Az Egyesült Államok szankciókat szab ki a venezuelai vezetőt támogató orosz olajvállalattal szemben

A büntetések arra kényszerítik a venezuelai Nicolás Maduro elnököt, hogy adja fel a hatalmat, majdnem két évvel azután, hogy széles körben vitatott szavazáson újraválasztották.

WASHINGTON - Az Egyesült Államok kedden szigorú gazdasági szankciókat vezetett be egy orosz olajóriás ellen, amely a venezuelai kormányzatot talpon tartja, azzal a szerencsejátékkal, hogy a Nicolás Maduro elnökkel szembeni legújabb büntetések nem fogják megingatni az olaj globális árát.

A széleskörű szankciókat az orosz állami ellenőrzés alatt álló Rosneft Oil Company leányvállalata, a Rosneft Trading és Didier Casimiro, a leányvállalat elnöke és igazgatóságának elnöke ellen vetették ki. Casimiro urat a Rosneft honlapján az anyavállalat finomításért felelős alelnökeként is azonosítják.

Szakértők szerint a szankcióknak csak korlátozott hatása lehet a globális piacokra. Venezuela olajexportja csökkent, mióta a Trump-kormány tavaly kampányba kezdett, hogy Maduro urat a hatalom elhagyására kényszerítse, miután széles körben vitatott újraválasztása volt 2018 májusában.

Az olajpiacok mintha visszavonták volna a szankciókat, és kedden mintegy fél százalékot süllyesztettek a kereskedésben, az árak hordónként körülbelül 51,80 dollár körül mozogtak.

De a szankciók összezavarják Venezuela amúgy is akadozó gazdaságát. Juan Guaidó, a venezuelai ellenzéki vezető rendkívül nyilvános erőfeszítéseit követi, hogy a szövetségeseket agresszívebb álláspontra helyezzék Maduro úr ellen. Kedden Guaidó úr a Twitteren „győzelemnek” nevezte a szankciókat, hozzátéve: „Azoknak, akik támogatják a diktátort, bárki is legyen, bárhonnan is származik, vállalnia kell a következményeket.”

Venezuela olajának mintegy 70 százalékát a Rosneft-en keresztül exportálja, Steven Mnuchin pénzügyminiszter szerint „Venezuela kőolajeszközeinek kifosztása a korrupt Maduro-rezsim által”.

"Ez egy nyomáskampány" - mondta Elliott Abrams, a Külügyminisztérium venezuelai politikáért felelős különmegbízottja. - És a nyomás továbbra is növekszik.

"Nem mondanám, hogy bármilyen egyedi lépés kiszámítható lenne a válság végére" - mondta Abrams úr. "De azt gondolom, hogy ez egy nagyon jelentős lépés, és azt hiszem, látni fogja, hogy az olajszektorban a világ minden tájáról érkező vállalatok eltávolodnak a Rosneft Trading-től."

A közigazgatás tisztviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy a globális olajpiac elég stabil legyen ahhoz, hogy ellenálljon a Rosneft vagy bármely más vállalkozással szembeni új büntetéseknek. A tisztviselők azt is elmondták, hogy a Rosznyeft ügyfelei 90 napot kapnak arra, hogy kikapcsolódjanak az orosz hajózási társaságtól.

Maduro úr zűrzavarokba sodorta Venezuela gazdaságát, és emberek millióinak kivándorlását idézte elő a szomszédos dél-amerikai államokba. A szankciók a venezuelai gazdaság legnagyobb slágerei közé tartoznak azóta, hogy az Egyesült Államok tavaly januárban betiltotta a venezuelai állami olajtársaságot - mondta Francisco Monaldi, a houstoni Rice Egyetem venezuelai energetikai szakértője.

"A Rosneft-nek most meg kell gondolnia, hogy Venezuela mennyit ér üzleti szempontból, összehasonlítva a szankciók fennmaradásának költségeivel" - mondta Monaldi úr.

De hozzátette, hogy a szankciók rosszul működhetnek, ha a Rosneft arra a következtetésre jut, hogy a venezuelai üzletkötés magasabb költségeit az orosz kulcsfontosságú szövetséges Dél-Amerikában történő segítésének geopolitikai előnye indokolja.

A Rosneft Venezuela olajának mintegy kétharmadát értékesíti, főleg Ázsiának, és gyakran azáltal, hogy elhomályosítja a rakomány forrását és célját. A tisztviselők szerint Maduro úr a Rosneft által megkönnyített olajértékesítésből származó nyereséget a hatalomra akasztására szánta, részben a venezuelai katonaság megerősítésével és annak a nyilvánossággal szembeni kemény megtorlásával.

A Rosneft kereskedelmi leányvállalatát 2011-ben hozták létre, hogy segítsen moszkvai székhelyű anyavállalatának külföldi projektek végrehajtásában, beleértve a kőolaj szállítását is. Az elmúlt években amerikai és európai szankciókkal szembesülve a Rosneft mélyen belenyomódott olyan helyekbe, mint Kuba, Kína, Egyiptom és Vietnam.

Két legnagyobb vevője Kína és India, mindkettő küzdött az elegendő olajellátás megszerzésével, miután a Trump-kormány szankciókat vezetett be Irán ellen. India esetében, ahol Trump úr várhatóan a jövő héten látogat, a delhi kormány kénytelen volt új beszállítókat találni - többek között az Egyesült Államokból.

Ezenkívül a világot jelenleg elárasztja az olaj, mivel a koronavírus napi hordók millióit vágja le a keresletről a kínai piacon. Venezuela napi 700 000 hordónyi termelésének visszafogása csekély, vagy bármilyen hatással lehet a globális olajárakra.

A Clearview Energy Partners tanácsadó cég a keddi szankciókat „kissé korlátozott természetűnek” minősítette. Hetekbe telhet azonban a szankciók piaci hatásainak teljes észlelése.

Abrams úr megjegyezte, hogy a globális olajárak csökkentek ahhoz képest, amikor a Trump-kormány megkezdte szankciókat Maduro úr kormánya ellen.

"Nem az olajárakat próbáljuk megemelni, hanem a Maduro-rezsim rendelkezésére álló pénzmennyiséget próbáljuk csökkenteni" - mondta Abrams úr a Külügyminisztérium újságíróinak.

A Trump adminisztrációs tisztviselői az elmúlt évben számos tranzakciót és tervezett szállítmányt vázoltak fel - beleértve a hordó millió hordó nyersolajat is - annak bizonyítékaként, hogy a Rosneft támogatta Maduro urat. Csak a múlt hónapban a tisztviselők szerint a Rosneft kétmillió hordó nyersolajat segített Venezuelából Nyugat-Afrikába szállítani.

Anatolij Kurmanaev beszámolót közölt Caracasból, Venezuela; Julie Turkewitz a kolumbiai Bogotából; és Clifford Krauss Houstontól.