Az 1. fokozatú magas vérnyomáshoz kapcsolódó tényezők: a magas vérnyomás kezelésének következményei a magas vérnyomás leállításának diétás megközelítésén (DASH) alapellátási körülmények között

Absztrakt

Háttér

A magas vérnyomású betegek számára az alapellátás fontosságának hangsúlyozására a közelmúltban kidolgozott a magas vérnyomás-ellátás referenciakeretét a hongkongi kormány. Az étrendi megközelítés a hipertónia leállítására (DASH) intervenciós rendszert ajánlott 40–70 éves korú, 1. fokú hipertóniában szenvedő (140–159 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90–99 Hgmm-es diasztolés BP) betegek számára. Ez a tanulmány az 1. fokozatú magas vérnyomással összefüggő tényezőket tárta fel az alapellátáson átvilágított alanyok között.

Mód

A vizsgálati minta az alapellátási programba beiratkozott közösségi lakosokból (N = 10 693) állt, amelyben a résztvevők összességében hasonló jellemzőkkel bírtak, mint a hongkongi népszámlálás. Képzett kutatók véletlenszerűen kiválasztott alanyokhoz (N = 2673, [az összes 40–70 éves korosztály 50% -a]) hívtak telefonhívásokat 2013. január és június között. A BP-t és a testtömeg-indexet (BMI) képzett klinikai szakemberek szabványos protokoll szerint. A kérdezőbiztos által készített kérdőíveket a szocio-demográfiai adatokról, a családtörténetről és az életmód jellemzőiről szóló önjelentési információk gyűjtésére használták fel. Többszörös logisztikus regressziós elemzést végeztek az 1. fokozatú magas vérnyomáshoz kapcsolódó tényezők feltárására. A korrigált esély arányokat (aOR) 95% -os konfidencia intervallummal (CI) becsültük.

Eredmények

2673 alanyból összesen 679 vállalta, hogy részt vesz a szűrésben, és elvégezte az alapértékelést (100% -os teljesítési arány), amelyek közül 320 alany (47,1%, [320/679]) volt 1. fokozatú hipertóniás. Egészségtelen táplálkozás (aOR = 2,19, 95% CI 1,04-4,62), szabálytalan étkezések (aOR = 1,47, 95% CI 1,11-1,95), BMI> 27,5 kg/m 2 (aOR = 1,87, 95% CI 1,53-2,27), a dohányzás időtartama (aOR = 1,83 évente), megnövekedett napi cigaretta fogyasztás (aOR = 1,59 csomagonként [20 cigaretta csomagonként]), az alkoholfogyasztás időtartama (aOR = 1,65 évente) és a heti gyakori ivás gyakorisága ( aOR = 1,87/alkalom) függetlenül társultak az 1. fokozatú magas vérnyomáshoz. A kockázati tényezők számának növekedése együttesen szignifikánsan korrelált az 1. fokozatú magas vérnyomás nagyobb valószínűséggel.

Következtetések

Az étrend-beviteli tényezők szignifikánsan társultak az 1. fokozatú magas vérnyomáshoz, megismételve a referenciakeret ajánlását az étrenddel kapcsolatos beavatkozások beépítésére a DASH-megközelítés alapján a magas vérnyomás-ellátáshoz az alapellátásban. Az összesített kockázati tényezők és az 1. fokú magas vérnyomás közötti összefüggést szintén figyelembe kell venni a hosszú távú megelőző stratégiában.

Háttér

A magas vérnyomás (BP) az egyik legismertebb független rizikófaktor a szív- és érrendszeri és az agyi érrendszeri betegségek szempontjából. A felnőtt népesség több mint egynegyedének világszerte a szisztolés (SBP)/diasztolés (DBP) tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t [1], és a hipertónia prevalenciája várhatóan 42% -kal nő 2025-ben [2]. Hongkongban, ahol a kínai lakosság túlsúlyban van, egy nemrégiben végzett, országos népességalapú egészségügyi felmérés szerint a magas vérnyomás a második leggyakoribb krónikus állapot [3]. Úgy gondolják azonban, hogy a magas vérnyomás ritkán mutatott ki egyértelmű tüneteket, amíg a BP rendkívül magasra nem emelkedik kísérő szövődményekkel. Sok beteg nem biztos, hogy teljesen tisztában van a magas vérnyomás jelenlétével, amíg helyszíni fizikai méréssel átvizsgálják őket, amint azt egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy Hongkongban a diagnosztizált hipertóniás betegek 15,1% -át újonnan azonosították terepi méréssel [4]. A magas vérnyomás növeli az egészségügyi ellátás igénybevételét, különösen az alapellátásban, ahol a magas vérnyomás az orvos konzultációjának fő oka [5].

Ez a tanulmány a referenciakeretet követte az 1. fokozatú magas vérnyomásban szenvedő betegek szűrésére az alapellátási körülmények között, és feltárta az 1. fokozatú magas vérnyomáshoz kapcsolódó tényezőket.

Mód

Dizájnt tanulni

Tanulmány folyamatábra.

A BP és az antropometriai paraméterek mérése

A BP értékeket a páciens jobb karjának automatizált vérnyomásmérőjével mértük meg, megfelelő méretű mandzsettával, képzett klinikai személyzet által, szabványos protokoll szerint [1]. A betegeknek legalább öt percig ülő helyzetben kellett pihenniük a BP mérése előtt. Valamennyi betegnél a vérnyomásmérés legalább egy órával az utolsó étkezés után, és legalább 30 perccel a dohányzás, illetve az alkohol vagy koffein tartalmú italok fogyasztása után történt. Az első és az ötödik Korotkoff-hangot Systolic BP (SBP) és Diastolic BP (DBP) formában rögzítettük. A BP-t háromszor mértük, és a BP-értékek átlagát alkalmaztuk. A normotenzív BP meghatározása szerint SBP 2), növekvő, de elfogadható kockázat (18,5-22,9 kg/m 2), fokozott kockázat (23–27,5 kg/m 2) vagy magas kockázat (> 27,5 kg/m 2) [19].

Betegek

A DASH-beavatkozásnak a referenciakeretbe történő felvételének kritériumait követtük a vizsgálatra jogosult résztvevők szűrésére, akik 40-70 év közötti kínai felnőttek voltak. Valamennyi résztvevő írásos beleegyezését adta a szűrésen és a kérdezőbiztos által végzett felmérésen való részvételhez. A referenciakeretet követően az egészségesebb életmód elfogadására vonatkozó tanácsokat kaptak azok a betegek, akiknek nem volt magas a vérnyomása vagy prehipertóniában szenvedtek. Az 1. fokozatú magas vérnyomásban szenvedő betegek tanácsokat kaptak az egészséges életmódról, valamint a DASH utáni étrendi beavatkozásról, a 2. vagy 3. fokozatú magas vérnyomásban szenvedőket pedig szakellátásra irányították (1. ábra).

Adatgyűjtés

Eredmények

Az összesen 2673 véletlenszerűen kiválasztott, 40–70 éves korú alany közül, akik meghívásos telefonhívásokat kaptak, 679 alany vállalta, hogy részt vesz a szűrésben (25,4% -os részvételi arány, [679/2673]), és 320 alanyot azonosítottak 1. besorolásúnak magas vérnyomás (1. ábra). Nem találtunk szignifikáns különbséget a meghívók és a nem válaszadók között a korcsoportok tekintetében (o = 0,414) és a nemek szerinti megoszlás (o = 0,389). Az 1. fokozatú magas vérnyomás és a 2/3. Fokozatú magas vérnyomás aránya 47,1% [320/679], illetve 7,1% [48/679] volt, és az egyének 32,0% -a [217/679] volt prehipertóniás. Noha a hipertónia négy kategóriájába tartozó alanyok között nem volt szignifikáns különbség az átlagos életkorban (o = 0,332), a férfiak aránya folyamatosan nőtt, amikor a BP kategória magasabb volt (a normotenzívek körében 19,1% -ról [18/94], a 2/3-as fokozatú hipertóniás betegeknél pedig 66,7% -ra [32/48], o Asztal 1 A vizsgálatban résztvevők scio-demográfiai jellemzői vérnyomás kategóriák szerint

Az egyváltozós logisztikus regressziós elemzés során minden független változót értékeltünk az 1. fokú hipertóniával való összefüggés szempontjából (2. táblázat). A többszörös logisztikus regressziós elemzés során az egészségtelen táplálkozási rendszer (aOR = 2,19, 95% CI 1,04–4,62), a szabálytalan napi étkezések (aOR = 1,47, 95% CI 1,11–1,95), a BMI> 27,5 kg/m 2 független asszociációi (aOR = 1,87, 95% CI 1,53-2,27), a cigarettázás időtartama (aOR = 1,83 évente), megnövekedett napi cigarettafogyasztás (aOR = 1,59 csomagonként [20 cigaretta csomagonként]), az alkoholfogyasztás időtartama (aOR = 1,65/év), a heti mértéktelen alkoholfogyasztás magasabb gyakorisága (aOR = 1,87/alkalom), valamint az 1. fokozatú magas vérnyomásban szenvedő magas vérnyomás (aOR = 1,08, 95% CI 1,02-1,15) szülői kórelőzménye statisztikailag szignifikáns maradt, miután a egyéb független tényezők lehetséges hatásai (3. táblázat).

A logisztikai regresszióanalízis azt is kimutatta, hogy a kombinált rizikófaktorok megnövekedett száma szignifikánsan összefüggésben állt az 1. fokú hipertónia valószínűsített nagyobb valószínűségével mind a férfiak, mind a nők körében, bár a megfigyelt ilyen növekedések mértéke szembetűnőbbnek tűnt a női csoportban. A férfi alanyok közül azoknak, akik négy vagy több kombinált rizikófaktorral rendelkeznek, az 1. fokú hipertónia előrejelzett valószínűségének hétszerese volt a kockázati tényezők nélküli alanyokhoz képest (0,86, 95% CI 0,78-0,93 vs. 0,12, 95% CI 0,05-0,18) . Míg a női alanyok közül a négy vagy több kombinált rizikófaktorral rendelkező egyéneknek körülbelül tizenháromszorosa volt az 1. fokú hipertónia előrejelzett valószínűsége, amikor a kombinált rizikófaktorok száma nő (0,81, 95% CI 0,74-0,87 szemben 0,06, 95% CI 0,03-0,09 ) (2. ábra).

A kockázati tényezők száma és az 1. fokú hipertónia előrejelzett valószínűsége nemek szerint.

Vita

A legfontosabb megállapítások ismertetése

Az alapellátási programba beiratkozott, 40–70 éves, közösségi alapú népességminta alapján az alanyok csaknem fele 1. fokozatú hipertóniás volt. A tanulmány megállapította, hogy az egészségtelen táplálkozási rendszer (amelynek étrend-értékelési pontszáma 27,5 kg/m 2), a szabálytalan napi étkezések tetszőleges ütemezés szerint, a cigarettázás, az alkoholos italok és a szülői kórelőzményben szereplő magas vérnyomás jelenléte függetlenül és szignifikánsan összefügg az 1. fokú hipertóniával. . A kombinált rizikófaktorok számának növekedése szintén szignifikánsan korrelált az 1. fokozatú magas vérnyomás nagyobb valószínűséggel. A négy vagy több kombinált rizikófaktorral rendelkező alanyoknak hétszer (férfiaknál) és tizenháromszor (nőknél) volt az 1. fokozatú magas vérnyomás előrejelzett valószínűsége, összehasonlítva azokkal, akiknél nincsenek kockázati tényezők.

Kapcsolat más tanulmányokkal

A hipertónia durva prevalenciájának korai, szisztematikus áttekintése a felnőttek körében világszerte nem szignifikáns nemi különbségeket mutatott [46], és tanulmányunk azt is kimutatta, hogy a kombinált rizikófaktorok számának növekedése szignifikánsan korrelált az 1. fokozatú hipertónia nagyobb valószínűséggel mindkét esetben hím és nőstény. Az ilyen megfigyelt növekedés mértéke szembetűnőbbnek tűnt a női csoportban, miután kontrollálták az egyéb szocio-demográfiai és életmódbeli tényezőket, és ennek a jelenségnek az okait még fel kell tárni. Néhány korai bizonyíték a kardiovaszkuláris kockázatokról kimutatta, hogy a lipoprotein (a) szerepet játszhat a különböző nemi hatásokban [47,48]; vizsgálatunk során azonban a lipoprotein szintjét nem értékelték. További feltáró vizsgálatokra lehet szükség az 1. fokú hipertónia kockázati tényezőire adott különböző válaszok értékeléséhez férfiaknál és nőknél, és ezt el kell ismerni az 1. fokozatú magas vérnyomás kezelési és intervenciós stratégiáiban.

A vizsgálat erősségei és gyengeségei

Népegészségügyi szempontból ez a tanulmány szemléltette a magas vérnyomásellátás referenciakeretének végrehajtására irányuló kezdeményezést az első fokozatú hipertóniás betegek szűrésére Hong Kong-i alapellátási helyeken, ahol a magas vérnyomás előfordulása növekszik. A tanulmányban feltárt kockázati tényezők a DASH szemlélet mellett az egészségügyi politikák kontextusba helyezésével és az alapellátáson alapuló 1. fokozatú magas vérnyomás-intervenciamodulok kidolgozásával kapcsolatos szakpolitikai stratégiákat is megalapozhatják. Családi gyakorlat szempontjából a tanulmány információt nyújtott az elsődleges alapellátást végző orvosok számára, hogy személyre szabott ellátási stratégiákat dolgozzanak ki azok számára, akiknél a rutin klinikában nagyobb az 1. fokú hipertónia kockázata.

Következtetések

Ez a keresztmetszeti vizsgálat az 1. fokozatú magas vérnyomás és a számszerűsített életmódbeli kockázati tényezők összefüggését tárta fel. Az egészségtelen táplálkozási rendszert és a szabálytalan napi étkezést az 1. fokozatú magas vérnyomáshoz társították, ami a DASH megközelítésen alapuló diétás beavatkozás beépítéséről szóló referenciakeret ajánlását tükrözi az alapellátás magas vérnyomásellátásában. A jövőbeni, hosszú távú megelőző megközelítéseknél figyelembe kell venni az 1. fokozatú magas vérnyomás nagyobb valószínűségét a kombinált kockázati tényezők nagyobb száma miatt. Ezenkívül szükség lehet az alapellátás szolgáltatóinak rendszeres szűrési programjára a DASH-beavatkozás végrehajtásával párhuzamosan az 1. fokozatú hipertóniás betegeknél a közösségben.

A támogató adatok rendelkezésre állása

A szerzők megerősítik, hogy a kéziratban leírt eredmények alapjául szolgáló összes adat kérésre minden érdeklődő kutató számára teljes mértékben elérhető. A tanulmányban emberi résztvevők vettek részt, és a kérelmeket a Hongkongi Kínai Közös Egyetem - Új Területek Kelet Klaszter Klinikai Kutatási Etikai Bizottságához (Hongkong) kell benyújtani [DOI: CRE-2010.372 tanulmány].