Gutaütés

Apoplexia meghatározása és magyarázata

Az apoplexia a belső vérzés és a vele járó tünetek leírására szolgál. Történelmileg az orvosi szakmából eredő kifejezés annak a jelenségnek a leírására szolgál, hogy a betegek hirtelen elgyengülnek és eszméletlenek lesznek. Nem tudták jól megérteni, hogy miért következik be apoplexia az 1800-as évek közepéig vagy végéig. A betegek vérezhettek egy belső szervből vagy az agyukból származó erekből, és a diagnózis továbbra is apoplexia volt. A tünetek a szédüléstől, zavartságtól, gyengeségtől és eszméletvesztésig terjednek. Végül megértették, hogy apoplexia belső vérzésből fakad, és sokféle szervben és szövetben előfordulhat.

Miután ezt megértették, a kifejezést végül megszüntették, és helyettesítették olyan konkrétabb kifejezésekkel, amelyek pontosan leírják a vérzés helyét. A petefészek apopleksija például gyengeség és eszméletvesztés, amelyet a petefészkek vérzése okoz. Az agyi apoplexia ma már pontosabban leírható az agy fejlett képalkotása alapján. Az agyi aneurizma vagy az agy erek ballonszerű megnagyobbodása apopleksiát okozhat, ha vér szivárog, teljesen felreped, vagy akár nyomást gyakorol más erekre és agyrészekre. Így az orvosok inkább nem egyszerűen apopleksiára hivatkoznak, hanem leírják a tényleges szervet és éret, amely elveszíti a vért és a páciens eszméletét veszti.

Azt is meg kell jegyezni, hogy az apopleksiát metaforikus módon a frusztráció leírására is alkalmazták. Történelmileg azt feltételezték, hogy az artériák feszültsége apopleksiát okoz. Így az emberek túlzott frusztráltsághoz és stresszhez társították. Most már megértettük, hogy az étrend és az edzés inkább felelős az elzáródott artériákért. Nem valószínű, hogy egy egészséges ember egyszerűen elég frusztrált lehet ahhoz, hogy belsőleg vérezzen.

1. Miért kissé kétértelmű az apopleksiia kifejezés?
A. Nem írja le a vérzés helyét
B. A múltban a frusztráció metaforikus leírására használták
C. Mindkét fent említett