Acne vulgaris, probiotikumok és a bél-agy-bőr tengely - vissza a jövőbe?

Whitney P Bowe

1 Dermatológiai tanszék, New York-i Állami Egyetem, Downtown Medical Center, Brooklyn, New York, 11203, USA

Alan C Logan

Toronto 2 Integratív Gondozási Központ, 3600 Ellesmere Road, 4. egység, Toronto, ON M1C 4Y8, Kanada

Absztrakt

Több mint 70 év telt el azóta, hogy John H. Stokes és Donald M. Pillsbury bőrgyógyászok először gyomor-bélrendszeri mechanizmust javasoltak a depresszió, a szorongás és a bőrbetegségek, például a pattanások átfedésére. Stokes és Pillsbury feltételezte, hogy az érzelmi állapotok megváltoztathatják a normális bél mikroflóra, növelhetik a bél permeabilitását és hozzájárulhatnak a szisztémás gyulladáshoz. A Stokes és Pillsbury által szorgalmazott gyógymódok között szerepelt a Lactobacillus acidophilus tenyészetek is. Ennek a bél-agy-bőr egyesítő elméletnek számos aspektusát a közelmúltban validálták. A bél mikrobiota és az orális probiotikumok azon képessége, hogy befolyásolja a szisztémás gyulladást, az oxidatív stresszt, a glikémiás kontrollt, a szöveti lipidtartalmat és még magát a hangulatot is, fontos következményekkel járhat a pattanások esetén. A bél mikroflóra csavarral szolgálhat a kialakuló étrend és pattanások kutatásához is. Itt egy történelmi perspektívát nyújtunk a pattanások bél-agy-bőr kapcsolatának korabeli vizsgálataival és klinikai következményeivel.

Bevezetés

A krónikus bőrbetegségek és a mentális egészségügyi rendellenességek együttes előfordulását régóta felismerték, és az utóbbi években speciális pszichodermatológiai és neurodermatológiai csoportok jelentek meg. Az akne vulgaris egy gyakori dermatológiai rendellenesség, amely gyakran depresszióval, szorongással és más pszichológiai következményekkel jár. A mentális egészségkárosodás pontszámai az aknés betegek körében magasabbak, mint számos más krónikus, nem pszichiátriai betegségben, beleértve az epilepsziát és a cukorbetegséget [1-7]. A pszichológiai eséssel együtt arra is utalnak, hogy a pattanásos betegek nagyobb kockázatot jelentenek a gyomor-bélrendszeri distresszre. Például egy, több mint 13 000 serdülő bevonásával végzett tanulmány kimutatta, hogy a pattanásoknál nagyobb valószínűséggel tapasztalható gyomor-bélrendszeri tünetek, mint például székrekedés, halitózis és gyomor-reflux. Különösen a hasi puffadás 37% -kal nagyobb eséllyel társult pattanásokkal és más szeborreás megbetegedésekkel [8].

Az egyre növekvő tudatosság, miszerint a bélrendszer funkcionális integritása és mikrobiális rezidensei közvetítő szerepet játszhatnak mind a bőrgyulladásban, mind az érzelmi magatartásban, tovább világított a bőrgyógyászat és a mentális egészség kapcsolatának újabb dimenziójára. Az a felfogás, hogy a bél mikroflóra, a gyulladásos bőrbetegségek, mint például a pattanások, és a pszichológiai tünetek, például a depresszió, mind fiziológiailag összefonódnak, nem új. Az a felfogás sem újszerű, hogy az úgynevezett jótékony baktériumok mind a bőrgyulladást, mind a mentális egészséget közvetíthetik - megváltozott a bizonyítékok felhalmozódása, amely néhány korai tippet ad a pattanások fiziológiai útvonalaira és lehetséges terápiás útjaira. Itt áttekintjük a 70 éves bél-agy-bőr egyesítő elméletet, amelyet először John H. Stokes és Donald M. Pillsbury dermatológusok adtak ki 1930-ban [9], és történelmi perspektívát nyújtunk a korabeli vizsgálatokhoz és a klinikai következményekhez. bél-agy-bőr kapcsolat pattanások esetén.

Az agy-bél-bőr elmélet

Kortárs bizonyíték

Bél mikroflóra

A Stokes-Pillsbury-elmélet azon alapult, hogy nemcsak a mikrobák bélrendszeren belüli lakóhelye változott, hanem arra is gyanakodtak, hogy a mikrorobiumflóra mennyiségi változása is játszik szerepet. Ezt a felvetést a korabeli vizsgálatok is alátámasztották. Kísérleti és humán vizsgálatok kimutatták, hogy a különféle pszichológiai és fiziológiai stresszorok - bezártság, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, zsúfoltság, akusztikai, tudományos vizsgálat - károsíthatják a normális bél mikroflóra működését [38-40]. Legjelentősebbek a stressz okozta redukciók a Lactobacillus és a Bifidobacteria fajokban.

Probiotikus beadás

Az orális probiotikumok elméleti értéke, mint adjuváns kezelés acne vulgaris esetében, megalapozottnak tűnik. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy az orálisan elfogyasztott pre- és probiotikumok csökkenthetik a gyulladás és az oxidatív stressz szisztémás markereit [49-51]. Mivel a pattanásokban a lipidperoxidáció helyi terhe magas, ezért úgy tűnik, hogy nagy igényt támaszt a vérből származó antioxidánsokkal szemben [52], az orális probiotikumok képessége a szisztémás oxidatív stressz korlátozására [53] fontos terápiás út lehet. Az orális probiotikumok szabályozhatják a gyulladásos citokinek felszabadulását a bőrön [54], és az interleukin-1 alfa (IL-1-α) bizonyos kísérleti körülmények között megfigyelt specifikus csökkenése [55] minden bizonnyal potenciális előnyökkel járna pattanások esetén . A belső antibiotikum-felhasználás megfigyeléseivel összhangban az is igaz, hogy az orálisan kapszulázott probiotikumok képesek megváltoztatni a mikrobiális közösséget a gyomor-bél traktustól távol eső helyeken [56]. Rövidesen foglalkozunk a probiotikumok azon lehetőségével, hogy közvetítsék a pattanásokat a bél-agy kapcsolat révén.

Helyi probiotikumok

Belső bakterioterápia és a bél-agy-bőr háromszög

Mint említettük, voltak régebbi kommentárok és klinikai anekdoták, amelyek arra utalnak, hogy az orálisan elfogyasztott tejsavbaktériumok hasznosak lehetnek a depressziós tünetek enyhítésében. Beszámoltak arról is, hogy a mentális egészségi rendellenességekben szenvedő betegeknél nagyon alacsony volt az L. acidophilus szintje. 1924-ben egy esettanulmány-sorozatban az egyik illinoisi orvos beszámolt a szájon át szedett L. acidophilus értékéről mind a pattanások, mind a mentális egészségi rendellenességek kezelésében; amellett, hogy a L. acidophilus javítja az arcszínt, kijelentették, hogy „bizonyos betegeknél látszólag még a mentális fejlődéshez is hozzájárul” [72]. Arról is beszámoltak, hogy a Saccharomyces cerevisiae élesztő javíthatja mind a pattanások vulgarisát, mind a székrekedést, ha szájon át fogyasztják [73], ami érdekes anekdota, amikor új kutatásokat fontolgatnak arról, hogy e szervezet képes-e javítani a zavart bélgát integritását [74]. Ezeket a korai megfigyeléseket azonban többnyire azzal magyarázták, hogy a beadott tejsavbaktériumok egyszerűen képesek javítani a bélműködést és csökkenteni a székrekedést. A 20. század elején a klinikusok túl gyakran társították a székrekedést az összes pattanás és depresszió gyökerével. Ezeket a klinikai esetjelentéseket soha nem fejlesztették megfelelő tudományos vizsgálatokhoz.

A probiotikumok, mint a P anyag felszabadulásának csökkentésére szolgáló eszköz hatása mind a bélrendszerben, mind a bőrben [64,84] nem hagyható figyelmen kívül, mint releváns út, amely összeköti az idegrendszert a bélrel és a bőrrel. A bél normál mikrobiotájának kísérleti megváltoztatása növelheti a P anyag felszabadulását az idegrendszerben, és elősegítheti a szorongásra reflektáló viselkedést [85]. Valóban, a keringő P anyag akár percenkénti emelkedése szorongáshoz, depresszióhoz és agresszióhoz vezethet [86]. Ezzel szemben azokról, akik reagálnak az antidepresszánsok farmakoterápiájára, ismert, hogy a hangulatállapot javulásával összefüggésben csökken a szérum P anyag mennyisége [87]. Harminc év telt el azóta, hogy kiderült, hogy a biológiailag aktív peptidek, például a P anyag, nemcsak a bélben, az agyban és a bőrben kommunikálnak, hanem közös embrionális eredetűek is [88]. A feltörekvő kutatások azt mutatják, hogy a P anyag növeli a faggyútermelést, ez az út bizonyosan komoly vizsgálatot igényel.

A bél-agy-bőr tengely lehetséges útjai az Acne Vulgarisban: [1] Pszichológiai szorongás önmagában vagy [2] magas zsírtartalmú étrenddel, rost nélküli feldolgozott kényelmi ételekkel együtt megváltoztatja a bélmozgást és a mikrobiota profilját [4]. A normál mikrobiális biofilm (különösen a Bifidobacterium) elvesztése bélpermeabilitást okoz, és az endotoxinok szisztémás hozzáférést nyernek [5]. A gyulladás és az oxidatív stressz terhe megnövekszik, a P anyag megemelkedik, az inzulinérzékenység csökken az endotoxémia miatt [6]. Azoknál, akik genetikailag fogékonyak a vulgaris pattanásokra, ez a lépcsőfok megnöveli a faggyútermelés feleslegének, a pattanások súlyosbodásának és a további pszichés distressz valószínűségét. Mind a probiotikumok, mind az antimikrobiális szerek szerepet játszhatnak e ciklus bélszintű megszakításában.

Figyelemre méltónak tartjuk azt is, hogy három nagy populációs vizsgálatból, amely összekapcsolta a tejfogyasztást (leginkább a tejet) és a pattanásokat, egyik sem tett pozitív összefüggést az erjesztett tejtermékek (pl. Joghurt) és a pattanások között [103-105]. Feltételezték, hogy a tej pattanásokkal társul, mivel növekedési hormonokat tartalmaz (szintetikusan hozzáadva és természetesen előfordulva egyaránt) [106]. A pattanásokat minden bizonnyal az inzulinszerű I. növekedési faktor (IGF-I) hajtja [107], és az IGF-I felszívódhat a vastagbél szövetében [108]. Ezért érdekes megjegyezni, hogy a probiotikus baktériumok (különösen a Lactobacillusok) az erjesztési folyamat során az IGF-I-t hasznosítják tejhez adva, ennek eredményeként az erjesztett és sovány tejben az IGF-I szintje négyszer alacsonyabb [109]. Ha feltételezzük, hogy a pattanásokban fokozott a béláteresztő képesség, akkor az IGF-I bélfelszívódása általában fokozódhat, pontosabban, ha a tejet (nem az erjesztett tejterméket) szájon át fogyasztják. Összefoglalva, a kutatóknak alaposabban meg kell vizsgálniuk, hogy az erjesztett tej/tejtermék miért kerülte el a pattanásokkal való összefüggést, míg a tejtermék más formái nem.

Beavatkozási tanulmányok

Az embereknél a probiotikus kiegészítés lehetséges pszichológiai előnyeinek első hivatalos vizsgálata 132 egyébként egészséges felnőttet érintett; azoknál, akiknél a depressziós szimppotómák a kiinduláskor többek voltak, a hangulati pontszámok szignifikánsan javultak a probiotikus Lactobacillus casei erjesztett ital bevétele után a placebo csoporthoz képest [110]. Egy különálló, placebo-kontrollos vizsgálatban 39 krónikus fáradtság szindróma beteg vett részt, akiknek ugyanazt az orális Lactobacillus casei probiotikumot adták, mint a placebóhoz. A 8 hetes vizsgálat végén a depressziós pontszámok változatlanok maradtak a csoportok között, azonban a szorongás jelentős javulást mutatott a Beck-szorongás-nyilvántartáson keresztül mérve a placebóval szemben [111].

A közelmúltban francia kutatók egy Lactobacillus helveticus és Bifidobacterium longum kombinált probiotikumot értékeltek, amelyet egy hónapon át orálisan adtak be egy placebo-kontrollos vizsgálatban. A különféle validált szorongás, stressz és depresszió skálák alkalmazásával a kutatók a napi depresszió, a harag, a szorongás, valamint a stressz hormon kortizol alacsonyabb szintjeiről számoltak be jelentős javulásról az egyébként egészséges felnőttek körében, akik napi probiotikus kiegészítést szedtek vs. placebo. Ezenkívül ennek a vizsgálatnak egy kísérleti ága is megerősítette, hogy a patkányok chow-hoz adott probiotikum valóban csökkentette a szorongásra utaló viselkedést [112]. Egy vizsgálatban, amelyben 44, irritábilis bél szindrómában szenvedő beteg vett részt, a prebiotikus rost (transz-galaktooligoszacharid) orális fogyasztása jelentősen csökkentette a szorongást a széklet bifidobaktériumok szintjének várható jelentős emelkedésével együtt [113]. Végül a kutatások azt is kimutatták, hogy a Mycobacterium vaccae talajon alapuló organizmus beadása jelentősen javíthatja az életminőséget, a depressziót és a szorongást (szemben a kontroll) a tüdőrák kemoterápiájában részesülő betegeknél [114].

Jövőbeli irányok

Továbblépve meg kell próbálnunk megválaszolni ezeket és sok más elfogadható kérdést. Az akne vulgaris összetett betegség, egyetlen patogenezis út nélkül, ezért a tudósoknak és a klinikusoknak nyitottnak kell maradniuk a váratlan terápiás utak iránt. A mai napig Stokes, Pillsbury és más bőrgyógyászati időseket sok szempontból validálták. Nem támaszkodhatunk azonban anekdotákra, következtetésekre és ellenőrizetlen megfigyelésekre; tudományos erővel kell megközelítenünk ezt a hipotetikus tájat, a bél-agy-bőr háromszöget.

Következtetés

A tudós és filozófus, Goethe idézete szerint "mindenről már korábban is gondoltak, de nehézséget okoz az újragondolás". Stokes, Pillsbury és társaik eredeti hipotéziseinek áttekintése alapján úgy tűnik, hogy a tágabb értelemben vett bél-agy-bőr tengely területén a közelmúltban végzett tudományos törekvések nagy részét már korábban is gondolták. A különbség természetesen a tudományos kifinomultság mértéke, amellyel tagadhatatlan kapcsolatot láthatunk e fő szervrendszerek között. A bélmikrobák által közvetített kommunikációs vonalak lehetnek közvetlenek és közvetettek - végső soron a gyulladás, az oxidatív stressz, a glikémiás kontroll, a szöveti lipidszint, a patogén baktériumok, valamint a neuropeptidek és hangulatot szabályozó neurotranszmitterek. Nem Stokes és Pillsbury állítása, és nem is a miénk, hogy a pattanások a gyomor-bél traktus betegségei. Úgy tűnik azonban, hogy több mint elegendő támogató bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a bélmikrobák és maga a gyomor-bél traktus integritása hozzájárulnak a pattanások folyamatához. Csak jól megtervezett vizsgálatokkal lehet meghatározni a hozzájárulás mértékét, ha van ilyen.

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.

A szerzők hozzájárulása

A WPB és az ACL ugyanannyi idővel és erőfeszítéssel járult hozzá a kézirat vizsgálatához, kutatásához és elkészítéséhez. Minden szerző elolvasta és jóváhagyta a végleges kéziratot.