Az alsó végtag érrendszeri betegségei 1-es típusú cukorbetegségben

Absztrakt

Ez az áttekintés a diabéteszes iszkémiás alsó végtag perifériás artériás betegségét (PAD) vizsgálja, beleértve a makrovaszkuláris és a mikrovaszkuláris szempontokat is. A PAD bemutatása valószínűleg nem különbözik szignifikánsan az 1-es típusban a 2-es típusú cukorbetegségtől. A cukorbetegeknél a PAD diffúz és disztálisan helyezkedik el, a legsúlyosabb a cruralisban és a láb artériákban is. A szűkület helyett artériák meszesedésével és az artériák elzáródásával jár. A nem cukorbeteg pácienshez képest a PAD fiatalabb korban alakul ki, és a nőket ugyanúgy érinti, mint a férfiakat. Nem ismert, hogy az iszkémiás alsó végtagi betegség bemutatása cukorbetegségben magyarázható-e egy betegséggel, nevezetesen az érelmeszesedéssel, amelynek a cukorbetegségre jellemző sajátosságai vannak, például a distalis artériás érintettség, vagy két különálló betegség előfordulásával: először, a klasszikus érelmeszesedés és másodszor egy diabéteszes makroangiopátia, amely a cukorbetegségben szenvedő nem-szteroszklerotikus artériás betegség kifejezés, amelyet mediális artériás meszesedés jellemez. Ezen túlmenően vita tárgyát képezi a diabéteszes láb mikrocirkulációjában bekövetkező strukturális változások jelentősége.

Bevezetés

Három nagy patológia áll össze a diabéteszes alsó végtagban: neuropathia, ischaemia és fertőzés. Kombinált hatásuk a szöveti nekrózis gyors előrehaladását eredményezi, amely a diabéteszes alsó végtag természeti történetének alapvető jellemzője.

A cukorbeteg alsó végtag két csoportba sorolható:

A tapintható impulzusokkal rendelkező neuropátiás végtag.

Az ischaemiás végtag impulzusok és változó mértékű neuropathia nélkül.

A krónikus végtagokat fenyegető ischaemiában szenvedő betegeknél az alsó végtagok első ízületi revaszkularizációja utáni eredmények tekintetében a T1DM-ben szenvedő betegek korábbi életkorban, súlyosabb betegségben, restenosisban vagy újrakezdésben szenvedtek, szemben a cukorbetegséggel nem rendelkezőkkel; emellett a T1DM a preoperatív és a kórházi tartózkodás hosszabb idejével, valamint a nem teljes sebgyógyulás megnövekedett kockázatával volt összefüggésben 11. Ha az amputáció mértékét a PAD markerének vesszük, akkor magas a T1DM, ami 0,4– Évente 7,2% 12. 65 éves korára az alsó végtagi amputáció kumulatív valószínűsége egy svéd közigazgatási adatbázisban 11% volt a T1DM-ben szenvedő nőknél és 20,7% a férfiaknál 13. Ebben a svéd populációban az alsó végtagok aránya az amputáció a T1DM-ben szenvedők körében csaknem 86-szorosa volt az általános népességénél. A T1DM-ben az alsó végtagi amputációval rendelkező betegeknél nagy a végső stádiumú vesebetegség, a szívinfarktus, valamint a szív- és érrendszeri és nem szív- és érrendszeri halálozás kockázata.

Az 1. típusú perifériás artériás betegség kockázati tényezői, valamint a mikrovaszkuláris és makrovaszkuláris társbetegségek a 2. típusú cukorbetegséghez képest

Egy retrospektív keresztmetszeti vizsgálatban 1087 T1DM-ben szenvedő beteg és 1060 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő beteg vizsgálta meg a PAD-t, amikor a Boka – Brachialis Index értéke 1,0 alatt volt. Általánosságban elmondható, hogy a PAD kockázati tényezői, valamint a mikrovaszkuláris és a makrovaszkuláris komorbiditás hasonlóak voltak 16. Mindkét típusú cukorbetegségben (1. és 2. típus) a PAD kockázat [esélyhányados (OR)] megnövekedett szívkoszorúér betegség jelenlétében (VAGY: 9,3 vs. 3,5), diabéteszes nephropathia (OR: 3,0 vs. 2,8), neuropathia (OR: 7,9 vs. 1,8), lábfekély (VAGY: 8,9 vs. 5,5), a napi inzulinigény meghaladja a 0,6 mU/testtömeg kg-ot (OR: 5,2 vs. 2,9), a cukorbetegség időtartama 20–29 év (OR: 28,9) és 30 évnél hosszabb (OR: 51,1) a T1DM-ben, és a cukorbetegség időtartama 10–19 év (OR: 3,8) és több mint 20 év (OR 4,3) 2-es típusú cukorbetegségben. Azonban csak a 2-es típusú cukorbetegségben társult PAD-kockázat mikroalbuminuria (OR: 2,1), makroalbuminuria (OR: 3,3), háttér retinopathia (OR: 1,9), proliferatív retinopathia (OR: 2,8), megnövekedett trigliceridszint (OR: 1,7) és csökkent magas sűrűségű lipoprotein-koleszterin (Thiruvoipati T, Kielhorn CE, Armstrong EJ. Perifériás artériás betegség cukorbetegségben szenvedő betegeknél: epidemiológia, mechanizmusok és eredmények. World J Diabetes 2015; 6: 961–969. [PMC ingyenes cikk] [PubMed ] [Google ösztöndíjas]