Acetilszalicilsav

Az acetilszalicilsav (ASA) a CAD-kezelés egyik alappillére, elősegítve az új kardiovaszkuláris események 22% -kal történő csökkenését a miokardiális infarktus után [112].

témákról

Kapcsolódó kifejezések:

  • Nem szteroid gyulladáscsökkentők
  • Enzim
  • Fehérje
  • Szalicil sav
  • Toxicitás
  • Pszitacin
  • Raptor
  • Columbidae

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Acetilszalicilsav

Krónikus toxicitás

Állat

Az acetilszalicilsav napi adagjai macskáknál mérgező hepatitist, hányást, fogyást és gyenge étvágyat okoztak az alacsony dózisú csoportban (33–63 mg kg −1 nap –1) és vérszegénységet, gyomorelváltozásokat és a nagy dózisú halált. csoport (81–130 mg kg −1 nap –1). Az egereknek a terhesség 6. napján adott nagy dózisú aszpirin nagyszámú halálos deformitást okozott.

Emberi

A krónikus szalicilizmus az akut toxicitáshoz hasonlóan jelentkezik, bár alacsonyabb szérumkoncentráció esetén súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. A krónikus szalicilizmusban szenvedő betegek mélyebb szérumszalicilát-szinttel rendelkeznek mélyebb klinikai hatásokkal, mint az akut túladagolásban szenvedők. A krónikus szalicilizmus gyakran együtt jár a diagnózis késleltetésével, valamint a magasabb morbiditással és mortalitással.

Acetilszalicilsav

Az alacsony dózisú aszpirin haszon-ártalom egyensúlyának felmérése a stroke és a szívroham megelőzésében

Jóllehet egyértelmű bizonyíték van az acetilszalicilsav (aszpirin) előnyére a stroke és a szívinfarktus másodlagos megelőzésében, továbbra is vitatható az a kérdés, hogy tünetmentes embereknél az aszpirint elsődleges megelőzésre is fel kell-e írni. Az elsődleges megelőzésben végzett vizsgálatok ellentétes eredményeket adtak [9, 10], és az aszpirin súlyos károkat okozhat (például súlyos gyomor-bélrendszeri vérzés és vérzéses stroke).

Továbbá, annak ellenére, hogy bizonyított az aszpirin hatékonysága a másodlagos megelőzésben, annak alkalmazása a stroke és a szívroham magas kockázatának kitett betegeknél továbbra sem optimális [11]. Ennek az alulképzésnek a lehetséges magyarázata aggodalomra adhat okot a súlyos vérzéses események lehetséges kockázatához viszonyított relatív előnyök miatt. Ezért indokolt az aszpirin előnyeinek és ártalmainak pontos értékelése.

Ezért amikor az elsődleges profilaxisban az aszpirin alkalmazásáról dönt, figyelembe kell venni az aszpirin által megakadályozott vagy okozott különböző eredmények relatív hasznát.

A másik metaanalízis [13] összehasonlította az aszpirin előnyeit a másodlagos megelőzésben a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázatával. Ennek a problémának egy korábbi elemzése magában foglalta a különféle kockázati szintű betegeket és az aszpirin olyan adagjait, amelyek jelenleg túl magasnak tekinthetők [14], és ezért vagy alulreprezentálták az előnyöket, vagy eltúlozták a kockázatot. Egy másik elemzésben nem volt különbség a gasztrointesztinális vérzés kockázatában az alkalmazott dózisok teljes tartományában [15].

Ami a kardiovaszkuláris események elsődleges megelőzését illeti, úgy tűnik, hogy az aszpirin képes csökkenteni a szívrohamokat és agyvérzéseket, de növeli a gyomor-bélrendszeri és koponyaűri vérzést. Az aszpirin elsődleges megelőzésben történő alkalmazásának döntése során ezért figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az aszpirin nettó hatása javul a szívkoszorúér-betegség növekvő kockázatával, valamint azokat az értékeket, amelyeket a betegek a fő kedvező és kedvezőtlen eredményekhez kötnek.

FARMAKOLÓGIA ÉS Kábítószer-terápia

Gyógyszerkölcsönhatások

Az ASA-t óvatosan kell alkalmazni bizonyos más gyógyszereket szedő gyermekeknél. Az aszpirint is kapó gyermekeknél az MTX, 36 valproinsav, 141 fenitoin, 142 és más NSAID-k (tolmetin, diclofenac) 137 143 szintje megemelkedhet. Az ASA 20% -50% -kal csökkenti más NSAID-ok biohasznosulását, 140 és 30% -kal növeli a digitalis koncentrációját, 142 bár ennek az interakciónak a klinikai jelentősége bizonytalan. A glükokortikoidok növelik az ASA kiválasztódásának sebességét, 144 és szalicilizmus fordulhat elő, ha a glükokortikoid gyógyszerek hirtelen abbahagyása terápiás mennyiségű ASA-t szedő gyermeknél.

A gyermekkori kötőszöveti betegségek kezelése

Aszpirin

Az ASA volt az első gyógyszer a KD-ben, gyulladáscsökkentő és vérlemezke-gátló tulajdonságai miatt. A betegség akut szakaszában a nagy dózisú ASA-nak (80-100 mg/kg/nap négy adagra osztva) fontos gyulladáscsökkentő hatása van; úgy tűnik azonban, hogy ez nem befolyásolja a szívkoszorúér-aneurysma kialakulását. 112, 113 In vitro adatok arra utalnak, hogy a nagy dózisú ASA protrombotikus lehet; ezért miután a beteg 48–72 órán át afebrilis volt, az ASA antitrombotikus dózisokra csökken (3-5 mg/kg/nap), amelyet ezután legalább 6–8 hétig fenntartanak, amíg a vérlemezkeszám normalizálódik és az echokardiogram eredményei maradnak a koszorúér-változások esetleges bizonyítékai. Az ASA kockázatai közé tartozik az átmeneti halláskárosodás és a kémiai hepatitis. Ezenkívül a Reye-szindróma, egy ritka, de potenciálisan halálos kimenetelű betegség, amely hepatitisből és súlyos encephalopathiából áll, előfordulhat azoknál a gyermekeknél, akik az ASA szedése alatt influenza vírusban fertőződnek meg; ezért minden olyan gyermeknek, akinek hosszú távú ASA-terápiát végeznek, évente influenzaoltást kell kapnia.

Kriminalisztika

Thomas Kraemer, Hans H. Maurer, az analitikai elválasztások kézikönyve, 2008

8.3.2 Az acetilszalicilsav szerkezeti jellemzői

Az ASA (2-acetoxi-benzoesav, 8.4. Ábra) pKa értéke 3,7. A fenol-észter kötés hajlamos a hidrolízisre, különösen lúgos körülmények között. In vivo az ASA-t a plazma nem specifikus észterázai gyorsan hidrolizálják a szintén farmakológiailag aktív fő metabolit szalicilsavvá (SA, 8.4. Ábra). Az ASA felezési ideje a plazmában körülbelül 1 óra. Az SA metabolizálódik tovább gentisavvá hidroxilezéssel, glicinnel szalicilursavvá konjugálásával és más konjugációs reakciókkal (vö. 8.4. Ábra).

8.4. Ábra Az acetilszalicilsav és néhány metabolitjának szerkezete.

Ezért az ASA biomatricákban történő elemzésének célvegyülete az SA, amelyről ismert, hogy mély lila komplexeket eredményez vas- (III) ionokkal, amelyek felhasználhatók szalicilátfolt-teszthez vagy kolorimetriás kvantifikációhoz („Trinder teszt”; vö. Szakasz 8.3.4).

Stabil iszkémiás szívbetegség

Majid Kyavar MD, FACC. Hamidreza Sanati MD, a gyakorlati kardiológiában, 2018

Aszpirin

Az acetilszalicilsav (ASA) visszafordíthatatlanul gátolja a ciklooxigenáz-1-t, és blokkolja a tromboksán A2 képződését és felszabadulását, amely egy erős vérlemezke-aktivátor. Az ASA a CAD teljes klinikai spektrumában és különböző terápiás stratégiákkal hatékony. Függetlenül a páciens bemutatásától és a lehetséges stratégiától, valamint ellenjavallatok hiányában 162-325 mg kezdő terhelési dózist kell beadni a nem bélben oldódó bevonattal nem rendelkező ASA-t minden NSTE-ACS-ben szenvedő betegnek. A fenntartó dózist 81 - 162 mg/nap között, határozatlan ideig kell folytatni. A nagyobb dózisok nem hatékonyabbak, és növelik a gyomor-bél vérzését. 152

Fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), izomlazítók és köszvényellenes gyógyszerek

2.1.2 Acetil-szalicilsav

Gyógyszertan

Az acetilszalicilsav (ASA), más néven aszpirin, a trombocita-ciklooxigenáz (COX) enzim visszafordíthatatlan gátlásával jár, ami a thrombocyta tromboxán A2 (TXA-2) szintézisének gátlását eredményezi. A TXA-2 vazokonstrikciós aktivitással rendelkezik, fokozott vérlemezke-aggregációval, és a gátlás ellentétes hatásokat eredményez, ami kedvező az artériás trombózis megelőzésében. 160-325 mg dózis elegendő a thrombocyta COX enzim majdnem teljes (90%) gátlásához, és ez a hatás a thrombocyta élettartamáig (7-10 napig) tart. A nagyobb dózisok ugyanakkor gátolják a prosztaciklin szintézisét is az erek endothelsejtjeiben. A TXA-2-vel ellentétben a prosztaciklin értágítóként működik és gátolja a vérlemezke-aggregációt. A prosztaciklin a gyulladásos folyamatokban modulátorként is működik. Az ASA ezen dózisfüggő hatásai következésképpen a felhasználás különböző indikációiban tükröződnek.

Szájon át történő bevitel után a szalicilátok gyorsan felszívódnak és a placentán keresztül jutnak el a magzatig. Az 500 mg-os vagy annál nagyobb dózisok a szülés közelében jelentősen csökkenthetik a magzati prosztaciklin szintézisét. A felhasználóknál a 100 mg-os adag csökkenti a tromboxán A2 szintézist, de nincs hatása a prosztaciklin szintézisére. Az ASA szalicilsavvá hidrolizálódik, és tovább metabolizálódik glükuronid konjugátumokká a májban.

Az alacsony dózisú ASA alkalmazása és hatékonysága

A preeclampsia patofiziológiája magában foglalja a károsodott trofoblaszt inváziót és a terhesség korai szakaszában kezdődő rendellenes placenta fejlődést. Ezért biológiailag elfogadható, hogy a kezelés, különösen a korai terhesség alatt, előnyös lenne. Az alacsony dózisú ASA védőhatása a magas vérnyomású terhességi szövődményekre, beleértve a preeclampsiát és a koraszülést is, azonban nem sikerült megismételni az egyedi betegadatokon alapuló meta-analízisben és az ASA használatának vizsgálatában (100 mg/nap). Ez a tanulmány a prekoncepció stádiumától kezdve egy nőcsoportot követett, és az IVF terhességekre összpontosított (Groeneveld 2013). Az American College of Chest Orvosok alacsony dózisú ASA-kezelést javasolnak a második trimesztertől kezdve azok számára, akiket az pre-eclampsia veszélyeztetett (Bates 2012).

Az alacsony dózisú ASA lehetséges előnyeit az ismétlődő, megmagyarázhatatlan vetéléssel rendelkező nők kezelésében randomizált prospektív vizsgálatban vizsgálták, amelynek során csaknem 300 nő vett részt önmagában ASA-ban (80 mg/nap dózis), ASA-ban és nadroparinban (kis molekulatömegű heparin). vagy placebo. A kezelés megkezdődött, amint életképes terhességet sikerült kimutatni. A csoportok között nem volt különbség az élő születési arányban, ami azt jelzi, hogy egyik kezelésnek sem volt jótékony hatása (Kaandorp 2010a). Trombofíliában szenvedő betegeknél az antifoszfolipid antitestek (APLA) jelenléte ismeretes a terhesség káros mellékhatásaihoz, beleértve a vetélés megnövekedett kockázatát (McNamee 2012). A Brit Hematológiai Szabványügyi Bizottság és az Amerikai Mellkasorvosok Főiskolájának jelenlegi irányelvei szerint APLA-val rendelkező nők, akik tapasztalták >3 vetélés javasolt a heparin és az alacsony dózisú aszpirin kombinációja a terhesség alatt (Bates 2012, Keeling 2012). A kezelést azonnal meg kell kezdeni, amint a terhesség beigazolódott (Keeling 2012).

Toxikológia

Összefoglalva, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján arra lehet következtetni, hogy nincs komoly bizonyíték az ASA teratogén hatásaira.

Az ASA használata a fogantatás idején a vetélés fokozott kockázatával járt együtt egy prospektív kohortos vizsgálatban, több mint 1000 nő bevonásával, akiket azonnal felvettek, amint a terhességi teszt pozitív volt (Li 2003). A vetélés aránya 23% volt azoknál, akik ASA-nak voltak kitéve (n = 22), szemben a nem kitett kontrollok 15% -ával. Mivel a prosztaglandinok fontosak az implantációs folyamatban, a prosztaglandin szintézist gátló gyógyszerek, beleértve az ASA-t is, hátrányosan befolyásolhatják ezt a folyamatot. Ezt az összefüggést azonban nem erősítették meg, és a vetélési arányokat dokumentálták ebben a tartományban, általában ASA-expozíció nélkül.

Egy kohorszos vizsgálatban több mint 600 gyermek vett részt prenatálisan alacsony dózisú ASA-nak, akik nagyon koraszülöttek voltak (a terhesség 33. hetét megelőzően), és értékelték az idegfejlődést 5 éves korig. A tanulmány nem figyelt meg negatív hatásokat e gyermekek neurokognitív fejlődésében. Ehelyett az eredmények inkább a viselkedési rendellenességek, köztük a hiperaktivitás védőhatását javasolták (Marret 2010). Az öngyilkossági kísérletek túladagolásával kapcsolatban lásd a 2.22. Fejezetet .

Szülés előtt

A ductus arteriosus érzékenysége a prosztaglandin gátlókkal szemben a 28. terhességi héttől kezdve növekszik. A prosztaglandin inhibitorok, köztük az ASA ismételt alkalmazása a ductus szűkülését vagy idő előtti lezárását eredményezheti, amely normális körülmények között csak a születés után zárul le. Ez a hatás idő- és dózisfüggő, és először egy másik prosztaglandin inhibitor, az indometacin alkalmazásával dokumentálták (2.1.6 (A) szakasz). A prosztaglandininhibitorok iránti egyéni érzékenység nyilvánvalóan változik, és az ASA ismételt fájdalomcsillapító dózisait a legjobb elkerülni 28 hét után.

Mivel a prosztaglandin inhibitorok csökkentik a méh kontraktilitását, a szalicilátok meghosszabbíthatják a terhesség és a vajúdás időtartamát azáltal, hogy csökkentik a kontrakciók aktivitását. Következésképpen a szalicilátokat használták a tokolízishez a múltban. Mivel a fájdalomcsillapító dózisok (500 mg és annál nagyobb) növelik a vérzés kockázatát, az ilyen adagolást kerülni kell legalább a szülés várható dátuma előtt 2 héttel. A vérzés kockázata az anyára (fokozott vérzés a szülés során) és a csecsemőre vonatkozik.

Az alacsony dózisú ASA nem szűkíti a ductus arteriosust, és nem növeli a vérzés kockázatát az anyában vagy a csecsemőben (CLASP 1994).

Ajánlást

Az ASA nem elsődleges fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő gyógyszer a terhesség alatt. A paracetamol előnyösebb, vagy ha gyulladáscsökkentő terápiát javasolnak, az ibuprofen vagy a diclofenac a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) első vonalbeli lehetőségei. Az ASA vagy NSAID nem alkalmazható rutinszerűen fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő dózisban a terhesség utolsó harmadában. Hosszabb használat 28 hét után a magzati ductus arteriosus idő előtti lezárásához vezethet. Ha 28 hetes terhesség után ismételt ASA vagy NSAID fájdalomcsillapító dózisokat alkalmaznak, akkor a ductalis áramlást és a magzatvíz térfogatát (az NSAID alkalmazásával összefüggő káros vesehatások, lásd 2.1.6. Szakasz) rendszeresen ultrahanggal kell követni. 500 mg ASA egyszeri, a szülés időpontjához közeli alkalmazása növelheti az anya, a magzat és az újszülött vérzési hajlamát a szülés során. Az ASA alacsony dózisú terápiája korlátozás nélkül, megfelelő javallattal biztonságosan alkalmazható.

Kábítószer által kiváltott tüdőbetegség

Acetilszalicilsav

3. ábra Hogyan ronthatja az aszpirin és a nem szteroid gyulladáscsökkentők az asztmát. Az aszpirin és a nem szteroid gyulladáscsökkentők gátolják a ciklooxigenáz aktivitást, az arachidonsavat az alternatív lipoxigenáz útra terelik, amely az arachidonsavat erős hörgőszűkítő mediátorokká alakítja: leukotriének, LTC4, LTD4 és LTE4. A lipoxigenáz-inhibitorok és a receptorszintű antagonisták ellensúlyozhatják a hatást. Ozkan M és Dweik RA (2001) Gyógyszer által kiváltott tüdőbetegség: frissítés. Cleveland Clinic Journal of Medicine 68: 782–795.

Farmakológia és gyógyszerterápia

Adminisztráció

Az ASA gyorsan felszívódik a gyomorból és a proximális vékonybélből. 87,88 Az ASA szisztémás gyulladáscsökkentő hatása maximális, és a legtöbb esetben csak akkor érhető el, ha a szérum egyensúlyi állapota 15-25 mg/dl (1,09-1,81 mmol/l). 89,90 30 mg/dl (2,17 mmol/L) feletti szintnél valószínűleg mérgező. Ezen koncentrációk eléréséhez szükséges dózis a Kawasaki-kór korai akut lázas fázisának kezelésére használt dózis (75-90 mg/kg/nap, négy adagra osztva). Ezt a nagy dózisú kezelést azonban csak addig folytatják, amíg a láz 24–48 órán át hiányzik, majd alacsony dózist (3-5 mg/kg/nap) indítanak a vérlemezke-gátló hatások miatt.

A terápiás szinteket nem lehet megbízhatóan elérni 2–5 napos beadás előtt, és a legtöbb Kawasaki-kórban szenvedő beteg ezen a ponton alacsony dózisú ASA-terápiára csökkent. Ha hosszan tartó nagy dózisú ASA-ra van szükség (pl. Akut reumás láz kezelésére), a szérum szalicilát és a szérum májenzim szintjét ellenőrizni kell a kezelés megkezdése után 5 nappal vagy bármilyen dózismódosítás után.

A carotis endarterectomia indikációi tünetmentes és tüneti carotis stenosisban szenvedő betegeknél

John A. Braca III. Christopher M. Loftus, a Stroke-ban (hatodik kiadás), 2016

Az ASA különleges esete a carotis műtét hátterében - Az acetilszalicilsav és a carotis endarterectomia (ACE) vizsgálata.