Activité testalkat

Az elhízás megelőzése az óvodai években

1 Andrea de Silva-Sanigorski, PhD, 2 Karen Campbell, PhD

1 Melbourne-i Egyetem, Ausztrália, 2 Fizikai aktivitás és táplálkozás-kutató központ, Deakin Egyetem, Ausztrália

Bevezetés és tárgy

Az óvodai évek kritikus fontosságúak a gyermekek egészsége, a fejlõdés, a tanulás és a társadalmi eredmények szempontjából. Körülbelül kétéves korától kezdve sok gyermek egyre több időt tölt el az elsődleges gondozóitól kisgyermekkorban, például napközi, óvodák, bölcsődék és korai tanulási központokban. 1,2 Ezek a beállítások a családi/otthoni környezettel együtt befolyásolják a gyermekek étrendi bevitelét, a fizikai aktivitást és az energiamérleget, és elősegíthetik az egészséges magatartást és az egészséges testsúlyt, és csökkenthetik a gyermekkori elhízás kialakulásának kockázatát. 1-3

A legújabb kutatási eredmények

Az elhízás megelőzésére vonatkozó bizonyítékok 4 közelmúltbeli szisztematikus áttekintése és az irodalomban újabban felbukkanó tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy az elhízás megelőzése a korai években hatékony lehet. A legutóbbi Cochrane szisztematikus áttekintés 4 legalább 12 hónapos ellenőrzött vizsgálatokat és legalább hat klasztert tartalmazott (RCT [randomizált kontrollált vizsgálat]. Nyolc tanulmányt vontak be, amelyek kisgyermekeket (0-5 évesek) céloztak meg. Az elemzés kimutatta, hogy az intervenciós csoport gyermekeinek kisebb volt a testtömeg-indexének (BMI) növekedése vagy nagyobb csökkenése a beavatkozás előtti és utáni időszakhoz képest a kontrollcsoport gyermekeihez képest. Összességében az intervenciós csoport gyermekeinek BMI-je 0,26 egységgel kevesebb volt, mint a kontroll csoportban. 3,7 éves óvodáskorú gyermek esetében, amelynek BMI-je 16,3, ez 1,6% -os BMI-különbséget jelent. Népességi szinten ez az eredmény nagyon biztató, azonban a tanulmányokban nagy volt a változatosság, egyes beavatkozások otthoni, mások oktatási és egészségügyi környezetben történtek. Amikor ezeket külön megvizsgáltuk, azt találtuk, hogy vagy otthoni alapúak, vagy egészségügyi ellátással foglalkoztak.

Az egyes vizsgálatok vizsgálatakor csak két tanulmány számolt be szignifikáns különbségekről az adipozitás mértékében a csoportok között közvetlenül a beavatkozást követően; 6,7 ezek voltak a leghosszabb ideig tartó vizsgálatok is a csoportban. Bár csak néhány tanulmány alapján, és nem minden egyéni tanulmány mutatott szignifikáns különbségeket, ezek az eredmények azt sugallják, hogy a 0-5 éves gyermekek esetében az oktatási környezeten kívüli beavatkozások valószínűleg hatékonyabbak, amelyek számos tényezőhöz kapcsolódhatnak, beleértve a szintet a szülői elkötelezettségről. Ez a megállapítás összhangban van Hesketh és Campbell korábbi áttekintésével. 8 Ezen tanulmányok további részletes feltárására van szükség a program hatékony összetevőinek azonosításához. 9.

A nyolc vizsgálatból ötbe mind az étrend, mind a fizikai aktivitás beavatkozási stratégiái beletartoztak; három csak fizikai aktivitás volt. Egy tanulmány kivételével mindegyiknek rövid volt a beavatkozási ideje (7 hosszabb intervenciós periódussal (két év). A nyolc vizsgálati terv közül az elméleti alapot kifejezetten egy 10-ben közölték, de feltételezhetjük, hogy a viselkedésváltozás elmélete öt terv megalapozását a tanulmányok és a környezeti változás modelljei úgy tűnt, hogy a két tanulmány tervezését megalapozzák

Összességében elmondható, hogy ebben a korcsoportban meglehetősen szerény viselkedési hatásokat értek el a beavatkozások. Az étrend változásáról csak két tanulmány számolt be. 6,11 Fitzgibbon arról számolt be, hogy a beavatkozásban részesülő gyermekeknél lényegesen alacsonyabb volt a telített zsírbevitel egyéves követéskor (P = 0,002), de nem a beavatkozás utáni vagy a kétéves követés során. 11 Amikor ugyanazt a beavatkozást végezték egy latin közösséggel, ugyanazokat az eredményeket nem figyelték meg. 12 Keller beavatkozása az intervenciós csoportban lényegesen alacsonyabb energiafogyasztást és százalékos fehérjebevitelt eredményezett. 6 A fizikai aktivitással kapcsolatos magatartást célzó három beavatkozás közül az egyetlen pozitív hatást Reilly tanulmánya figyelte meg, és kifejezetten az alapvető mozgáskészségek javítására irányult. 13.

Egyéb bizonyítékok

Következtetés és következmények

Az óvodáskorú gyermekek elhízásmegelőzési erőfeszítései ígéretes eredményeket hoztak, bár a vizsgálatok száma csekély, és az alacsonyabb színvonalú tanulmánytervek korlátozzák a messzemenő ajánlások megtételének képességét. Nyilvánvaló, hogy további magas színvonalú kutatásra van szükség annak ismeretének bővítése érdekében, hogy mely beavatkozások (és specifikus beavatkozási elemek) a leghatékonyabbak, költséghatékonyabbak, legbiztonságosabbak és igazságosabbak ennek a korosztálynak, és hogyan lehet ezeket a legjobban beágyazni a jelenlegi gyakorlat és rendszerek, hogy minden gyermek profitáljon.

Hivatkozások