyon savas vizelet pH-értéke fordul elő:

  • Acidosis
  • Ellenőrizetlen cukorbetegség
  • Hasmenés
  • Éhezés és kiszáradás
  • Légzőszervi megbetegedések, amelyekben szén-dioxid-visszatartás lép fel, és acidózis alakul ki

Erősen lúgos vizelet fordul elő:

  • Húgyúti elzáródás
  • Pylorus obstrukció
  • Szalicilátmérgezés
  • Vese tubuláris acidózis
  • Krónikus veseelégtelenség
  • Hyperventilációt magában foglaló légzőszervi betegségek (szén-dioxid lefújása és alkalózis kialakulása)

Azoknál az embereknél, akik nem vegetáriánusok, a vizelet pH-ja savas. A citrusfélékben, hüvelyesekben és zöldségekben gazdag étrend megemeli a pH-t és lúgosabb vizeletet termel. A húgyúti fertőzésekért felelős baktériumok többsége lúgosabbá teszi a vizeletet, mivel a baktériumok ammóniára és más lúgos salakanyagokra bontják a karbamidot. A vizelet pH-ja az acidózis és az alkalózis különböző típusaiban változik. A pH szabályozása fontos számos betegség kezelésében, beleértve a bakteriuriát, a veseköveket és a gyógyszeres terápiát.

A vesekövek képződése összefügg a vizelet pH-jával. A vesekövek miatt kezelt betegeknek gyakran diétát vagy gyógyszert adnak a vizelet pH-jának megváltoztatására, hogy ne képződjenek vesekövek. A lúgos vizeletben kalcium-foszfát, kalcium-karbonát és magnézium-foszfát kövek alakulnak ki; amikor ez bekövetkezik, a vizeletet savasan tartják. A húgysav, a cisztin és a kalcium-oxalát köve savas vizeletben kicsapódik; ebben a helyzetben a vizeletet lúgosnak vagy a szokásosnál kevésbé savasnak kell tartani. Az olyan gyógyszerek, mint a sztreptomicin, a neomicin és a kanamicin, hatékonyak a húgyúti fertőzések kezelésében, ha a vizelet lúgos. A szulfavegyületekkel történő kezelés során az alkalikus vizelet segít megelőzni a szulfonamid kristályok képződését.

A vizelet pH-jával kapcsolatban fontos megjegyezni:

  • A vizelet pH-jának pontos mérése csak frissen ürített mintán végezhető el. Ha a vizeletet az elemzés előtt bármilyen hosszú ideig kell tartani, hűtőszekrényben kell tartani.
  • Alvás közben a csökkent tüdőventiláció légúti acidózist okoz. Ennek eredményeként az első ébredő vizeletminta általában erősen savas.
  • A húgyúti fertőzést vagy bakteriális szennyeződést okozó baktériumok lúgos vizeletet termelnek.
  • A citrusfélékben, a legtöbb zöldségben és hüvelyesekben gazdag étrend lúgosítja a vizeletet.
  • A magas hús- és áfonyalé-étrend savas vizeletet tart.
  • A vizelet pH-ja fontos szűrővizsgálat a vesebetegségek, a légzőszervi megbetegedések és bizonyos anyagcserezavarok diagnosztizálásához.
  • Ha a vizelet pH-értéke hasznos lehet, akkor a pH-információkat más diagnosztikai információkkal összehasonlítva kell használni.

Azonnali visszajelzés:

A legtöbb bakteriális húgyúti fertőzés miatt a vizelet lúgosabbá válik.