A makrofág által közvetített veleszületett/gyulladásos válaszok adrenerg szabályozása az elhízásban és a testmozgásban ebben a feltételben: A β2 adrenerg receptorok szerepe

Szerzői): Eduardo Ortega *, az élettani tanszék (immunfiziológiai kutatócsoport), Természettudományi Kar, Extremadurai Egyetem, Badajoz, Spanyolország -Cordero Ápolási Tanszék (immunfiziológiai kutatócsoport), Plasencia Egyetemi Központ, Extremadurai Egyetem, Plasencia, Spanyolország

Társulás:

Napló neve: Endokrin, anyagcsere- és immunrendellenességek - gyógyszercélok
(Korábban aktuális gyógyszercélok - immun-, endokrin és anyagcsere-rendellenességek)

19. évfolyam, 2019. szám 8. szám

Grafikai absztrakt:

Absztrakt:

Háttér: A testmozgásnak a veleszületett/gyulladásos immunválaszokra gyakorolt hatását döntően a katekolaminok és az adrenoreceptorok közvetítik; és mind a stimulációs, mind a gyulladáscsökkentő válaszokban közvetítést tulajdonítottak nekik. Az elhízás és a metabolikus szindróma az alacsony fokú krónikus gyulladásos patológiák közé tartozik; különösen azért, mert a betegeknél a gyulladásos és a stresszválaszok diszregulációja van, ami magas szintű gyulladásos citokinekhez vezethet, amelyek inzulinrezisztenciát váltanak ki, hozzájárulva a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vagy súlyosbodásához. A makrofágok döntő szerepet játszanak ebben az elhízás okozta gyulladásban. Bár a katekolaminok legtöbb gyulladáscsökkentő hatását a β adrenerg receptorok (különösen a β2) közvetítik, nem ismert, hogy megváltozott homeosztatikus állapotokban, például elhízásban és testgyakorlás során, a makrofágok veleszületett/gyulladásos reakciói a β2 adrenerg stimulációra hasonlóak-e egészséges organizmusok sejtjeiben.

Célkitűzés: A felülvizsgálat célja annak hangsúlyozása, hogy elhízás esetén a β2 adrenerg stimulációra különféle válaszok adódhatnak, és ebben az állapotban gyakorolhat.

Módszerek: A szakirodalom áttekintése azon hipotézis alapján, miszerint az elhízás befolyásolja a makrofág által közvetített veleszületett/gyulladásos válaszok β2 adrenerg szabályozását, valamint a testmozgás hatását ebben az összefüggésben.

Következtetés: A β2 adrenoreceptorok által közvetített gyulladásos válaszok különböznek az elhízott, megváltozott gyulladásos állapotú egyéneknél az alapállapotban az egészséges egyénekhez képest, és a testmozgás is zavarhatja ezeket a válaszokat. Mindazonáltal egyértelműen több olyan tanulmány kidolgozása szükséges, amelyek hozzájárulnak az elhízás neuroimmun szabályozási folyamatának ismeretének bővítéséhez, különösen ebben az összefüggésben.

Kulcsszavak: Makrofágok, monociták, β2 adrenerg receptorok, gyulladás, citokinek, fagocitózis, elhízás, testmozgás.

nyílt hozzáférés plusz

Endokrin, anyagcsere- és immunrendellenességek - gyógyszercélok

Cím:A makrofág által közvetített veleszületett/gyulladásos válaszok adrenerg szabályozása az elhízásban és a testmozgásban ebben a feltételben: A β2 adrenerg receptorok szerepe

HANGERŐ: 19. PROBLÉMA: 8.

Szerzői):Eduardo Ortega *, Isabel Gálvez * és Leticia Martín-Cordero

Társulás:Élettani Tanszék (Immunofiziológiai Kutatócsoport), Természettudományi Kar, Extremadurai Egyetem, Badajoz, Élettani Tanszék (Immunofiziológiai Kutatócsoport), Természettudományi Kar, Extremadurai Egyetem, Badajoz, Ápolási Tanszék (Immunofiziológiai Kutatócsoport), Egyetemi Központ Plasencia, Extremadurai Egyetem, Plasencia

Kulcsszavak:Makrofágok, monociták, β2 adrenerg receptorok, gyulladás, citokinek, fagocitózis, elhízás, testmozgás.

Absztrakt:

Célkitűzés: A felülvizsgálat célja annak hangsúlyozása, hogy elhízás esetén a β2 adrenerg stimulációra különféle válaszok adódhatnak, és ebben az állapotban gyakorolhat.

Erről a cikkről

Idézd ezt a cikket:

Eduardo Ortega *, Isabel Gálvez * és Leticia Martín-Cordero, „A makrofág által közvetített veleszületett/gyulladásos válaszok adrenerg szabályozása az elhízásban és a testmozgásban ebben az állapotban: A β2 adrenerg receptorok szerepe”, endokrin, anyagcsere és immunrendellenességek - Drogcélok (2019) ) 19: 1089. https://doi.org/10.2174/1871530319666190206124520

DOI https://doi.org/10.2174/1871530319666190206124520	ISSN nyomtatása 1871-5303
Kiadó neve Bentham Science Publisher	Online ISSN 2212-3873

Cikk részletei

Cikkmérők

Kapcsolódó cikkek)

Szerkesztőség [Aktuális téma: Viták a magas vérnyomás kezelésében (vendégszerkesztők: Maciej Banach, Sverre E. Kjeldsen és Krzysztof Narkiewicz)]
A jelenlegi érfarmakológia
Ösztrogénreceptorok mint emlőrák, csontritkulás és szív- és érrendszeri betegségek gyógyszerfejlesztésének céljai
A rák jelenlegi célpontjai
A mátrix metalloproteináz inhibitorok szerepe a máj ischaemia-reperfúziós sérülésében
Jelenlegi gyógyszerészeti tervezés
A szilárd önmikroemulzifikáló rendszerek kilátásai az újszerű gyógyszerszállításban
Jelenlegi kábítószer-szállítás
Fehérje terápiás gyógyszerek inhalációja
Gyulladás és allergia - gyógyszercélok (megszűnt)
A szabályozó T-sejtek modulálása az egészségben és a betegségben: az útdíj-szerű receptorok szerepe
Gyulladás és allergia - gyógyszercélok (megszűnt)
A növekedési hormon (GH) és a GH szekretagógák jelentősége a csonttömeg és a sűrűség szempontjából
Jelenlegi gyógyszerészeti tervezés
A triász: Erekciós diszfunkció - Endothel diszfunkció - Kardiovaszkuláris betegség
Jelenlegi gyógyszerészeti tervezés
Az elhízás elleni küzdelem a nukleáris receptorok megcélzásával
Jelenlegi gyógyszerkémia - immunológia, endokrin és anyagcsere hatóanyagok
PUFA az emberi egészségre: étrend vagy kiegészítés?
Jelenlegi gyógyszerészeti tervezés

A legtöbbet letöltött cikk (ek)

Toxocara fertőzés és társulása az allergiás megnyilvánulásokkal
Endokrin, anyagcsere- és immunrendellenességek - gyógyszercélok
Fókuszban a koronavírusok receptorai, különös tekintettel az angiotenzin konvertáló 2. enzimre, mint potenciális gyógyszercélra - perspektíva
Endokrin, anyagcsere- és immunrendellenességek - gyógyszercélok
Hypoxia és gyulladás a prosztatarák progressziójában. Keresztbeszélgetés az androgén és ösztrogén receptorokkal és a rák őssejtjeivel
Endokrin, anyagcsere- és immunrendellenességek - gyógyszercélok
Mátrix metalloproteinázok a rák metasztázisában: A prosztatarák megelőzésének molekuláris céljai zöld tea polifenolok és szőlőmag proanthocyanidinek alkalmazásával
Endokrin, anyagcsere- és immunrendellenességek - gyógyszercélok
Esetismertetés: 56 éves nő került kórházunkba 3 hetes hányinger, hányás és izomgyengeség után. A páciens 20 hónapja nagyon magas kolekalciferol-dózist vett fel (kumulatív 78 000 000 UI, átlagosan napi 130 000 UI), amint azt a sclerosis multiplex nem konvencionális protokollja jelzi. A D-vitamin integráció megkezdése előtt a szérum kalcium- és foszforszint normális volt, míg a 25OH-D-vitamin szint nagyon alacsony volt (12,25 nmol/L). Felvételkor hiperkalcémiát (3,23 mmol/l) és akut vesekárosodást (eGFR 20 ml/perc) detektáltak, amelyek magas koncentrációjú 25OH-D-vitaminnal (920 nmol/L) társultak, megerősítve a D-vitamin mérgezésének gyanúját. A D-vitamin integrációja leállt, és egy hét alatt a hiperkalcémia normalizálódott. Körülbelül 6 hónapig tartott a veseműködés, és 18 hónapig tartott, amíg a D-vitamin értékek normalizálódtak.

Módszerek: Harminckét hím Sprague Dawley patkányt véletlenszerűen osztottunk 4 egyenlő csoportba; a) normál kontrollcsoport, b) DM-csoport, 2-es típusú cukorbeteg patkányok 2 héten keresztül kaptak 2 ml orális sóoldatot 4 héten keresztül, c) DM + Exercise, a 2-es típusú cukorbeteg patkányokat 4 hétig gyakorolták testmozgással és 2 cukorbeteg patkány kapott metanolikus stevia R kivonatot. A kísérlet végére a szérum vércukorszint, a HOMA-IR, az inzulin és a szívenzimek (LDH, CK-MB), a szív hisztopatológiája, az oxidatív stressz markerek (MDA, GSH és CAT), a miokardiális fibrózis a Masson trichrome segítségével, a Meghatároztuk a p53, a kaszpáz-3, az a-SMA és a tirozin-hidroxiláz (TH) hatását a szívizom szövetekben végzett immunfestéssel.

Eredmények: Az elmúlt években jelentős érdeklődés mutatkozott a kis molekulájú vegyületek megvalósításával kapcsolatos vizsgálatok iránt az őssejtbiológia kulcsfontosságú területein, ideértve a regeneráció differenciálódását és a proliferációt. Ennek az állításnak az alátámasztásaként a kismolekulák elengedhetetlen eszközként jelentek meg, hogy szelektíven aktiválják és gátolják a kevésbé komplex hatásmechanizmust magában foglaló specifikus fejlődési jelátviteli utakat. Ezekről a vegyületekről beszámoltak arról, hogy modulálják azokat az alapvető molekuláris mechanizmusokat, amelyek révén az őssejtek regenerálódnak és differenciálódnak.

Következtetés: Ez az áttekintés célja, hogy áttekintést adjon az őssejt-sors kismolekulákon alapuló szabályozásának elterjedt trendjeiről a Wnt jelátviteli útvonal megcélzásával.

Célkitűzés: A cikk célja a nikkelallergia számos arcának leírása, valamint a túlérzékeny betegek különböző diagnosztikai, lehetséges kezelési és megelőzési stratégiáinak megismerése. Személyes klinikai tapasztalatokat is bemutattak a nikkel kontakt dermatitis gyakorlati klinikai eseteiről.

Módszerek: A témában elektronikus adatbázisokat a PubMed-Medline alkalmazásával hajtottunk végre.

Eredmények: A szakirodalmi áttekintés számos cikket azonosított nikkel kontaktallergiáról, és világszerte nagy populációban a fémet első számú allergénként jelölte meg a pozitív bőrfolt-teszt reakciók gyakoriságában. Összefoglalás készült a nikkelallergia jelenlegi megértéséről és bizonyítékairól, gyakorlati megközelítéssel, valamint ajánlásokkal a bőrgyógyász, háziorvos és allergológus számára.

Következtetés: A nikkelallergia előfordulása fontos társadalmi-gazdasági és egészségügyi kérdést jelent. A fém az egyik leggyakoribb szenzibilizáló szer világszerte. Ennek a fémnek a morbiditása az allergiás kontakt dermatitist jelenti, és számos országban folyamatosan növekszik. Vannak olyan szisztémás allergiás kontakt dermatitisz esetek is, ahol könnyen téves diagnosztizálhatók, mint mellékhatások, amelyek a helyes diagnózis késleltetéséhez és a nem megfelelő kezeléshez vezetnek.

Módszerek: Itt a sejthalálról, a rákkeltő hatásról, az allergiás reakciókról és a neurotoxicitásról, valamint a Ni-vel történő toxicitás megelőzésének és kezelésének ígéretes szerekről tettünk közzé tanulmányokat.

Eredmények: Áttekintésünk azt mutatta, hogy az elmúlt években több kutatás foglalkozott a reaktív oxigénfajok képződésével, az oxidatív stresszel, a DNS károsodásaival, az apoptózissal, a kölcsönhatással a receptorok bevonásával az allergiában és a mitokondriális károsodásokkal a neuronokban, amelyeket Ni okozott.

Következtetés: Az ebben a cikkben összegyűjtött adatok hasznos információkat nyújtanak a Ni által okozott fő toxicitásokról, azok alapvető mechanizmusairól, valamint arról, hogyan lehet új megelőző és kezelési javító szereket felfedezni a Ni által indukált toxicitást védő és terápiás következményekkel járó szerek áttekintésével.