Hans H. Stein

Monogasztrikus Táplálkozási Laboratórium

aminosav

Főmenü

  • itthon
  • Rólunk
  • Kutatás
  • Publikációk
  • hírek
  • Podcastok
  • Takarmány-összetevők
  • Linkek

A szárított vérlisztet általában kiváló minőségű fehérjeforrásként használják az óvodai sertéstáplálások során. A növekedési vizsgálatok azt mutatták, hogy a vérliszt jobb fehérjeforrás lehet, mint a szárított sovány tej, halliszt és szójafehérje-koncentrátum. A vérliszt növekedési hatása azonban tanulmányok szerint változó; ennek oka lehet a fehérje minőségének különbsége.

Korlátozott adatok állnak rendelkezésre a nyersfehérje és az aminosavak emészthetőségéről a különböző fajokból és különböző szárítási módszerekkel előállított vérlisztben. Ezért egy kísérletet végeztek a nyersfehérje és az aminosavak látszólagos (AID) és standardizált (SID) ilealis emészthetőségének mérésére két vérlisztforrásban.

A kísérlet

A kísérletben négy étrendet alkalmaztak. A diéták közül három tartalmazott fehérjét: az egyik étrend kazein, egy kazein és porlasztva szárított sertés vérliszt keverékén alapult, egy pedig kazeinen és dobban szárított szarvasmarha vérliszten alapult. A végső étrend N-mentes étrend volt, amelyet az endogén fehérje és az állatoktól elveszett aminosavak mérésére használtak. A sertéseket a négy étrend egyikének etették a négy 7 napos időszakban. Az illealis digesta-t minden periódus 6. és 7. napján összegyűjtöttük, és elemeztük szárazanyagra, nyersfehérjére és aminosavakra. A SID-t úgy számítottuk ki, hogy korrigáltuk az AID-t az endogén fehérje és aminosav veszteségekre.

Az eredmények: az aminosavak jól emészthetők a vérliszt mindkét forrásában

A kísérlet eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. Mindkét vérliszt-forrás magas volt a nyersfehérje mennyiségében. Mindkettőnek hasonló koncentrációja volt nélkülözhetetlen és adagolhatatlan aminosavaknak, kivéve a metionint, amely kétszer akkora koncentrációban volt jelen a porlasztva szárított sertés vérlisztben, mint a szarvasmarha vérliszt. Mindkét forrásnál alacsony volt az izoleucin, a metionin és a cisztein koncentrációja.

A nyersfehérje SID-jében nem volt különbség a két vérliszt-forrás között. Ez összhangban áll a Kats et al. 1994-ben, amely nem talált különbséget a különböző állati eredetű vérlisztekkel etetett elválasztott sertések növekedési teljesítményében. A porlasztva szárított sertés vérlisztnél nagyobb az elengedhetetlen aminosavak SID-értéke, mint a dobban szárított szarvasmarha-vérlisztnél (P Powered by Drupal