Amyloidosis

Áttekintés

Az amiloidózis olyan állapot, amelyben egy adott fehérje (amiloid) túl sok összegyűlik a szervekben, így azok nem képesek normálisan működni. Az amiloidózis befolyásolhatja a szívet, a vesét, a májat, a lépet, az idegrendszert, a gyomrot vagy a beleket. Az állapot ritka (évente kevesebb mint 4000 embert érint az Egyesült Államokban), de végzetes lehet.

cedars-sinai

Az amiloidózis néha akkor alakul ki, amikor egy személynek bizonyos rákos formái vannak, például myeloma multiplex, Hodgkin-kór vagy családi mediterrán láz (bélrendszeri rendellenesség). Időnként vesebetegségben szenvedőknél is előfordul, akiket hosszú ideig átestek a dialízisen.

Az amiloidózisnak három fő formája van:

  • Elsődleges amiloidózis, amely a leggyakoribb. Más társult betegség nélkül fordul elő, és leggyakrabban a szívet, a tüdőt, a bőrt, a nyelvet, az idegeket és a beleket érinti.
  • Másodlagos vagy szerzett amiloidózis, amely krónikus betegségekkel, például tuberkulózissal, reumás ízületi gyulladással vagy osteomyelitisszel társul. Leggyakrabban a vesét, a lépet, a májat és a beleket érinti. Az alapbetegség kezelése esetén az amiloidózis ezen formája elmúlik.
  • Örökletes amiloidózis, amely családokban fordul elő. Ez a típus gyakran befolyásolja az idegrendszert és az emésztőrendszert.

Tünetek

A tünetek személyenként, és attól függően, hogy mely szervek érintettek, nagyon változatosak. Néhány embernek még tünetei sincsenek, ami megnehezíti az állapot diagnosztizálását.

Ha az amiloidózis egy másik betegséghez társul, a tünetek elfedhetők. Az alapbetegség halálos kimenetelű lehet az amiloidózis kimutatása előtt.

  • Megnagyobbodott máj
  • Megnagyobbodott nyelv (macroglossia)
  • Szabálytalan szívverés
  • Hasmenés váltakozva székrekedéssel
  • Nyelési nehézség
  • Szédülés vagy ájulás érzése
  • Fogyás
  • Zsibbadás vagy bizsergés a kézben vagy a lábban
  • Súlyos fáradtság
  • Légszomj
  • A bőr megváltozik
  • A bokák és a lábak duzzanata
  • Gyengeség

Az amiloidózis súlyossága attól függ, hogy mely szerveket érinti. Életveszélyes lehet, ha vese- vagy szívelégtelenséget okoz.

Ha az amiloidózis a vesét érinti, akkor a vér szűrési képessége romlik. A fehérje a vérből a vizeletbe szivárog. A vérből származó fehérje elvesztése folyadék szivárgását okozhatja az erekben, ami a láb, a boka és a borjú duzzadását eredményezheti. Végül annyi kárt okoz a vesében, hogy nem képesek eltávolítani a salakanyagokat a szervezetből, és kudarcot vallanak.

Ha az amiloidózis a szívet érinti, akkor az első tünet jellemzően légszomj, még csak könnyű aktivitás mellett is. Lépcsőn mászni vagy nagy távolságokat gyalogolni nehéz lehet megállás nélkül. Az amiloid felhalmozódása a szívben csökkenti annak képességét, hogy a szívverések között vérrel töltse fel. Ennek eredményeként minden egyes ütemnél kevesebb vért pumpálnak, és a szív nem képes lépést tartani a test szükségleteivel. Az amiloid felhalmozódása problémákat okozhat a szív elektromos rendszerében is, szabálytalan szívverést (aritmiát) eredményezve.

Az amiloidózis egyéb hatásai a következők:

  • Égő érzés, amelynek eredményeként az idegeket irritálja az amiloid
  • Váltakozó székrekedés és hasmenés, ha a fehérje lerakódások befolyásolják a beleket irányító idegeket
  • Bélelzáródás
  • A carpalis alagút szindróma, amely fájdalmat, zsibbadást vagy bizsergést okoz az ujjakban. Az amiloidózisban szenvedő 10-ből körülbelül négy embernél alakul ki ez a szindróma.
  • Az idegrendszer megzavarása
  • Szédülés vagy szinte ájulás túl gyors felállás esetén. Ez akkor fordulhat elő, ha az állapot befolyásolja a vérnyomást szabályozó idegeket, és felálláskor hirtelen vérnyomásesés következik be.
  • A lábujjak vagy a lábak zsibbadása vagy hiánya
  • A lábak gyengesége, amely az amiloid által irritált idegek következménye lehet

Az amiloidózissal összefüggő betegségek közé tartozik a mielóma multiplex, a Hodgkin-kór, a daganatok bizonyos típusai és a mediterrán láz, amely családokban fordul elő. Az öregedéssel is társulhat. Az amiloid gyakran megtalálható azon emberek hasnyálmirigyében, akiknél felnőttként cukorbetegség alakul ki.

Okok és kockázati tényezők

Az amiloid termelődésének és a szövetekben való összegyűjtésének oka nem ismert. Az amiloidózis kialakulásának kockázata nem függ össze azzal, amit az ember eszik (beleértve a mennyi fehérjét is), vagy a megélhetésért, vagy az életben tapasztalható stressz mértékével.

A betegség a csontvelőben kezdődik. A csontvelőben vörös és fehér vérsejtek, vérlemezkék és antitestek keletkeznek, amelyek megvédik a testet a fertőzésektől. Miután az antitestek elvégezték munkájukat, a test lebontja őket. Amikor a csontvelő sejtjei olyan antitesteket termelnek, amelyek nem bomlanak le, amiloidózis alakul ki. Az antitestek felépülnek a vérben, és végül amiloidként rakódnak le a szövetekben.

Az amiloidózis kialakulásának kockázata nagyobb azoknál az embereknél, akik:

  • 50 évnél idősebbek
  • Krónikus fertőzés vagy gyulladásos betegség van
  • Családi kórtörténetében szerepel az amiloidózis
  • Myeloma multiplex van. A myeloma multiplexben szenvedő emberek 10 és 15% -a között alakul ki amiloidózis.
  • Olyan vesebetegségben szenved, amelynek több mint öt éve szükséges a dialízis

Diagnózis

A vér- és vizeletvizsgálatok kóros fehérjét fedezhetnek fel a szervezetben, de az amiloidózis bizonyos diagnosztizálásának egyetlen módja az, hogy mikroszkóp alatt szövetmintát vesznek elemzés céljából. A szövetet általában a has körüli zsírból vagy a végbél szöveteiből veszik ki, ami ambulánsan is elvégezhető. Mintákat lehet venni a bőrből, az idegekből, a vesékből, a májból vagy az ínyből is - ebben az esetben kórházi tartózkodás szükséges lehet. A mintákat festékkel festjük, amely reagál az amiloiddal, majd mikroszkóp alatt vizsgáljuk.

Kezelés

Az amiloidózisra nincs gyógymód. Az alapbetegség kezelése - ha van ilyen - az amiloidózis elmúlását okozhatja.

A gyógyszerek és az étrend segíthetnek a tünetek kezelésében és megakadályozhatják a fehérje további termelését.

Az amiloidózis kezelésében hasznos gyógyszerek között vannak:

  • Melphalan (Alkeran), amelyet egyes ráktípusok kezelésére használnak
  • Prednizon, kortikoszteroid, amely csökkenti a gyulladást (duzzanatot és érzékenységet)
  • Fájdalomcsillapítók

Számos gyógyszert (például a myeloma multiplex kezelésére használt talidomidot) vizsgálnak amiloidózis kezelésére való képességük miatt.

A táplálkozás szempontjából megfelelő étrend jó energiaellátást biztosít a test számára. A diéta hasznos lehet az amyloidosis okozta számos szövődmény kezelésében is. A speciális étrend általában a tüneteken alapul, és azon, hogy mely szerveket érintette az amiloidózis. Például egy orvos alacsony sótartalmú étrendet vagy vizelethajtókat javasolhat, ha a vesék érintettek.

A másodlagos amyloidosisban a cél az alapbetegség kezelése.

A vese amiloidózisa esetén veseátültetés végezhető. A dialízis szintén hasznos lehet. Azonban amiloid végül megjelenik a donor vesében. Kutatások folynak az őssejt-transzplantáció hatásának tanulmányozására az amiloidózisos szervek kezelésére.

Amiloid szívbetegség esetén szívátültetés is elvégezhető. Azoknak a személyeknek, akiknek amiloid szívbetegségük van, körültekintőnek kell lenniük, ha digitalist szednek, mert ez ritmuszavarokat válthat ki. A szívizom amiloidózis a leggyakoribb halálok. Ennek oka általában aritmiák vagy kezelhetetlen szívelégtelenség.

Egyes esetekben örökletes amyloidosis esetén a májtranszplantáció segíthet, mert eltávolítja a mutáns fehérjét termelő forrást.

Kutatások folynak az amiloidózis egyéb kezelési módjainak megtalálására. Az egyik vizsgált terület az őssejt-transzplantáció, amely kemoterápiát és éretlen vérsejtek (őssejtek) transzfúzióját foglalja magában, amelyeket a beteg vagy sérült csontvelő pótlására gyűjtöttek. A sejteket összegyűjthetjük a beteg saját testéből (autológ transzplantáció) vagy donortól (allogén transzplantáció).