Az étkezési kompetencia, az alvási magatartás és a minőség, valamint a túlsúly állapota összefüggései az egyetemisták körében
Virginia Quick
James Madison Egyetem, Egészségtudományi Tanszék, 801 Carrier Drive, MSC 4301, Harrisonburg, VA, 22802
Suzanne Shoff
Táplálkozástudományi Tanszék, University of Wisconsin-Madison, Madison, WI, USA
Barbara Lohse
Táplálkozástudományok, The Pennsylvania State University, University Park, PA, USA
Adrienne White
Élelmiszertudomány és emberi táplálkozás, University of Maine, Orono, Maine, USA
Tanya Horacek
Syracuse Egyetem, Egészségügyi, Élelmiszertudományi és Táplálkozási Tanszék, Syracuse, NY, USA
Geoffrey Greene
Táplálkozási és Élelmiszertudományi Tanszék, University of Rhode Island Kingston, RI, USA
Absztrakt
Kevéssé ismertek az étkezési kompetencia (az étkezés egyéni megközelítése és az étellel kapcsolatos attitűdök és magatartásmódok, amelyek pozitív bio-pszichoszociális eredményeket vonnak maguk után), valamint az egyetemi hallgatók alvási magatartása és minősége közötti kapcsolat, amely a rossz étkezési szokások magas kockázatú csoportja, súlygyarapodás és nem megfelelő alvás. Így 18-24 éves nappali tagozatos főiskolai hallgatók (N = 1035; 82% fehér; 61% nő) öt amerikai egyetemről származó adatait online kérdőívekből nyertük (étkezési kompetencia (ecSI), Pittsburg Sleep Quality Index (PSQI))., fizikai aktivitás, demográfiai adatok) és fizikai értékelések (mért magasság, súly) az alvási viselkedés és a minőség feltárására az étkezési kompetens (EC; ecSI pontszám ≥ 32) és a nem EK csoportok (ecSI Kulcsszavak: étkezés, alvás, viselkedés, főiskola, diákok
1. Bemutatkozás
Az alváshiány jelentős közegészségügyi probléma, mivel számos egészségügyi problémával társul, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás (Institute of Medicine, 2006). Bár a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok azt javasolják a felnőtteknek, hogy legalább éjszakánként 7 órát aludjanak (Centers for Disease Control and Prevention, 2015), az amerikai felnőttek több mint 40 százaléka szerint hétköznaponként kevesebb, mint 7 órát aludt hétköznap (National Sleep Foundation, 2011), és ez a százalék az elmúlt 30 évben nőtt (Centers for Disease Control and Prevention, 2005). Ezzel párhuzamosan az egészségtelen étkezési magatartás és az elhízás aránya nőtt ugyanebben az időszakban (Drewnowski és Popkin, 1997; Ogden et al., 2004).
Valójában a keresztmetszeti és a prospektív vizsgálatok azt találták, hogy a megfelelő alvás pozitívan kapcsolódik az egészséggel kapcsolatos magatartásformákhoz, például az egészséges étrend elfogadásához a gyermekek (Moreira és mtsai, 2010), serdülők körében (Al-Disi és mtsai, 2010; Weiss és mtsai. al., 2010) és felnőttek (Grandner et al., 2010), és a nem megfelelő alvás negatívan kapcsolódik az egészséggel kapcsolatos viselkedéshez (Quick és mtsai.). Például azoknál a főiskolai hallgatóknál, ahol az alváshiány gyakori (Lund et al., 2010), a nem megfelelő alvás (2, nem a táplálkozás vagy a testmozgás tudomány szakai, mentesek olyan egészségi állapotoktól, amelyek megzavarhatják az étrendet és a testmozgást, és nem terhesek vagy szoptatóak) Ezt a tanulmányt az összes részt vevő egyetem intézményi felülvizsgálati testületei jóváhagyták, csak öt egyetem részhalmaza gyűjtött alvási adatokat.
A hallgatókat különféle módszerekkel toborozták, amelyek a potenciális résztvevőket egy webhelyre irányították az első szűrés céljából (pl. Plakátok, szórólapok, tömeges e-mailek, osztályhirdetések), és felmérést végeztek előtt, után (3 hónap) és utánkövetés (15 hónap) ). Azok a hallgatók, akik megfelelnek a kezdeti szűrés alkalmassági kritériumainak, megadják a tájékozott beleegyezést, majd kitöltik az online kérdőívet, amely tartalmazza az ecSI-t, és megbeszélést rendeltek egy fizikai felmérésre (Greene és mtsai, 2011). A fizikai értékelés során képzett kutatók antropometriai értékeléseket végeztek. A kiinduláskor n = 1689 jogosult résztvevő iratkozott be a Project WebHealth programba. Az alvás kérdőívet (amelyet az alábbiakban ismertetünk) részvizsgálatként adtunk a 8 intézmény közül 5-ben. A fizikai vizsgálatok során n = 1083-mal teljesült; a vizsgálati minta n = 1035 (96%), teljes kiindulási értékkel, étkezési kompetenciával és alvási adatokkal.
2.3 Kérdőívek
2.3.1 Étkezési kompetencia (EK)
Az ecSI az étkezési kompetencia érvényes és megbízható mérőszáma (α = 0,81) (Quick et al., 2014). A válaszadók 5 válaszlehetőség közül választhatnak (soha, ritkán, néha, gyakran, mindig), amelyeket 4 pontos skálán 0-tól (soha/ritkán) 3-ig (mindig) pontoznak, majd összesítik az összesített pontszámot (lehetséges 0 tartomány) 48-ig). A 32-nél nagyobb vagy azzal egyenlő pontszám EC-ként van meghatározva. Négy skála határozza meg az egyes EK-összetevőket (azaz étkezési attitűd [5 elem], étkezési elfogadás [3 elem], belső szabályozás [3 elem] és kontextusbeli készségek [5 elem]). Az étkezési attitűd skála azt méri, hogy az egyén mennyire pozitívan és rugalmasabban orientálódik az étkezéshez (0–15. Pontszámtartomány). Az Food Acceptance skála méri a hajlandóságot az új ételek kipróbálására és a saját egyedi ételpreferenciáinak elsajátítására (0–9. Pontszám). A belső szabályozás skála méri az éhség, az étvágy és a jóllakottság ciklusainak tudatosságát és az azokra való reagálást (0–9. Pontszámtartomány). A Contextual Skills skála az étkezéssel való foglalkozást, a rutin étkezések és harapnivalók megszervezésének és biztosításának képességét méri (0–15. Pontszámtartomány) (Lohse et al., 2007; Satter, 2007a). Az Ellyn Satter Intézet honlapja részletesebb információkat nyújt az ecSI-ről (Satter, 2015).
2.3.2 Alvási viselkedés
2.3.3 Demográfiai adatok és fizikai aktivitás
A demográfiai adatok magukban foglalták az életkor, a nem, az iskolai év, a faj/etnikai hovatartozás és a fizikai aktivitás önértékelését az USDA gyakorlati önértékelési kategóriák (azaz 2) felhasználásával, kiszámolták és kategorizálták (normál 18,5–2, túlsúlyos 25–2, és elhízott 30–2) (USA Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztérium, 1998).
2.5 Adatok elemzése
Az összes elemzést SPSS (21.0 verzió, SPSS, Inc., Chicago, IL) alkalmazásával hajtottuk végre. A résztvevők kiindulási mintájában (N = 1035) az ecSI pontszámokat tercilekre osztották, és szintén dichotomizálták EC-ként (≥ 32) vagy nem (2). A résztvevők jellemzőinek étkezési kompetenciával történő összehasonlítása során kiderült, hogy a férfiak, a fehér faj/etnikai hovatartozás, a normál BMI és a megnövekedett fizikai aktivitás szignifikánsan összefüggenek a nagyobb étkezési kompetenciával (1. táblázat). Az ecSI és a PSQI belső konzisztencia pontszámai elfogadhatóak voltak (Étkezési attitűdök α = 0,85; Élelmiszer-elfogadás α = 0,75; Belső szabályozás α = 0,71; Kontextusbeli készségek α = 0,72; ecSI összes α = 0,80; PSQI összes α = 0,62).
Asztal 1
A résztvevők jellemzői étkezési kompetencia alapján (ecSI) (N = 1035)
| Nem ***, N (%) | |||||
| Férfi | 88 (27,6) | 135 (40,8) | 182 (47,3) | 180 (33,6) | 225 (45.1) |
| Női | 231 (72,4) | 196 (59.2) | 203 (52,7) | 356 (66,4) | 274 (54,9) |
| Verseny *, N (%) | |||||
| Fehér (nem spanyol) | 249 (78,1) | 277 (83,7) | 327 (84,9) | 426 (79,5) | 427 (85,6) |
| Fekete (nem spanyol) | 19. cikk (6.0) | 8. cikk (2.4) | 5. cikk (1.3) | 25. cikk (4.7) | 7. cikk (1.4) |
| Spanyol/latin | 17. cikk (5.3) | 9. cikk (2.7) | 11. (2.9) | 24. cikk (4.5) | 13. cikk (2.6) |
| Ázsiai/csendes-óceáni szigetlakó | 18. cikk (5.6) | 25. cikk (7.6) | 27. (7.0) | 37 (6.9) | 33. (6.6) |
| Egyéb | 9 (2,8) | 5. (1.5) | 7 (1,8) | 12. cikk (2.2) | 9. (1.8) |
| Nem jelentették | 7. cikk (2.2) | 7. cikk (2.1) | 8. cikk (2.1) | 12. cikk (2.2) | 10 (2,0) |
| Iskolai év, N (%) | |||||
| Újonc | 76 (23.8) | 105 (31,7) | 128 (33.2) | 145 (27.1) | 164. (32.9.) |
| Másodéves | 143 (44,8) | 122. (36.9) | 151 (39,2) | 225 (42,0) | 191. (38.3.) |
| Junior | 100 (31,3) | 102. (30.8.) | 102. (26.5.) | 164 (30,6) | 140 (28.1) |
| Idősebb | 0 (0,0) | 2 (0,6) | 4 (1,0) | 2 (0,4) | 4 (0,8) |
| Életkor (évek), átlag ± SD | 19,2 ± 1,0 | 19,1 ± 1,1 | 19,1 ± 1,0 | 19,2 ± 1,1 | 19,1 ± 1,0 |
| Testtömeg-index (kg/m 2) ***, átlag ± SD | 24,4 ± 4,1 a | 23,5 ± 3,6 b | 22,9 ± 2,9 b | 24,1 ± 4,0 | 22,9 ± 3,0 |
| Testtömeg-index kategóriák ***, N (%) | |||||
| *** (perc/nap) N (%) | |||||
| 60 | 53 (16.6) | 64. (19.3.) | 115 (29.9) | 88. (16.4.) | 144 (28.9) |
| esCI ***, átlag ± SD | 22,9 ± 4,0 | 30,6 ± 1,6 | 38,2 ± 3,5 | 25,7 ± 4,6 | 36,9 ± 3,9 |
2. táblázat
Alvási magatartás és minőség * a főiskolai hallgatók étkezési kompetencia (ecSI) szintje alapján az alapvonalon (N = 1035)
| Alvási viselkedés | ||||||||
| Szubjektív alvásminőség | ||||||||
| Nagyon vagy meglehetősen jó | 250 (78.4) | 295 (89,1) | 349 (90,6) | 5) | 163. (51.1.) | 110 (33.2) | 122. (31.7.) | * A pittsburghi alvásminőségi index (PSQI) alapján mérve. |
A többváltozós logisztikai elemzés eredményei nemet (nő) (OR = 1,92; SE β = 0,16, CI: 1,41-2,60), életkorot (OR = 1,32; SE β = 0,07, CI: 1,15, 1,51), globális PSQI (OR) = 1,08; SE β = 0,03, CI: 1,02-1,14) és az étkezési kompetencia összesített pontszáma (OR = 0,95; SE β = 0,01, CI: 0,93-0,97) mindegyik szignifikánsan (p Virginia Quick, James Madison University, Department of Egészségtudományok, 801 Carrier Drive, MSC 4301, Harrisonburg, VA, 22802.
Suzanne Shoff, Táplálkozástudományi Tanszék, University of Wisconsin-Madison, Madison, WI, USA.
Barbara Lohse, táplálkozástudományok, Pennsylvania Állami Egyetem, University Park, PA, USA.
Adrienne White, Élelmiszertudomány és emberi táplálkozás, Maine Egyetem, Orono, Maine, USA.
Tanya Horacek, Népegészségügyi, Élelmiszertudományi és Táplálkozási Tanszék, Syracuse Egyetem, Syracuse, NY, USA.
Geoffrey Greene, Táplálkozási és Élelmiszertudományi Tanszék, Rhode Island University Kingston, RI, USA.
- Az elhízás mérsékli a gyulladás, az oxidatív stressz, az alvás minősége közötti összetett összefüggéseket
- Az önindukált hányás és egyéb rendezetlen étkezési magatartás kockázati tényezői a túlsúlyos fiataloknál -
- Alvási evészavar - Tükör-Tükör
- Az éjszakai étkezési szindróma vajon csak az alvás a mai pszichológia zavara
- A D-vitamin státuszú szénhidrátcserélő markerek kapcsolata túlsúlyos serdülőknél és