Könyvespolc

NCBI könyvespolc. A Nemzeti Orvostudományi Könyvtár, az Országos Egészségügyi Intézetek szolgáltatása.

Orvostudományi Intézet (USA) Katonai táplálkozási kutatások bizottsága. Katonai stratégiák a táplálkozás fenntartásához és az immunfunkcióhoz a terepen. Washington (DC): National Academies Press (USA); 1999.

Katonai stratégiák a táplálkozás fenntartásához és az immunfunkcióhoz a terepen.

Richard D. Semba 1

Bevezetés

Az A-vitamin elengedhetetlen mikrotápanyag az immunitáshoz, a sejtek differenciálódásához, a növekedéshez, a szaporodáshoz, a hámfelületek fenntartásához és a látáshoz. Az A-vitamin előformázott A-vitaminként megtalálható olyan élelmiszerekben, mint a máj, a tőkemájolaj, a vaj, a tojás és a tejtermékek, valamint A-provitamin-karotinoidként olyan ételekben, mint a spenót, a sárgarépa, valamint a narancssárga gyümölcs és zöldség. A mikrotápanyagok közül az A-vitamin központi szerepet játszik a normál immunműködésben. A szakirodalom átfogó áttekintésében Scrimshaw és mtsai. (1968) arra a következtetésre jutott, hogy "a táplálékhiány nem következetesebben szinergikus a fertőző betegségekkel, mint az A-vitaminé" (94. o.). Bár hagyományosan azt gondolták, hogy az A-vitamin-hiány fő klinikai megnyilvánulásai a szemet érintik (például éjszakai vakság és xeroftalmia), ma már jól bebizonyosodott, hogy széles körű immunváltozások, vérszegénység, valamint fokozott fertőző betegség morbiditása és mortalitása fordul elő a vitamin során Hiány. Az A-vitamin-kiegészítők immunitás fokozására való alkalmazását a fejlődő országok gyermekeit érintő klinikai vizsgálatok legújabb sorozata bizonyította (Beaton et al., 1993). Ez a fejezet áttekinti az A-vitamin potenciális jelentőségét az immunrendszer működésében felnőtt férfiaknál és nőknél.

Az A-vitamin-hiány klinikai megnyilvánulásai

Az előrehaladott A-vitamin-hiányt a szaruhártya xerosis jellemzi, amelyben a tiszta, fényes szaruhártya-hámot a keratinizált hám területei váltják fel, ezáltal a szaruhártya tompa, szürkésfehér megjelenést kölcsönöz. A szaruhártya-fekélyek előrehaladott A-vitamin-hiány esetén fordulhatnak elő, és ezek a fekélyek általában kicsi, kerek vagy ovális, teljes vastagságú fekélyek, amelyek lehetővé teszik a vizes humor elvezetését a szem elülső kamrájából. Az A-vitamin-hiány legfejlettebb szemelváltozása a keratomalacia, olyan állapot, amelyben a szaruhártya széles körű fekélyen és nekrózison megy keresztül, egyidejűleg bakteriális vagy gombás felülfertőzéssel vagy anélkül. Általában ilyen körülmények között az érintett személy megvakul az érintett szem (ek) ben, és jelentősen megnő az immunhiány és a halál kockázata.

Az A-vitamin-hiány epidemiológiája

Az A-vitamin-hiány az egyik leggyakoribb mikrotápanyag-hiány a világon, amely becslések szerint 125 millió embert érint (Sommer és West, 1996). Az A-vitamin-hiány kialakulásának legnagyobb kockázatát a csecsemők, az óvodáskorú gyermekek, a terhes nők és a szoptató nők jelentik. Az A-vitamin-hiány a leggyakoribb a fejlődő országokban, a világ olyan területeit érinti, mint Délkelet- és Dél-Ázsia, Szaharától délre fekvő Afrika, a Csendes-óceán déli területei, valamint Dél- és Közép-Amerika egyes részei (Sommer és West, 1996). Az A-vitamin-hiány egykor gyakori volt Európában és az Egyesült Államokban az étrend javítása, az A-vitaminnal ellátott élelmiszerek dúsítása és a közegészségügy általános fejlődése előtt. A terhes nőknél nagyobb az A-vitamin-hiány kialakulásának kockázata, mivel a növekvő magzat megnövekszik az A-vitamin iránti igényt. A szoptatás biztosítja az A-vitamint a csecsemőknek az elválasztás előtt, és a szoptató nőknél ebben az időszakban fennáll az A-vitaminhiány veszélye.

Számos tényező járulhat hozzá az A-vitamin-hiány kialakulásához, beleértve az A-vitamin-tartalmú élelmiszerek nem megfelelő bevitelét, a bélfertőzések miatti felszívódási zavarokat, májbetegségeket, az akut fázis válaszát és az A-vitamin rendellenes vizeletveszteségét, cinkhiányt, egyidejű fehérjét az energiahiányos táplálkozás és az A-vitamin fokozott felhasználása a fertőzések során. A hasmenéses megbetegedések és a bélparaziták megzavarhatják az A-vitamin felszívódását. A májbetegségek, például a hepatitis, ronthatják a máj azon képességét, hogy tárolja és felszabadítsa az A-vitamint. A cinkhiányról kiderült, hogy akadályozza a retinollal kötődő fehérje és A-vitamin a májból (Smith, 1980). A fertőzések során a keringő A-vitamin szint általában csökken az akut fázisválasz, az A-vitamin perifériás szövetek általi esetleges megnövekedett felhasználása és az A-vitamin rendellenes vizeletvesztesége miatt (Alvarez et al., 1995).

Az A-vitamin ajánlott étrendi mennyisége (RDA [NRC, 1989]) felnőtt férfiak és nők számára az Egyesült Államokban 800 µg RE (retinol-ekvivalens)/nap. Szoptató nőknél az RDA 1200–1 300 µg RE/d. Általánosságban elmondható, hogy az egészséges felnőtt férfiak és nők, akik az A-vitamin RDA-t kapják, alacsony kockázatúak lennének az A-vitamin-hiány kialakulásában. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a máj, amely a szervezet A-vitaminjának mintegy 90 százalékát tárolja, képes hosszabb ideig tárolni A-vitamint. Egészséges gyermekeknél a máj elegendő A-vitamint képes tárolni néhány hónapig, míg egészséges felnőtteknél úgy tűnik, hogy a felnőtt máj annyi A-vitamint tárolhat, hogy több hónaptól egy évig vagy tovább tart.

A-vitamin hiány felnőtteknél

A-vitamin-nélkülözési kísérleteket végeztek felnőttek körében az A-vitamin minimális szükségletének meghatározása érdekében, és ezek a kísérletek szemléltetik a máj képességét az A-vitamin raktározására. Öt alanynál észlelték a sötét alkalmazkodás zavart, különböző 16 és 124 napos időszakok után. az A-vitamin és a karotinoid-nélkülözés (Booher és mtsai., 1939). Wagner (1940) 10 alanyától 6 hónapig megfosztotta az étrendi A-vitamint és a karotinoidokat, és észrevette az A-vitamin-hiány jeleit. Brenner és Roberts (1943) három alanynál nem észleltek hiányhiányt, akiknél több mint 7 hónapig nélkülözték az A-vitamint és a karotinoidokat.

A második világháború során az A-vitamin-nélkülözési kísérletet az Orvosi Kutatási Tanács végezte el 20 férfival és 3 nővel, többségük 20-30 év közötti (Hume és Krebs, 1949). Ezek a személyek lelkiismeretesen tiltakoztak a katonai szolgálat ellen, akik önként vállalták az emberi kísérleteket egy angliai Sheffield kutatóintézetben. A terv az volt, hogy 16 felnőttnek A-vitamint és karotint nem tartalmazó étrendet adnak a hiány jeleinek megjelenéséig, majd meghatározzák az A-vitamin vagy karotin adagját, amely szükséges a szintjük normalizálásához. Az eredeti kísérlet várhatóan 6–8 hónapig tartott; a kísérlet azonban több mint 18 hónapig folytatódott több önkéntesnél, mivel hiányosság jelei nem alakultak ki. 8 hónap elteltével a plazma A-vitamin szintje a legtöbb alanynál csökkent. Csak 3 férfinak lett hiányossága, amit a plazma A-vitamin szintjének fokozatos csökkenése mutatott, amelyet a sötét alkalmazkodás zavara kísér. 16-20 hónapos nélkülözés után 2 korábban egészséges önkéntesnél alakult ki tuberkulózis.

Xerophthalmia és keratomalacia felnőtteknél és nőknél ritkán számoltak be, általában rendkívüli étrendhiányban vagy krónikus fertőzésekkel és pazarlásokkal összefüggésben. Éjszakai vakságot és keratomalaciát jelentettek a felnőttek körében az ugandai Kampala börtönében, ahol az étrend monoton volt és kevés A-vitamint tartalmazott (Mitchell, 1933; Owen, 1933). A koncentrációs táborokban A-vitamin hiányról számoltak be (Salus, 1957). Szétszórt esetekről van szó keratomalaciáról felnőtteknél (Pillat, 1929), és ezek az esetek többnyire májbetegségben, alultápláltságban vagy súlyos hasmenéses betegségben szenvedő felnőttek körében fordultak elő. Az alkoholos májbetegség növelheti az A-vitamin hiány kockázatát. HIV-fertőzésben szenvedő felnőtteknél leírtak a hiánynak megfelelő alacsony A-vitamin-szintet (Karter et al., 1995; Semba et al., 1993a, 1994). Kevés a bizonyíték arra, hogy a nem fertőző stressz, például a hő vagy a hideg befolyásolja az A-vitamin állapotát. Meg kell jegyezni, hogy az A-vitamin-hiány egykor a XIX. Században komoly problémát jelentett a hosszú utakban részt vevő amerikai tengerészek számára, és a polgárháború idején mind az Unió, mind a Konföderáció seregében széles körben beszámoltak róla.

A terhesség és a szoptatás a nőknél nagy kockázatot jelent az A-vitamin-hiány kialakulásában. Az éjszakai vakság nem ritka a fejlődő országok terhes női körében, és egy nemrégiben készült nepáli esetkontroll-tanulmány szerint az éjszakai vakságban szenvedő terhes nőknél megnőtt a fertőző betegségek miatti megbetegedése (Christian és mtsai, 1996). Afrika szubszaharai térségében az A-vitamin-hiányban szenvedő HIV-fertőzött terhes nőknél nagyobb a kockázata a HIV-fertőzés átterjedésének csecsemőiknek, csecsemőiknél pedig alacsonyabb a születési súly és magasabb a csecsemőhalandóság (Semba et al., 1994, 1995). A-vitamin-hiányról az alacsonyabb társadalmi-gazdasági osztályú terhes nőknél számoltak be az Egyesült Államokban (Duitsman et al., 1995). Az A-vitamin követelményei nőhetnek a terhes nőknél, mivel a növekvő magzatnak szüksége van A-vitaminra. Szoptatás alatt az A-vitamin napi szükséglete nagyobb, mivel a keringő A-vitamin anyatejbe kerül.

A-vitamin hiány, mint immunhiányos rendellenesség

Az epidemiológiai vizsgálatok, a klinikai vizsgálatok és az állatkísérletekkel végzett kísérleti vizsgálatok szilárdan bebizonyították, hogy az A-vitamin-hiány táplálkozási szempontból szerzett immunhiányos rendellenesség, amelyet széles körű immunváltozások és fokozott fertőző betegségek morbiditása és mortalitása jellemez (Semba, 1994). Emberekben az A-vitaminnal kapcsolatos immunhiány megértésének nagy része a gyermekek, nem pedig a felnőttek bevonásával végzett vizsgálatokból származik. A gyermekeken végzett boncolási vizsgálatok kimutatták, hogy az A-vitamin-hiány társul a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók és a lép sorvadásával (Blackfan és Wolbach, 1933; Sweet és K'ang, 1955). Az A-vitamin-hiány gyakran összefügg a fehérje-energia alultápláltságával (PEM), ami megnehezíti az immunrendszer ezen kóros elváltozásainak önmagában az A-vitamin-hiánynak tulajdonítását. Jól kontrollált körülmények között azonban az állatmodellek hasonló összefüggést mutattak az A-vitamin-hiány és a thymus, a nyirokcsomók és a lép sorvadása között (Ahmed et al., 1990; Krishnan et al., 1974).

Az A-vitamin-hiány a nyálkahártya felszínének széles körű változásával jár, beleértve a szemét (Natadisastra et al., 1987), az oropharynx, a légzőrendszer, a gyomor-bél traktus és az urogenitális traktus (Brown és mtsai, 1979; Sweet és K'ang, 1955). Az éjszakai vaksággal járó kötőhártya patológiás változásai közé tartozik a kötőhártya keratinizáló metapláziája, valamint a serlegsejtek és a nyák elvesztése (Natadisastra et al., 1987). A légzőrendszerben az A-vitamin-hiány a csillós légúti hám, a serlegsejtek és a nyák elvesztésével jár (Goldblatt és Benischek 1927; Wolbach és Howe, 1925). Beszámoltak arról, hogy az A-vitamin-hiányos állatok légcsőhámjában pikkelyes metaplázia fordul elő (McDowell et al., 1984). Az enterocitákból származó mikrovillusok elvesztését, valamint a serlegsejtek és a nyák elvesztését észlelték az A-vitamin-hiányos állatoknál is (Rojanapo et al., 1980). Ezek a kóros elváltozások a nyálkahártya felszínén az immunrendszer első védelmi vonalának megsértését jelentik, és megmagyarázhatják az enyhe A-vitamin-hiányban szenvedő gyermekek légzőszervi és hasmenéses betegségei súlyosabb megbetegedését.

Az A-vitamin hiányában a T-sejtek alcsoportjának változásáról számoltak be. Indonézia vidéki óvodáskorú gyermekeinél a klinikai és szubklinikai A-vitamin hiány olyan T-sejt részhalmazok változásával jár, mint például a CD4 sejtek alacsonyabb keringési százaléka és alacsonyabb CD4/CD8 arány (Semba et al., 1993b). Egy Baltimore belvárosból származó HIV-szeronegatív injekciós droghasználókat bevonó tanulmány kimutatta, hogy az A-vitamin-szinttel rendelkező felnőttek hiánya (szérum A-vitamin A-vitamin-hiány és rotavírus-fertőzés kölcsönhatása egerekben. Br. J. Nutr. 63: 363- 373. [PubMed: 2334670]